2016. július 12., 22:112016. július 12., 22:11
Hogy mekkora különbség van Romániában és Magyarországon a kisebbségi nyelvek használata között, arra leginkább egy Kelet-Magyarországon nyaraló román nyelvű hazánkfia döbbenhetne rá. Alig van olyan magyarországi fürdő a határ túloldalán, ahol a különböző tájékoztató szövegek, árlisták vagy a hangosbemondók közleményei ne hangoznának el román nyelven is. Pedig nem kötelezi erre törvény vagy helyi határozat a zömében önkormányzati tulajdonban levő magyar fürdőket. Egyszerűen arról van szó, hogy a vendéglátók kedveskedni akarnak a román vendégnek. Azt szeretnék, hogy ott-tartózkodásuk alatt jól érezzék magukat, és lehetőleg máskor is visszatérjenek.
Hogy mennyire más logika vezérli a vegyes lakosságú erdélyi városok polgármesteri hivatalainak és közintézményeinek zömében román vezetőit, azt jól jelzi a magyar nyelvi jogok terén immár huszonhat éve folyó iszapbirkózásunk. Most tekintsünk el attól, hogy bennünket, erdélyi magyarokat nem szeretnek az erdélyi önkormányzatokba és a bukaresti hatalomba pártszínezettől függetlenül bekerülő vezető beosztású politikusok. De ugyanezek az emberek vajon miért nem olvasnak hazai turisztikai statisztikákat, amelyekből egyértelműen kitűnik, hogy az Erdélybe látogató külföldi turisták zöme magyarországi, akik szintén jól szeretnék érezni magukat nálunk nyári vagy téli kiruccanásaik alatt.
Ha logika lenne a román politikai közgondolkodásban és az ország vezetői komolyan gondolnák például a turizmusból származó bevételek növelését, fel sem merülne a marosvásárhelyi, kolozsvári vagy a nagyváradi műemléképületek, szobrok magyar feliratainak az elsumákolása, le- és kitagadása. Miért van az, hogy a kolozsvári magyar alpolgármester által már évekkel ezelőtt beígért többnyelvű feliratok közül változatlanul hiányzik a magyar a zömében magyar múltú műemlékeinkről? Ugyanezt a kérdést Marosvásárhelyen és Erdély számos más településén is feltehetnénk.
A választ, persze, sejtjük. A román politikum kivár, akárcsak Nagyszeben és Szászsebes esetében, ahol a pár százaléknyi kiöregedett szász lakosság immár semmiféle „veszélyt” nem jelent a román többség számára, így az ide csalogatott németországi turistákat nemcsak szász utcanevek és kétnyelvű feliratok fogadják, hanem a vendéglátó románok arra is ügyelnek, hogy lehetőleg németül is beszélő alkalmazottak üdvözöljék a messze földről érkezett német vendéget.
Észak-Erdély magyarok is lakta városaiban erre a gesztusra még várni kell. Reményeink szerint azonban mégsem annyit, amíg számarányunk a szászok szintjére zsugorodik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!