2016. július 12., 22:112016. július 12., 22:11
Hogy mekkora különbség van Romániában és Magyarországon a kisebbségi nyelvek használata között, arra leginkább egy Kelet-Magyarországon nyaraló román nyelvű hazánkfia döbbenhetne rá. Alig van olyan magyarországi fürdő a határ túloldalán, ahol a különböző tájékoztató szövegek, árlisták vagy a hangosbemondók közleményei ne hangoznának el román nyelven is. Pedig nem kötelezi erre törvény vagy helyi határozat a zömében önkormányzati tulajdonban levő magyar fürdőket. Egyszerűen arról van szó, hogy a vendéglátók kedveskedni akarnak a román vendégnek. Azt szeretnék, hogy ott-tartózkodásuk alatt jól érezzék magukat, és lehetőleg máskor is visszatérjenek.
Hogy mennyire más logika vezérli a vegyes lakosságú erdélyi városok polgármesteri hivatalainak és közintézményeinek zömében román vezetőit, azt jól jelzi a magyar nyelvi jogok terén immár huszonhat éve folyó iszapbirkózásunk. Most tekintsünk el attól, hogy bennünket, erdélyi magyarokat nem szeretnek az erdélyi önkormányzatokba és a bukaresti hatalomba pártszínezettől függetlenül bekerülő vezető beosztású politikusok. De ugyanezek az emberek vajon miért nem olvasnak hazai turisztikai statisztikákat, amelyekből egyértelműen kitűnik, hogy az Erdélybe látogató külföldi turisták zöme magyarországi, akik szintén jól szeretnék érezni magukat nálunk nyári vagy téli kiruccanásaik alatt.
Ha logika lenne a román politikai közgondolkodásban és az ország vezetői komolyan gondolnák például a turizmusból származó bevételek növelését, fel sem merülne a marosvásárhelyi, kolozsvári vagy a nagyváradi műemléképületek, szobrok magyar feliratainak az elsumákolása, le- és kitagadása. Miért van az, hogy a kolozsvári magyar alpolgármester által már évekkel ezelőtt beígért többnyelvű feliratok közül változatlanul hiányzik a magyar a zömében magyar múltú műemlékeinkről? Ugyanezt a kérdést Marosvásárhelyen és Erdély számos más településén is feltehetnénk.
A választ, persze, sejtjük. A román politikum kivár, akárcsak Nagyszeben és Szászsebes esetében, ahol a pár százaléknyi kiöregedett szász lakosság immár semmiféle „veszélyt” nem jelent a román többség számára, így az ide csalogatott németországi turistákat nemcsak szász utcanevek és kétnyelvű feliratok fogadják, hanem a vendéglátó románok arra is ügyelnek, hogy lehetőleg németül is beszélő alkalmazottak üdvözöljék a messze földről érkezett német vendéget.
Észak-Erdély magyarok is lakta városaiban erre a gesztusra még várni kell. Reményeink szerint azonban mégsem annyit, amíg számarányunk a szászok szintjére zsugorodik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!