2013. szeptember 05., 18:092013. szeptember 05., 18:09
Tudott dolog, hogy a sportok közül a labdarúgásnak van a társadalomra mért legnagyobb hatása. Elemi erővel csapnak össze az indulatok, olyan cselekedeteket válthat ki egy-egy mérkőzés a résztvevőkből, amiket csak földönfutó bolondok képesek megtenni. A román média például egyenesen a „háború”, „bosszú”, „élet-halál harc” és egyéb hasonlóan erős jelzőket használja a küszöbön álló román–magyar világbajnoki selejtezőmérkőzés beharangozójában, és vannak, akik ezt véresen komolyan is veszik. Nem jó ómen a Bukarestbe látogató magyarországi drukkerekre nézve az sem, hogy a román labdarúgó szövetség elnöke egy újságnak azt nyilatkozta: „megvédjük a magyar szurkolókat”. Valamit tudhat a „keresztapa”…
A magyar–román összecsapások mindig is erős érzelmeket váltottak ki, függetlenül a sportágtól. Erdélyben élő magyarokként ilyenkor kerülünk némileg tudathasadásos állapotba: még ha egyre nagyobb számban vagyunk is kettős állampolgárok, Romániában élünk, de nyilván az anyaország csapatainak, sportolóinak szurkolunk. Ami természetes is, ha figyelembe vesszük kényszerházasságunkat egy számunkra idegen nemzettel, ránk erőszakolt eltérő szokásaikkal és értékrendjükkel együtt. Lányaink, fiaink ott túl élnek, küzdenek, győznek vagy vesztenek, sírnak vagy nevetnek – mi pedig velük együtt itt. És ezt a Romániában élő többségi nemzet sohasem fogja megérteni és megemészteni. Romániának a belső politikai propaganda szintjén fontos a moldovai románság – mi azonban egy testből fakadt nemzet vagyunk, és nem csak a haszon reményében deklaráljuk magyarságunkat. Más Himnuszt énekelünk, és nem ugyanannál a gólnál fogunk örülni vagy bosszankodni sem.
Az összecsapás előtt némileg reményt ad, hogy ebben az esztendőben már sok kiemelkedő magyar sportsikernek örvendhettünk. Ne feledjük, utoljára 1986-ban jutottunk ki labdarúgó-világbajnokságra. Azóta focistákból és szurkolókból is felnőtt egy új generáció, és itt az ideje, hogy részesei legyenek egy nagy ünnepnek. Ne csak abból a lassan két emberöltőt átölelő emlékből éljenek ők is, amiben sokan felnőttünk, és ami úgy hangzott, hogy „volt egyszer egy Aranycsapat”.
Budapesten, üres lelátók mellett, kínkeservesen mentett pontot a román válogatott úgy, hogy a magyarok végig a mérkőzés urai voltak. Bukarestben, pokoli hangulatban, ellenséges megnyilvánulások közepette kell helytállnia a magyaroknak. Egyetlen pontocska a brazíliai vb-n való részvétel reményét éltetné tovább. De ahogyan mostanában erdélyi magyarokként is egyre nyíltabban ki merjük mondani: merjünk nagyot álmodni!
Még talán a fociban is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!