2015. december 02., 21:012015. december 02., 21:01
A rendszerváltás óta román, magyar, de más kelet-európai kormánypárti politikusok is azzal kérkednek, hogy régiónk nagy erőssége az olcsó és jól képzett munkaerő. Józan gazdasági elemzők azonban már rég figyelmeztettek, hogy ez nem több porhintésnél, hiszen az Európai Unió nyitottá vált tagországai közötti szabad átjárás elsősorban a fiatal és mobilis munkaerőt szippantja el, amit idősebb korosztályok is követni fognak. Több kelet-európai országban és főleg Romániában ez meg is történt.
Mindeközben idehaza annak örül a politikum és a statisztikai hivatal, hogy az európai uniós átlaghoz képest mintegy három százalékponttal alacsonyabb, 7 százalék körüli a munkanélküliségi ráta, ami egyharmada a spanyolországi kimutatásoknak. De ez a romániai hét százalék is úgy jön össze, hogy benne vannak a legszegényebb moldvai megyék magasabb statisztikái, hiszen Erdély nagyobb részén immár munkaerőhiány van. Elég, ha egy múlt hónapi háromszéki statisztikát elevenítünk fel, amely szerint a munkaerő-foglalkoztatási ügynökség által szervezett háromszéki és Brassóból is érkező munkaadók állásbörzéjének 550 meghirdetett állására alig találtak jelentkezőt. De nem csak háromszéki jelenség az, hogy egy-egy vállalat autóbuszának reggelente a fél megyét kell bejárnia, hogy összegyűjtse munkásait.
A minimálbért kínáló vállalatok százezer eurós terepjárókkal közlekedő menedzserei ilyenkor széttárják kezüket, és azt mondják: az emberek nem akarnak dolgozni. Az ma már nem csak Székelyföldön, hanem Erdély más, szegényebb vidékein is természetes jelenség, hogy a munkavállalónak az éhbérrel kell megelégednie. Az olcsó munkaerő mítoszát sulykoló politikusok tézisei beértek, és úgy tűnik, ebből az ördögi körből egész vidékek nem tudnak kilépni.
A fiatalok többsége persze nem törődik vele: veszi a sátorfáját, és az első fapados repülőjárattal egy Romániánál magasabb munkanélküliséggel küszködő nyugat-európai országban próbál szerencsét, rendszerint sikerrel. Vállalva az elszakítottságot a családtól és a barátoktól, menekül a minimálbéres Romániából. Ezt a nemzedéket a legnehezebb meggyőzni az itthon maradásról, ami ellen, mi tagadás, gyakran szól a szülői biztatás is a külföldi munkavállalásra, hiszen a felnőttek a maguk bőrén érzik, hogy nem tudnak ígérni semmit, ami szülőföldjükön tarthatná gyermekeiket.
A kínálat-kereslet törvénye alapján a növekvő munkaerőhiánynak mégis felfele kellene kerekítenie a béreket. Mintegy bizonyosságként arra, hogy ma már Romániában is az egyik legnagyobb mítosz az olcsó munkaerő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!