
2016. május 28., 20:402016. május 28., 20:40
2016. május 28., 20:412016. május 28., 20:41
Nyílegyenes úton egy fának hajtott autójával és elhunyt vasárnap este a Hexi Pharma tulajdonosa, Dan Condrea.
Hogy mennyire volt baleset? Sokak szerint semennyire. Milyen titkokat vitt magával a sírba az üzletember? Talán már soha nem tudjuk meg.
A Hexi Pharma nevéhez köthető botrányban feltehetően még csak a jéghegy csúcsát látjuk. S kérdés, hogy az igazságból mennyi fog immár kiderülni.
Tudjuk, hogy a vállalkozás valószínűleg hosszú évekig verte át a klienseit: polgári-, belügyi és katonai kórházakat, tehát orvosokat és pácienseket, mindenféle egészségügyi intézményeket, a titkosszolgálatokat, a hadsereget azzal, hogy valódi fertőtlenítőszerek helyett akár többezerszeresen felvegyített, hatástalan folyadékokat adott el számukra. A sajtóban az eset képi illusztrációjára néha felhasznált kórházi takarításos fotók azért félrevezetőek, mert nem elsősorban erről van szó: sokkal súlyosabb következményekkel járt például az, hogy az orvosok ezekkel a fertőtlenítőszerekkel mostak kezet, mielőtt belenyúltak volna a betegekbe. Eddig megmagyarázhatatlan kórházi fertőzések garmadáját okozta a csalás, műtéti komplikációkat, haláleseteket. Miközben a hivatalos statisztikák szerint a romániai kórházakban az egyik legalacsonyabb a kórházi fertőzések száma szerte az Európai Unióban: az európai kimutatásokban az utóbbi tíz évben a betegek 5,5–7,5 százalékánál állapítottak meg kórházon belüli fertőzést, addig a romániai hivatalos kórházi jelentések 0,2–0,25 százalékos arányról szólnak.
Kérdés, hogy a rendszeren belüliek mióta vannak tudatában a helyzet súlyosságának, s mióta kendőzik el az igazságot. Mert a Hexi Pharma-ügy több egy egyszerű csalásnál: arra világít rá, hogy ebben az országban az államapparátus hogyan veri át, csapja be, betegíti és öli meg saját polgárait.
Ha úgy vesszük, a helyzet sokkal súlyosabb, mint a kommunista diktatúra alatt volt. Akkor is hamisították a statisztikákat, valószínűleg akkor is megbetegítették a pácienseket, akkor is okozhatott számtalan halálesetet a bűnös felelőtlenség vagy a szándékos gonoszság. De akkor a felelősöknek legalább lehetett lelkiismeret-furdalásuk.
Ma? Nem egy szűk pártelit érdekeit szolgálja a csalás, az elnyomás. Mondhatni szinte az egész társadalom vesz részt önként és dalolva a legsúlyosabb társadalomellenes cselekményekben. A Hexi Pharma-ügy egyenes következménye a mindent átszövő korrupciónak, a tipikus romániai, mindig a kiskapukat keresgélő mentalitásnak. Ebből fakad a kéz kezet most elve, annak tudata, hogy ebben az országban érvényesülni csak a törvények megkerülésével lehetséges. S ha már nem lehet megkerülni a törvényt, akkor megváltoztatják. S akik ezt a népszokást gyakorolják, ma lelkiismeret-furdalás nélkül, nyugodtan hajtják álomra fejüket, sőt: a társadalom általános megbecsülésének örvendenek.
A történelem folyamán ezt a forgatókönyvet néhányszor már lejátszották: azok a társadalmak, amelyek ilyen mértékű erkölcsi fertőbe jutottak, előbb-utóbb elpusztították magukat. Ezt általában a különböző civilizációk összeomlására lehet érteni, de lám: nálunk már a fizikai megsemmisülés felé sodorjuk magunkat. Hisz nem értjük meg: saját túlélési esélyeinkkel játszunk, ha folyamatosan átverjük magunkat. Ezért olyan a tanügyi rendszerünk, hogy az iskolában tanultakat az életben nem hasznosítjuk. Ezért nincs valóban ingyenes egészségügyi ellátásunk, ezért kockáztatjuk a halált mindig, ha kórházba kerülünk. Ezért nincs legalább alapszintű közúti infrastruktúránk, közlekedési kultúránk, normális tömegközlekedésünk. De ezért nincs rendes sajtónk sem: jellemző, hogy a fertőtlenítőszeres csalást leleplező oknyomozást egy, a „rendszeren kívüli” sportújságíró végezte el, ő volt a hiba a korrupció gépezetében.
Autóbalesetben elhunyt vasárnap este Dan Condrea, a Hexi Pharma tulajdonosa egy nappal azelőtt, hogy az ügyészség kihallgatta volna s a vádemelési eljárást ellene elindíthatta volna. De lehet, hogy csak annyira volt ez baleset, mint amennyire egy nagy, mindent átfogó és elpusztító baleset ez az egész ország, amit úgy hívnak: Románia.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
szóljon hozzá!