2015. december 02., 21:012015. december 02., 21:01
A rendszerváltás óta román, magyar, de más kelet-európai kormánypárti politikusok is azzal kérkednek, hogy régiónk nagy erőssége az olcsó és jól képzett munkaerő. Józan gazdasági elemzők azonban már rég figyelmeztettek, hogy ez nem több porhintésnél, hiszen az Európai Unió nyitottá vált tagországai közötti szabad átjárás elsősorban a fiatal és mobilis munkaerőt szippantja el, amit idősebb korosztályok is követni fognak. Több kelet-európai országban és főleg Romániában ez meg is történt.
Mindeközben idehaza annak örül a politikum és a statisztikai hivatal, hogy az európai uniós átlaghoz képest mintegy három százalékponttal alacsonyabb, 7 százalék körüli a munkanélküliségi ráta, ami egyharmada a spanyolországi kimutatásoknak. De ez a romániai hét százalék is úgy jön össze, hogy benne vannak a legszegényebb moldvai megyék magasabb statisztikái, hiszen Erdély nagyobb részén immár munkaerőhiány van. Elég, ha egy múlt hónapi háromszéki statisztikát elevenítünk fel, amely szerint a munkaerő-foglalkoztatási ügynökség által szervezett háromszéki és Brassóból is érkező munkaadók állásbörzéjének 550 meghirdetett állására alig találtak jelentkezőt. De nem csak háromszéki jelenség az, hogy egy-egy vállalat autóbuszának reggelente a fél megyét kell bejárnia, hogy összegyűjtse munkásait.
A minimálbért kínáló vállalatok százezer eurós terepjárókkal közlekedő menedzserei ilyenkor széttárják kezüket, és azt mondják: az emberek nem akarnak dolgozni. Az ma már nem csak Székelyföldön, hanem Erdély más, szegényebb vidékein is természetes jelenség, hogy a munkavállalónak az éhbérrel kell megelégednie. Az olcsó munkaerő mítoszát sulykoló politikusok tézisei beértek, és úgy tűnik, ebből az ördögi körből egész vidékek nem tudnak kilépni.
A fiatalok többsége persze nem törődik vele: veszi a sátorfáját, és az első fapados repülőjárattal egy Romániánál magasabb munkanélküliséggel küszködő nyugat-európai országban próbál szerencsét, rendszerint sikerrel. Vállalva az elszakítottságot a családtól és a barátoktól, menekül a minimálbéres Romániából. Ezt a nemzedéket a legnehezebb meggyőzni az itthon maradásról, ami ellen, mi tagadás, gyakran szól a szülői biztatás is a külföldi munkavállalásra, hiszen a felnőttek a maguk bőrén érzik, hogy nem tudnak ígérni semmit, ami szülőföldjükön tarthatná gyermekeiket.
A kínálat-kereslet törvénye alapján a növekvő munkaerőhiánynak mégis felfele kellene kerekítenie a béreket. Mintegy bizonyosságként arra, hogy ma már Romániában is az egyik legnagyobb mítosz az olcsó munkaerő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!