Az NVI elnöke (középen) és munkatársai az április 12-ei magyarországi választásokon való részvételhez szükséges tudnivalókat ismertették, kitérve a levélszavazat és a külképviseleti szavazás tudnivalóira
Fotó: Rostás Szabolcs
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le szerdán a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke. Az anyaországi illetékes beszámolt a választási előkészületekről, a levélszavazás menetéről, ismertetve, miként kerülhetik el a külhoni magyarok az érvénytelen szavazást. Kitért arra is, hány mandátumot befolyásolhatnak idén a külhoni levélszavazatok.
2026. március 04., 14:572026. március 04., 14:57
2026. március 04., 15:372026. március 04., 15:37
Az április 12-ei országgyűlési választásokkal, valamint a külhoni magyarok levélszavazásával kapcsolatos adatokat, információkat, tudnivalókat ismertették szerdán Kolozsváron a Nemzeti Választási Iroda (NVI) vezetői. A Magyarország kolozsvári főkonzulátusán rendezett sajtótájékoztatón elhangzott, hogy tavaly 904 ezer, magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárnak küldött az NVI értesítőt, amelyben felhívta az érintettek figyelmét arra a lehetőségre, hogy regisztrálhatnak a levélszavazáshoz. Közülük jelenleg 471 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében, ami 15 ezerrel több, mint négy éve, viszont növekedni fog, mert a határon túli magyar állampolgároknak március 18-áig van lehetőségük regisztrálni (ezt online is megtehetik, például a www.regisztracio.ro oldalon) levélszavazathoz.
Egyébként a 2022-es anyaországi parlamenti megmérettetésen 456 ezer határon túli magyar állampolgár volt jogosult levélszavazásra. Ez azonban nem jelenti, hogy ennyien szavaztak is:
Nagy Attila elmondta: a levélszavazás teljesen bevett és jól működő jogintézmény, Magyarországon hasonló a szabályozása más nyugati államokéhoz
Fotó: Rostás Szabolcs
Egyébként az azonosító nyilatkozat egyszerűsödött, a választópolgár nevét, születési helyét és idejét, valamint egy magyar okmány (ez lehet magyar személyi igazolvány, útlevél, vezetői engedélyt vagy a honosítási okirat) számát kell felvezetni. Továbbá az is lényeges, hogy ezt a nyilatkozatot alá kell írni, ez is fontos részfeltétele az érvényes szavazat leadásának. A választási hatóság vezetője kiemelte, a választójogi rendszer „megfelelően körül van bástyázva jogilag”, éppen ezért nem lehet engedni olyan minimum követelményekből, mint hogy az azonosító nyilatkozatot a választópolgár kitöltse és aláírja, hiszen ez tanúsítja a hatóságok számára, hogy ezt személyesen tette meg és valóban ő szavazott, majd küldte vissza a levélcsomagot.
„További fontos momentum, hogy miután kitöltöttük a szavazólapot, azt a belső borítékban kell elhelyezni, majd a borítékot le kell zárni. Ezt is vizsgáljuk minden esetben, és ha a belső boríték nincs lezárva, akkor nem áll módunkban elfogadni a szavazatot” – hangsúlyozta a sajtótájékoztatón Nagy Attila. A levélszavazatok visszajuttatása kapcsán az NVI vezetője közölte, noha lehetősége van a választópolgároknak postai úton is megtenni ezt, azt javasolják, hogy ha erre lehetőségük van, személyesen adják le Magyarország valamelyik diplomáciai képviseletén. Hozzátette, meg is bízhatnak valakit – családtagot, ismerőst vagy valamely civil szervezet képviselőjét – azzal, hogy eljuttassa a levélszavazatot például a csíkszeredai vagy a kolozsvári főkonzulátusra, szerinte ugyanis ez legitim és jogszerű módja a levélszavazat visszajuttatásának.
A külhoni magyar állampolgárok választási részvételéhez nem elegendő az állampolgárság: regisztráció, határidők betartása és pontos adminisztráció szükséges ahhoz, hogy a szavazat valóban érvényes legyen.
Különben a magyar hatóságok arra kérnek mindenkit, hogy jelentsék feléjük magyar állampolgárságú hozzátartozójuk elhalálozását, hiszen ezáltal tudják kivezetni őket a levélszavazók névjegyzékéből. Lapunk ezzel kapcsolatban reagáltatta a választási iroda vezetőjét a Demokratikus Koalíció (DK) vádjaira, miszerint a levélszavazásos választási rendszer csalásra nyújt lehetőséget, illetve hogy szerintük például gyakorlatilag bárki leszavazhat elhunyt választópolgár nevében. Nagy Attila ezzel összefüggésben elmondta, hogy a levélszavazás teljesen bevett és jól működő jogintézmény, a magyar szabályozás pedig hasonló számos nyugat-európai állam által alkalmazott gyakorlathoz.
Aki megházasodik, hamarabb szavazhat
Érdekes statisztikai adatok is kiderültek a kolozsvári sajtótájékoztatón. Például a magyarországi lakcímmel rendelkező és az ottani lakcímmel nem rendelkező választópolgárok között ugyanolyan arányban vannak a 100 év fölötti személyek. 10 ezer választópolgárból 3 fő száz év fölötti, és ez az arány megegyezik a Magyarországon és a világ bármely táján élő magyarok között. Továbbá regisztrálásra jogosultak a már a 17. életévüket betöltött magyar állampolgárok is, de a választáson csak akkor vehetnek részt, ha felnőtt korúvá válnak, tehát 18 éves kortól. Nagy Attila, az NVI elnöke közölte azt is, hogy a magyar jogszabályok alapján azt is megilleti a választójog, aki csak a 16. életévét töltötte be ugyan, de már megházasodott.
„Vannak olyan államok, például Hollandia, amelyek 10 év inaktivitást követően sem törlik a névjegyzékből a szavazópolgárt. A mi rendszerünk azért is jó és megbízható, mert beindultak ezek a mechanizmusok, és mint említettem, közel 50 ezer választópolgárt töröltünk a névjegyzékből a jogintézmény bevezetése óta. Fontos hozzátenni azt is, hogy az azonosító nyilatkozatot személyesen kell kitöltenie a választópolgárnak, de még ha a kitöltésben segít is valaki, aláírnia személyesen kell, és aki más helyett megtenné, az bűncselekményt követ el. Én nem tudok ilyen esetről. Sok mindennel lehet visszaélni, sok mindennel lehet csalni – nem csak a választójog gyakorlására gondolok –, de úgy vélem, hogy amikor ezeket a szabályokat megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban” – válaszolt a Krónika kérdésére Nagy Attila. Aki felhívta a figyelmet arra is, hogy a választási eljárásról szóló törvény területi hatálya éppen a levélszavazás intézményének bevezetése miatt már nem csak Magyarországra, hanem külföldre is kiterjed.
Megtudtuk, a levélszavazók névjegyzékébe regisztráló választópolgárok száma jelenleg 471 ezer, közülük 287 ezren kérték a levélcsomag romániai lakcímre kézbesítését
Fotó: Rostás Szabolcs
Lapunk emlékeztetett a DK ama kezdeményezésére is, miszerint megfosztanák a szavazati joguktól azokat a magyar állampolgárokat, akik nem Magyarországon adóznak, illetve nem élnek ott életvitelszerűen. Ennek kapcsán felvetettük az NVI elnökének, hogy mindez tulajdonképpen azt jelenti: az ellenzéki alakulat nem csak a könnyített honosítás útján állampolgársághoz jutott, hanem a külföldön élő valamennyi magyar állampolgártól megvonná a választójogot, hiszen többségük nem Magyarországon él és adózik.
Nagy Attila előrebocsátotta, neki nem tiszte a politikai nyilatkozatok minősítése, technikai értelemben ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy Magyarország alkotmánya szabályozza a választójogot, és az alaptörvény e téren nem tesz különbséget. „Az alaptörvény azt mondja, hogy általános és egyenlő választójog illet meg minden magyar állampolgárt és sarkalatos törvény kötheti annak a teljességét egyéb feltételekhez. Itt az egyetlen olyan feltétel, amit ennek kapcsán tesz a magyar szabályozás, az a lakcímhez kötött, illetve a lakcím nélküli választói jogosultság eltérő mivolta” – állapította meg az NVI elnöke. Aki kérdésünkre ismertette: Magyarország külföldi képviseletein 2022-ben 58 ezren voksoltak, de idén több választópolgárra számítanak, mivel azóta 147-ről 151-re nőtt a külképviseletek száma.
Kérdésre válaszolva Nagy Attila kitért arra is, hogy a 2022-es országgyűlési választáson leadott 256 ezer érvényes levélszavazat két parlamenti mandátum sorsát befolyásolta. Hozzátette ugyanakkor, hogy a külhoni levélszavazatok mandátummá történő számszerűsítése mindig attól függ, mennyien szavaztak az adott megmérettetésen, illetve mekkora volt az országos részvételi arány. Ennek volt betudható, hogy például 2018-ban egyetlen mandátum sorsát sem befolyásolták a levélszavazatok, míg 2014-ben (amikor először szavazhattak a határon túliak) egy parlamenti mandátum dőlt el a külhoni voksoknak köszönhetően.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kigyulladt egy mikrobusz vasárnap este az aradi körgyűrű mellett, a régi hőerőmű szomszédságában.
Varga Nándor eddigi ügyvezető elnök személyében új elnöke lett az RMDSZ Brassó megyei szervezetének. A tisztségre a tavaly botrányba keveredett Toró Tamás, a Brassó Megyei Magyar Napok főszervezője is pályázott.
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás