Ilyen állapotban kerültek elő Jedd határában a levélszavazatok a 2022-es választás előtt négy nappal
Fotó: Maros Megyei Rendőr-főkapitányság
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei törvényszéki ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani, ezért az ügyet vádemelés nélkül lezárták. De vajon kinek állhatott érdekében a levélszavazatos diverzió?
2026. február 25., 07:582026. február 25., 07:58
2026. február 25., 08:392026. február 25., 08:39
Nem túlzás, hogy az Erdély szívében kidobott levélszavazatok ügye jelentette az egyik legnagyobb botrányt a négy évvel ezelőtt rendezett magyar országgyűlési választások előtt. Annak idején óriási visszhangot váltott ki, hogy mindössze négy nappal az április 3-ai megmérettetést megelőzően, március 30-án részben elégetett levélszavazatok bukkantak elő a Maros megyei Jedden, egy illegális szemétlerakóban.
Az ellenzéki pártok óriási választási muníciót véltek felfedezni a történetben, és a levélszavazatok megsemmisítése alapján azt a következtetést próbálták levonni, hogy rossz, és csalásra ad alkalmat a határon túli magyarokat szavazati joggal felruházó választási rendszer.
A 2022-es országgyűlési megmérettetés a rendszerváltás óta eltelt időszak kilencedik általános parlamenti választása volt Magyarországon, és sorrendben a harmadik, amikor a magyarországi lakhellyel nem rendelkező, egyszerűsített honosítással állampolgárságot szerzett külhoni magyarok szavazhattak.
Kidobott, részben elégetett levélszavazatokat találtak a Marosvásárhellyel szomszédos Jedden egy illegális szemétlerakóban. Sajtóinformációk szerint valamennyi voksot a magyar ellenzékre adták le.
Márki-Zay Péter akkori ellenzéki miniszterelnök-jelölt egyenesen azt követelte, hogy azonnal semmisítsék meg az összes határon túli levélszavazatot. Hódmezővásárhely polgármestere a Fideszt vádolta meg választási csalási kísérlettel, megfogalmazása szerint a kormánypárt „szemetet akart csinálni a választói akaratból”. Holott utólag kiderült, a borítékok nem tartalmaztak azonosító nyilatkozatot, a levélszavazatok érvénytelenek voltak.
A román nyomozó hatóságok vizsgálatot indítottak a nagy port kavart ügyben. A botrány azonban érdemben nemhogy a választások eredményét nem befolyásolta (az Orbán Viktor vezette Fidesznek 2014-hez és 2018-hoz hasonlóan 2022-ben is sikerült újráznia, ráadásul sorozatban negyedszer is kétharmados többséggel), de a megmérettetésen részvevő erdélyi magyar választópolgárok több mint 90 százaléka a kormánypártot támogatta szavazatával. Aztán a választást követően a kidobott levélszavazatok ügye szép lassan elcsitult, a nyomozás eredményéről nem lehetett hallani semmit, a felelősök kilétéről pedig még annyit sem.
A közérdekű információkhoz való szabad hozzáférésről szóló, 2001/544-es számú törvény alapján a Maros megyei törvényszéki ügyészséghez fordultunk, mindenekelőtt azt tudakolva, milyen eredménnyel járt a levélszavazatok megrongálása ügyében indult nyomozás.
Az enyhén megégetett levélszavazatok felülete túlságosan szennyezett volt genetikai szakértői vizsgálat elvégzéséhez
Fotó: Maros Megyei Rendőr-főkapitányság
Lapunkhoz eljuttatott válaszában a vádhatóság emlékeztetett, hogy 2022-ben bűnvádi eljárás indult az ügyben, amelyet két évvel később, 2024. május 13-án vádemelés nélkül megszüntettek. Mégpedig a büntető perrendtartás ama cikkelyére hivatkozva zárták le a bűnügyi dossziét, amely kimondja az eljárás beszüntetését, ha „a cselekmény nem szerepel a büntetőjogban”. Közölték azt is, hogy annak idején a büntetőjogi besorolás a következő két bűncselekmény alapján történt:
Lapunkat az ügyészség arról tájékoztatta, hogy az ügyben több tanút is kihallgattak, köztük olyan személyeket, akik négy évvel ezelőtt felhívták a figyelmet a szemétlerakatban hátra hagyott levélszavazatokra. Ezzel párhuzamosan a román nyomozó hatóság levelezést folytatott az eljárás során a magyarországi hatóságokkal, valamint Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának illetékeseivel.
Fotó: Krónika
„Tekintettel a helyszínen azonosított tárgyak előrehaladott mértékű károsodott állapotára, az azokat borító hamu és talajmaradványok keverékére, kísérlet történt egy műszaki-tudományos vizsgálat elvégzésére. Azonban megállapítást nyert, hogy a bűntárgyak állapota nem alkalmas daktiloszkópiai vizsgálatra (a személyazonosság megállapítására alkalmazott, ujjlenyomatvételen alapuló módszer – szerk. megj.), továbbá azok felülete túlságosan
szennyezett volt genetikai szakértői vizsgálat elvégzéséhez” – közölte megkeresésünkre a vádhatóság. A Marius Hărșan főügyész és Alma Maria Dundev ügyész által jegyzett válaszlevélben megállapították, hogy a tetteseket nem sikerült azonosítani.
A nyomozó hatóság tisztázta azt is, hogy ezeket a levélszavazatokat nem használták a választói akarat érvényesítésére – vagyis nem szavaztak velük. „Ugyanakkor a polgárok/választók részéről sem érkezett panasz arra vonatkozóan, hogy bár igényelték, nem kapták meg a szavazócédulát/cédulákat, és ennek következtében valóban sor került volna a választójog gyakorlásának megakadályozására” – szerepel a Maros megyei törvényszéki ügyészség által a szerkesztőségünkhöz eljuttatott hivatalos válaszban.
Négy év elteltével tehát ugyanott tartunk, hogy nem tudjuk, ki égetett meg félig, majd dobott ki a Marosvásárhely közeli Jedd község határában tizenhárom kitöltött szavazólapot és néhány üres borítékot. Másrészt még bizonyosabbnak tűnik a már akkoriban elterjedt vélekedés, miszerint nem pusztán arról volt szó, hogy valakik egyszerűen meg akartak semmisíteni egy tucatnyi levélszavazatot, hanem a tettes(ek) diverziókeltés céljából cselekedett/cselekedtek.
Nem derült ki a kétéves bűnvádi eljárás során, kinek a műve volt a levélszavazatos provokáció
Fotó: Maros Megyei Rendőr-főkapitányság
A félig elégetett levélszavazatok hollétéről ismeretlen telefonszámról értesítették a Punctul.ro marosvásárhelyi hírportál egyik munkatársát, majd ugyanezt az információt több más helyi újságíró is megkapta, miután felkerült a rendőrség és a sajtó kapcsolattartására kialakított üzenőfalra is.
Az erdélyi magyar sajtóban és a közbeszédben annak idején számtalan spekuláció napvilágot látott a feltételezett tettes(ek) kilétéről, akadtak, akik ismert marosvásárhelyi újságírót, illetve színészt véltek meghúzódni a provokáció mögött. Sokatmondó egyébként Mircea Galinának, a Maros megyei ügyészség akkori szóvivőjének 2022 júliusában adott nyilatkozata, miszerint a nyomozó hatóság feltételezése szerint „a sajtó számára megrendezett színjátékról van szó”. Közölte, nem érvényes szavazatokról van szó, az azonosító adatok hiányosak voltak a levélszavazatokon, ugyanakkor a vádhatóság arra gyanakodott, hogy postaládákból kiszedett levélcsomagokat töltöttek ki, majd semmisítettek meg, üres, kidobott borítékokat gyűjtöttek össze, és az egészet a sajtó számára rendezték meg.
A Maros megyei provokátor(ok) kilétét tehát homály fedi, az indíték azonban eléggé nyilvánvaló: kompromittálni a levélszavazás intézményét, rásütni a választási rendszerre, hogy a külhoni magyarok választójogába „bele van kódolva” a csalás lehetősége. Mindez kísértetiesen hasonlít arra a hangulat- és gyűlöletkeltésre, amit napjainkban a Demokratikus Koalíció (DK) folytat a határon túli magyarok ellen, követelve a szavazati joguk megvonását, többek között arra hivatkozva, hogy a külhoniak levélszavazása „tömeges választási csalásra ad lehetőséget”.
Még zajlik a nyomozás a Jedd település határában található illegális szeméttelepen kidobott, részben megégetett levélszavazatok ügyében, de a Maros megyei ügyészség feltételezése szerint a sajtó számára megrendezett színjátékról van szó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A második világháborút követően Csehszlovákia vezetése súlyos jogfosztással, deportálásokkal, asszimilációval és kitelepítéssel sújtotta a felvidéki magyarokat. 1947 és 1949 között 76 ezer magyart köteleztek arra, hogy elhagyja szülőföldjét.
A több napos, húsvétot idéző enyhe idő után rossz hír, hogy hirtelen lehűlés várható: a hétvégén éjszakánként akár mínusz 4 fokig is csökkenhet a hőmérséklet, ami megfelelő védekezés nélkül súlyos károkat okozhat a gyümölcsösökben.
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
Igazi tavaszias, napos idő elé nézünk a következő egy hétben. A tavasz megérkeztét jelzi, hogy a nappali csúcshőmérsékletek elérik a 17 fokot, de az éjszakák továbbra is hidegek maradnak.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás