
Tüntető magyar diákok a MOGYE folyósóin. A magyar oktatók kezére égett a gyertya
Fotó: Haáz Vince
2019. február 05., 09:182019. február 05., 09:18
2019. március 12., 14:552019. március 12., 14:55
Az esztendő legelején robbant a hír: angol kart hoz létre a marosvásárhelyi orvosi egyetem. Sőt, az intézményt is elkereszteli, ezentúl Emil Palade Nobel-díjas orvosprofesszor nevét viseli majd. Mellbe vágott a hír, de – különösen az előzmények ismeretében – egyáltalán nem ért meglepetésként. Mert legyünk őszinték: mire, ha nem a magyar nyelvű orvosképzés lehetőleg minél hamarabbi elsorvasztására, teljes felszámolásra törekedett a gyarmatosító szellemű nacionalista-kommunista, majd „demokrata” román politikai és akadémiai elit már a román oktatási nyelv 1962-es bevezetésének pillanatától kezdve? Teszi mindezt – mármint az egyetem román többségű legfőbb vezető testülete, a szenátus – anélkül, hogy előzetesen konzultált volna a magyar oktatókkal. Természetesen az egyetemi autonómia nevében. Amely autonómiára hivatkozva a magyar kar felállítását megtagadták annak ellenére, hogy az oktatási törvény ezt előírja. Mi ez, ha nem kettős mérce?
A keserű hangvételű nyílt levelek, semmitmondó közlemények, politikai nyilatkozatok ellenére úgy fest: a kutya ugat, a karaván – értsd: nagyromán gőzhenger – halad. A jelek szerint megállíthatatlanul. Legalábbis úgy tűnik, sem az egyetem magyar professzorai, sem a politikum nem találta meg a módját, hogy leállítsa.
Lám, hova vezet a magyar professzorok által választott harcmodor, a passzív ellenállás vagy inkább bűnös beletörődés. Meg a korábbi hiba (bűn?), hogy nemtörődömségből, szakmai féltékenységből, pozícióféltésből elmulasztották kinevelni a szakmai utánpótlást. Hagyták, hogy a frissen az intézménybe került román oktatók kisajátítsák az egyetem jelenét, de még inkább annak jövőjét. A politikum – az RMDSZ, amely „érdekvédelmi és közképviseleti” szervezet, bár 1996-tól kezdődően többnyire a hatalom részeként működött – sem állt a helyzet magaslatán: inkább a bukaresti ukázokat közvetítette az erdélyi magyarok felé, mintsem azok követeléseit a hatalom irányába. Az RMDSZ érdekérvényesítő ereje mára nemhogy egy egyetem, de még egy középiskola sorsának kedvező irányba való eldöntéséhez sem elegendő. Lásd éppen a marosvásárhelyi római katolikus iskola esetét, amelynek újraindítására a magyar kormány, személyesen Orbán Viktor közbenjárására volt szükség. Sajnos, mára ez a megszokott gyakorlat: a kényesebb ügyek megoldását előszeretettel a Fidesz-kormányra hárítják – nyilván a két oldal között kialakult jó viszonyra hivatkozva –, maguk inkább a pótcselekvést választják. Természetesen a politikai és egyéb természetű konc bűvöletében.
Az erdélyi magyarság sorsának szempontjából szimbolikus jelentősége lehet annak, ha a magyar jogkövetelések alapján frontvárosnak számító Marosvásárhely elesik. Márpedig jelenleg igen közel áll ehhez. Miben reménykedhetünk? A csökkent érdekérvényesítő erejű RMDSZ-ben aligha. Talán a magyar kormány közbenjárásában.
Szentgyörgyi László
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
szóljon hozzá!