Hirdetés
Somogyi Botond

Somogyi Botond

Erdélyi szavazótömb? Egyszerű és bonyolult

2026. április 08., 21:022026. április 08., 21:02

Retteg az erdélyi szavazatoktól a magyarországi választók egy része. Teljesen alaptalanul – tenném hozzá gyorsan. Egyrészt azért, mert ha minden szavazatra jogosult személy elmenne és a Fideszre szavazna, akkor sem tudnánk jelentősen befolyásolni a választás végeredményét.

Úgy tudom, ebben az esetben legfeljebb két mandátum sorsáról dönthetnénk. Másrészt azért, mert ez nyilván nem így fog zajlani. Ráadásul legutóbb több mint 50 ezer – irdatlan nagy mennyiségű – szavazat érvénytelen volt, nagyon sok Erdélyből is.

De vegyük sorjában. Nem minden erdélyi magyar kívánt magyar állampolgárságot szerezni. ,,Mi a szívünkben vagyunk magyarok, nem szükséges nekünk a papír erről” – mondták egyesek. „Én egykor magyar állampolgárnak születtem, nem vehette el tőlem senki az állampolgárságot” – vallja több idős erdélyi magyar. Nekik tehát nincs is szavazati joguk.

Vannak, akiket hidegen hagynak a magyarországi választások – bármily furcsán is hangzik.

Rendelkeznek ugyan állampolgársággal, szavazhatnának is, de nem teszik. Megvan mindenük, sütögetik a saját pecsenyéjüket, jól elvannak magukkal, s teljesen hidegen hagyja őket az anyaország sorsa. A Kárpát-medencei magyarság helyzete sem izgatja őket, sőt saját kisebbségi sorsuk, magyar önazonosságuk sem érdekli igazán.

Mások azon a véleményen vannak, hogy nem érdemes belefolyni a szomszéd ország belügyeibe, nem adózunk ott, ergo szavazni sem lenne jogunk.

Léteznek azok, akik nem jobboldali beállítottságúak. Az internacionalista felfogású egyének, akiket a jobboldali, polgári, keresztyén, konzervatív értékek egyenesen idegesítenek.

Akik minden kezdeményezést mélységesen elleneztek, amely az elmúlt időszakban Erélyben önálló egyetem létrehozását, önrendelkezés elnyerését, egyházak támogatását (és hadd ne soroljuk tovább) jelentette. A liberális holdudvar, amely nálunk is egyre jelentősebben hallatja hangját. Mindnyájan tudjuk, kikről van szó. És sajnos léteznek azok a fiatalok, akik a modern digitális világban nőttek fel. Akiket a fősodratú sajtó, a digitális platformok woke-őrülete, az LMBTQ-propaganda, a gender-elmélet és még ki tudja milyen ártalmas mozgalmak videói befolyásolnak nap mint nap – immár hosszú évek óta.

És ne feledkezzünk el a haszonlesőkről sem. Azokról, akik valamilyen úton-módon úgy érzik, hogy a magyar kormánytól többet érdemeltek volna, de nem jött be a számításuk (azaz nem kaptak elég pénzt). Ők nyilván az ellenzéket támogatják. Mint ahogy azok a szélkakasok, akik mostanig élvezték ugyan Erélyben a magyar kormány által nyújtott anyagi támogatást, akár jól is éltek belőle, de most úgy érzik, a változás szele fúj, és április 13-tól a túloldalról több anyagi hasznot remélnek.

Az elmúlt időszakban több érdekes beszélgetés részese voltam, amelynek során egyesek különleges véleményüknek adtak hangot. Volt, aki azt mondta, őt nem érdekli, hogy mit gondolnak az anyaországban rólunk, az sem, hogy itt egyesek szerint nekünk nem kellene részt vennünk a választáson. – A magyarországiak válasszák meg azt, akit akarnak, én viszont tudom, hogy nekünk ki és mennyit segített, nekem mi jó, ezért én arra szavazok, akire akarok – mondta az illető.

A kollégám még érdekesebben fogalmazott. ,,Ha nem lenne jó néhány ismerősöm, rokonom Magyarországon, biz’Isten az ellenzéket támogatnám.

Idézet
Kellett nektek MP? Hát nesztek! Fizessetek ti is horribilis összegeket a gázra, villanyra, különböző adókra, benzinre, ne csak mi! Éljetek majd ti is „olyan jól”, mint mi!”

Az előbbi felsorolás jól mutatja: az erdélyi magyarság a korábbi évekhez képest korántsem olyan egységes, mint ahogy azt egyesek gondolják. Létezik közömbös, elvi alapon távol maradó, megrögzött ellenzéki, elkötelezett kormánypárti és akár kiábrándult is. Talán éppen ezért téves minden olyan elképzelés, amely egyetlen politikai tömbként tekint ránk. A valóság ennél sokkal egyszerűbb – és egyúttal sokkal bonyolultabb is.

Hirdetés

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

A Hormuzi-szorosban süllyed el a NATO?

Jó egy hónapja zajlik már az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háború, ami Donald Trump amerikai elnök legutóbbi bejelentése alapján még olyan két-három hétig tarthat.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Tanulságok egy még le sem zajlott választás kapcsán

Miközben Magyarországon az elmúlt választási ciklusok legkiélezettebb és -feszültebb politikai kampánya zajlik, Erdélyben – és több magyarlakta vidéken a Kárpát-medencében – már megkezdődött a szavazási folyamat.

Balogh Levente

Balogh Levente

PSD-s kampányzsarolás: Bolojan a célkeresztben

Amint az várható volt, a szociáldemokraták által a költségvetés szociális vonzatai kapcsán kikényszerített kompromisszum körüli vita csupán tovább mélyítette az ellentéteket a bukaresti kormányt alkotó koalíciós pártok között.

Páva Adorján

Páva Adorján

Brüsszeli hóbort zöldje felé űz a rideg energiavalóság

A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.

Gazda Árpád

Gazda Árpád

Sport a lecserélhető zászló árnyékában

Mi történne, ha Szoboszlai Dominik a magyar foci botladozásait megelégelve egy napon úgy döntene, hogy az angol válogatottat erősíti? Elgondolni is rossz. Márpedig a sport elüzletiesedésének világában a nemzeti identitás, a zászló is lecserélhetővé vált.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Megkésett és elégtelen romániai válaszok az energiaválságra

Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.

Balogh Levente

Balogh Levente

Ukrajna, Románia és Magyarország – stratégiai partnerség és halálos fenyegetés között

Üzenetértékű, hogy Románia és Ukrajna partnerségi megállapodást kötött, de kérdéses, mi lesz a kisebbségekkel – az időzítése kapcsán pedig némi olyan érzése is van az embernek, hogy Kijev és Bukarest a magyar választási kampányba is beszállt egy kicsit.

Hirdetés