
2016. május 28., 20:402016. május 28., 20:40
2016. május 28., 20:412016. május 28., 20:41
Nyílegyenes úton egy fának hajtott autójával és elhunyt vasárnap este a Hexi Pharma tulajdonosa, Dan Condrea.
Hogy mennyire volt baleset? Sokak szerint semennyire. Milyen titkokat vitt magával a sírba az üzletember? Talán már soha nem tudjuk meg.
A Hexi Pharma nevéhez köthető botrányban feltehetően még csak a jéghegy csúcsát látjuk. S kérdés, hogy az igazságból mennyi fog immár kiderülni.
Tudjuk, hogy a vállalkozás valószínűleg hosszú évekig verte át a klienseit: polgári-, belügyi és katonai kórházakat, tehát orvosokat és pácienseket, mindenféle egészségügyi intézményeket, a titkosszolgálatokat, a hadsereget azzal, hogy valódi fertőtlenítőszerek helyett akár többezerszeresen felvegyített, hatástalan folyadékokat adott el számukra. A sajtóban az eset képi illusztrációjára néha felhasznált kórházi takarításos fotók azért félrevezetőek, mert nem elsősorban erről van szó: sokkal súlyosabb következményekkel járt például az, hogy az orvosok ezekkel a fertőtlenítőszerekkel mostak kezet, mielőtt belenyúltak volna a betegekbe. Eddig megmagyarázhatatlan kórházi fertőzések garmadáját okozta a csalás, műtéti komplikációkat, haláleseteket. Miközben a hivatalos statisztikák szerint a romániai kórházakban az egyik legalacsonyabb a kórházi fertőzések száma szerte az Európai Unióban: az európai kimutatásokban az utóbbi tíz évben a betegek 5,5–7,5 százalékánál állapítottak meg kórházon belüli fertőzést, addig a romániai hivatalos kórházi jelentések 0,2–0,25 százalékos arányról szólnak.
Kérdés, hogy a rendszeren belüliek mióta vannak tudatában a helyzet súlyosságának, s mióta kendőzik el az igazságot. Mert a Hexi Pharma-ügy több egy egyszerű csalásnál: arra világít rá, hogy ebben az országban az államapparátus hogyan veri át, csapja be, betegíti és öli meg saját polgárait.
Ha úgy vesszük, a helyzet sokkal súlyosabb, mint a kommunista diktatúra alatt volt. Akkor is hamisították a statisztikákat, valószínűleg akkor is megbetegítették a pácienseket, akkor is okozhatott számtalan halálesetet a bűnös felelőtlenség vagy a szándékos gonoszság. De akkor a felelősöknek legalább lehetett lelkiismeret-furdalásuk.
Ma? Nem egy szűk pártelit érdekeit szolgálja a csalás, az elnyomás. Mondhatni szinte az egész társadalom vesz részt önként és dalolva a legsúlyosabb társadalomellenes cselekményekben. A Hexi Pharma-ügy egyenes következménye a mindent átszövő korrupciónak, a tipikus romániai, mindig a kiskapukat keresgélő mentalitásnak. Ebből fakad a kéz kezet most elve, annak tudata, hogy ebben az országban érvényesülni csak a törvények megkerülésével lehetséges. S ha már nem lehet megkerülni a törvényt, akkor megváltoztatják. S akik ezt a népszokást gyakorolják, ma lelkiismeret-furdalás nélkül, nyugodtan hajtják álomra fejüket, sőt: a társadalom általános megbecsülésének örvendenek.
A történelem folyamán ezt a forgatókönyvet néhányszor már lejátszották: azok a társadalmak, amelyek ilyen mértékű erkölcsi fertőbe jutottak, előbb-utóbb elpusztították magukat. Ezt általában a különböző civilizációk összeomlására lehet érteni, de lám: nálunk már a fizikai megsemmisülés felé sodorjuk magunkat. Hisz nem értjük meg: saját túlélési esélyeinkkel játszunk, ha folyamatosan átverjük magunkat. Ezért olyan a tanügyi rendszerünk, hogy az iskolában tanultakat az életben nem hasznosítjuk. Ezért nincs valóban ingyenes egészségügyi ellátásunk, ezért kockáztatjuk a halált mindig, ha kórházba kerülünk. Ezért nincs legalább alapszintű közúti infrastruktúránk, közlekedési kultúránk, normális tömegközlekedésünk. De ezért nincs rendes sajtónk sem: jellemző, hogy a fertőtlenítőszeres csalást leleplező oknyomozást egy, a „rendszeren kívüli” sportújságíró végezte el, ő volt a hiba a korrupció gépezetében.
Autóbalesetben elhunyt vasárnap este Dan Condrea, a Hexi Pharma tulajdonosa egy nappal azelőtt, hogy az ügyészség kihallgatta volna s a vádemelési eljárást ellene elindíthatta volna. De lehet, hogy csak annyira volt ez baleset, mint amennyire egy nagy, mindent átfogó és elpusztító baleset ez az egész ország, amit úgy hívnak: Románia.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
szóljon hozzá!