
2015. június 12., 21:192015. június 12., 21:19
A nemzeti konzultáció nyilvánvaló kommunikációs fogás a magyar kormány részéről. Olyan fogás azonban, amelyhez hasonlókat valamennyi kormány használ, s ha meg nem, akkor magára vessen. Egyértelmű módon nem az a cél, hogy a kormány a konzultáció eredményéhez igazítsa politikáját, hanem hogy az eleve megtervezett politika mögé felsorakoztassa a közvélemény egy részét, hogy befolyásolja a választópolgárok gondolkodását. Ahogy Alois Schumpeter közgazdász-politológus már hetven évvel ezelőtt megmondta: a közakarat nem a demokratikus folyamat felhajtóereje, hanem annak végterméke. A politika egyik funkciója, akár tetszik ez nekünk, akár nem, a közvélemény formálása. Ezt egyébként a demokrácia hazájának tartott Egyesült Államokban vitték tökélyre, először épp az első világháborús részvétel kérdésében fordítva meg rekordidő alatt a közhangulatot.
Kinek, miről, miért?
A kérdés tehát nem az, hogy helyes-e a közvélemény manipulációja. Az eljárásmód a politika szerves része, ráadásul a kormány azért kormány, hogy vezessen, hogy irányt mutasson, hogy hasson a polgárok gondolkodásmódjára, hogy neveljen. Ez persze teljes mértékben illiberális álláspont, de hát ugyebár a helyzet az, hogy a magukat liberálisnak nevező erők eddig több ízben is megmutatták, mire képesek hatalomra jutva, és mindig kisebb vagy nagyobb katasztrófa lett a vége. Legyen szó a mai liberálisok eszmei vezércsillagairól, az őszirózsás forradalomnak titulált totális szétzüllés vezetőiről, akiknek Trianont „köszönhetjük”, vagy az 1990 utáni szocialista-liberális kormányokról, amelyek szétprédálták a közvagyont, idegen kézbe juttatva olyan stratégiai ágazatokat is, mint az energiaszektor, amelyek politikájukkal a magyar állam közel teljes leépítését, a maradék magyar szuverenitás megszüntetését célozták.
A kérdés tehát az, hogy a kormány milyen cél érdekében, milyen tárgykörben és milyen üzenettel konzultál. A bevándorlás ügyében feltett kérdések kellően egyszerűek és lényegre törőek ahhoz, hogy azokat bárki felfoghassa, s világosan körvonalazzák a kormány határozott, egyértelmű és messzemenően megalapozott álláspontját: a bevándorlás veszélyezteti a magyar emberek fizikai és szociális biztonságát. A fizikai biztonságot a terrorveszély növekedésével, a szociális biztonságot pedig azzal, hogy a bevándorlókat vagy el kell tartani, ami nem kevés pénzébe kerül majd a magyar államnak, vagy ők tartják el magukat úgy, hogy munkahelyeket foglalnak el.
A kérdőív irányt is mutat: szigorúbb bevándorlási szabályozás, szigorúbb fellépés az illegális határátlépőkkel szemben. Őrizetbe vétel, visszatoloncolás. Az is szerepel a kérdések között, hogy egyetért-e a polgár azzal, hogy a bevándorlók maguk biztosítsák ellátási költségeiket. Nos, ez az, amivel egyetérthetünk ugyan, de elég nehéz lesz e jogos kívánalmat gyakorlatba ültetni.
A kormány nekifogott a megélhetési bevándorlás ügyében kialakított álláspontját óriásplakátokon is népszerűsíteni. Csupa jogos, magától értetődő igényt és megállapítást fogalmaznak meg e plakátok: a bevándorlók nem vehetik el a magyar emberek munkahelyeit, tiszteletben kell tartaniuk a magyar kultúrát, be kell tartaniuk a magyar törvényeket. Ezzel együtt az ellenzék elérkezettnek látta az időt a politikai offenzívára, mi több, egyes pártok arra szólították fel híveiket, hogy tépjék le, rongálják meg e plakátokat. A Munkáspárt egyik utódszervezete pénzjutalmat is ígért azoknak, akik olvashatatlanná tesznek egy vagy több óriásplakátot.
A cselekvés ideje
Annak az MSZP-nek az utódpártjai érzik felháborítónak, hogy a magyar kormány félti a bevándorlóktól a magyar munkahelyeket és a magyar szociálpolitikai rendszert, amely 2004-ben azzal kampányolt a magyar állampolgárság kiterjesztése ellen, hogy a beözönlő határon túli magyarok összeroppantják a magyar állam szociális ellátórendszerét. Akkor képesek voltak – egyébként teljesen irreális számokkal játszva – kiszámítani egy hipotetikus összeget, ami minden magyar családot terhelne, ha megindul az erdélyi vagy délvidéki magyarok exodusa. A mostanában Magyarországra özönlő asszimilálhatatlan kultúrájú idegenek nem jelentenek problémát nekik. Akkor fantomveszéllyel riogattak, olyan kérdésben ráadásul, amelynek konkrét tartalmát parlamenti többség birtokában maguk határozhatták volna meg, ha az igenek kerülnek többségbe a magyar állampolgárság kiterjesztésének ügyében. Elég világos a két politikai üzenet egymás mellé helyezésének következtetése: jöjjön Magyarországra bárki, csak lehetőleg magyar ne legyen. Ilyen vegytisztán, ennyire világos kontúrokkal ritkán lepleződött le a nemzetellenes álbaloldal igazi természete.
Más kérdés, hogy balszerencsés dolog a Fidesz részéről ennyire banális üzenetekkel dolgozni, ráadásul úgy, hogy mindenki számára világos: a kormány valójában nem a bevándorlókhoz szól, hanem a választópolgárokhoz. Az indirekt üzenet sokakban visszatetszést kelthet, úgy érezhetik, nem veszik őket komolyan. Hisz ki gondolhatja, hogy a megszólított bevándorlók zöme egyáltalán képes elolvasni az óriásplakátok feliratait, arról nem is szólva, annak hatására ki változtat a gondolkodásán?
Ezzel együtt a fő kérdés nem az, hogy a kormány miképpen kommunikálja bevándorláspolitikáját, hanem, hogy mikor kerül sor a beharangozott sürgető és halaszthatatlan intézkedések megtételére. Ebben a kérdésben a másik oldalnak, a magyar nemzeti öntudat megnyilvánulásaitól hivatalból rettegőknek, de az egész kontinens közbiztonságát veszélyeztető bevándorlók előtt az ország kapuit szélesre táróknak aligha sikerül megtéveszteni a választópolgárokat.
Eljött a cselekvés ideje. A tét hatalmas, a késlekedés önsorsrontás lenne.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!