2016. július 12., 22:112016. július 12., 22:11
Hogy mekkora különbség van Romániában és Magyarországon a kisebbségi nyelvek használata között, arra leginkább egy Kelet-Magyarországon nyaraló román nyelvű hazánkfia döbbenhetne rá. Alig van olyan magyarországi fürdő a határ túloldalán, ahol a különböző tájékoztató szövegek, árlisták vagy a hangosbemondók közleményei ne hangoznának el román nyelven is. Pedig nem kötelezi erre törvény vagy helyi határozat a zömében önkormányzati tulajdonban levő magyar fürdőket. Egyszerűen arról van szó, hogy a vendéglátók kedveskedni akarnak a román vendégnek. Azt szeretnék, hogy ott-tartózkodásuk alatt jól érezzék magukat, és lehetőleg máskor is visszatérjenek.
Hogy mennyire más logika vezérli a vegyes lakosságú erdélyi városok polgármesteri hivatalainak és közintézményeinek zömében román vezetőit, azt jól jelzi a magyar nyelvi jogok terén immár huszonhat éve folyó iszapbirkózásunk. Most tekintsünk el attól, hogy bennünket, erdélyi magyarokat nem szeretnek az erdélyi önkormányzatokba és a bukaresti hatalomba pártszínezettől függetlenül bekerülő vezető beosztású politikusok. De ugyanezek az emberek vajon miért nem olvasnak hazai turisztikai statisztikákat, amelyekből egyértelműen kitűnik, hogy az Erdélybe látogató külföldi turisták zöme magyarországi, akik szintén jól szeretnék érezni magukat nálunk nyári vagy téli kiruccanásaik alatt.
Ha logika lenne a román politikai közgondolkodásban és az ország vezetői komolyan gondolnák például a turizmusból származó bevételek növelését, fel sem merülne a marosvásárhelyi, kolozsvári vagy a nagyváradi műemléképületek, szobrok magyar feliratainak az elsumákolása, le- és kitagadása. Miért van az, hogy a kolozsvári magyar alpolgármester által már évekkel ezelőtt beígért többnyelvű feliratok közül változatlanul hiányzik a magyar a zömében magyar múltú műemlékeinkről? Ugyanezt a kérdést Marosvásárhelyen és Erdély számos más településén is feltehetnénk.
A választ, persze, sejtjük. A román politikum kivár, akárcsak Nagyszeben és Szászsebes esetében, ahol a pár százaléknyi kiöregedett szász lakosság immár semmiféle „veszélyt” nem jelent a román többség számára, így az ide csalogatott németországi turistákat nemcsak szász utcanevek és kétnyelvű feliratok fogadják, hanem a vendéglátó románok arra is ügyelnek, hogy lehetőleg németül is beszélő alkalmazottak üdvözöljék a messze földről érkezett német vendéget.
Észak-Erdély magyarok is lakta városaiban erre a gesztusra még várni kell. Reményeink szerint azonban mégsem annyit, amíg számarányunk a szászok szintjére zsugorodik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!