Ilyen állapotban kerültek elő Jedd határában a levélszavazatok a 2022-es választás előtt négy nappal
Fotó: Maros Megyei Rendőr-főkapitányság
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei törvényszéki ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani, ezért az ügyet vádemelés nélkül lezárták. De vajon kinek állhatott érdekében a levélszavazatos diverzió?
2026. február 25., 07:582026. február 25., 07:58
2026. február 25., 08:392026. február 25., 08:39
Nem túlzás, hogy az Erdély szívében kidobott levélszavazatok ügye jelentette az egyik legnagyobb botrányt a négy évvel ezelőtt rendezett magyar országgyűlési választások előtt. Annak idején óriási visszhangot váltott ki, hogy mindössze négy nappal az április 3-ai megmérettetést megelőzően, március 30-án részben elégetett levélszavazatok bukkantak elő a Maros megyei Jedden, egy illegális szemétlerakóban.
Az ellenzéki pártok óriási választási muníciót véltek felfedezni a történetben, és a levélszavazatok megsemmisítése alapján azt a következtetést próbálták levonni, hogy rossz, és csalásra ad alkalmat a határon túli magyarokat szavazati joggal felruházó választási rendszer.
A 2022-es országgyűlési megmérettetés a rendszerváltás óta eltelt időszak kilencedik általános parlamenti választása volt Magyarországon, és sorrendben a harmadik, amikor a magyarországi lakhellyel nem rendelkező, egyszerűsített honosítással állampolgárságot szerzett külhoni magyarok szavazhattak.
Kidobott, részben elégetett levélszavazatokat találtak a Marosvásárhellyel szomszédos Jedden egy illegális szemétlerakóban. Sajtóinformációk szerint valamennyi voksot a magyar ellenzékre adták le.
Márki-Zay Péter akkori ellenzéki miniszterelnök-jelölt egyenesen azt követelte, hogy azonnal semmisítsék meg az összes határon túli levélszavazatot. Hódmezővásárhely polgármestere a Fideszt vádolta meg választási csalási kísérlettel, megfogalmazása szerint a kormánypárt „szemetet akart csinálni a választói akaratból”. Holott utólag kiderült, a borítékok nem tartalmaztak azonosító nyilatkozatot, a levélszavazatok érvénytelenek voltak.
A román nyomozó hatóságok vizsgálatot indítottak a nagy port kavart ügyben. A botrány azonban érdemben nemhogy a választások eredményét nem befolyásolta (az Orbán Viktor vezette Fidesznek 2014-hez és 2018-hoz hasonlóan 2022-ben is sikerült újráznia, ráadásul sorozatban negyedszer is kétharmados többséggel), de a megmérettetésen részvevő erdélyi magyar választópolgárok több mint 90 százaléka a kormánypártot támogatta szavazatával. Aztán a választást követően a kidobott levélszavazatok ügye szép lassan elcsitult, a nyomozás eredményéről nem lehetett hallani semmit, a felelősök kilétéről pedig még annyit sem.
A közérdekű információkhoz való szabad hozzáférésről szóló, 2001/544-es számú törvény alapján a Maros megyei törvényszéki ügyészséghez fordultunk, mindenekelőtt azt tudakolva, milyen eredménnyel járt a levélszavazatok megrongálása ügyében indult nyomozás.
Az enyhén megégetett levélszavazatok felülete túlságosan szennyezett volt genetikai szakértői vizsgálat elvégzéséhez
Fotó: Maros Megyei Rendőr-főkapitányság
Lapunkhoz eljuttatott válaszában a vádhatóság emlékeztetett, hogy 2022-ben bűnvádi eljárás indult az ügyben, amelyet két évvel később, 2024. május 13-án vádemelés nélkül megszüntettek. Mégpedig a büntető perrendtartás ama cikkelyére hivatkozva zárták le a bűnügyi dossziét, amely kimondja az eljárás beszüntetését, ha „a cselekmény nem szerepel a büntetőjogban”. Közölték azt is, hogy annak idején a büntetőjogi besorolás a következő két bűncselekmény alapján történt:
Lapunkat az ügyészség arról tájékoztatta, hogy az ügyben több tanút is kihallgattak, köztük olyan személyeket, akik négy évvel ezelőtt felhívták a figyelmet a szemétlerakatban hátra hagyott levélszavazatokra. Ezzel párhuzamosan a román nyomozó hatóság levelezést folytatott az eljárás során a magyarországi hatóságokkal, valamint Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának illetékeseivel.
Fotó: Krónika
„Tekintettel a helyszínen azonosított tárgyak előrehaladott mértékű károsodott állapotára, az azokat borító hamu és talajmaradványok keverékére, kísérlet történt egy műszaki-tudományos vizsgálat elvégzésére. Azonban megállapítást nyert, hogy a bűntárgyak állapota nem alkalmas daktiloszkópiai vizsgálatra (a személyazonosság megállapítására alkalmazott, ujjlenyomatvételen alapuló módszer – szerk. megj.), továbbá azok felülete túlságosan
szennyezett volt genetikai szakértői vizsgálat elvégzéséhez” – közölte megkeresésünkre a vádhatóság. A Marius Hărșan főügyész és Alma Maria Dundev ügyész által jegyzett válaszlevélben megállapították, hogy a tetteseket nem sikerült azonosítani.
A nyomozó hatóság tisztázta azt is, hogy ezeket a levélszavazatokat nem használták a választói akarat érvényesítésére – vagyis nem szavaztak velük. „Ugyanakkor a polgárok/választók részéről sem érkezett panasz arra vonatkozóan, hogy bár igényelték, nem kapták meg a szavazócédulát/cédulákat, és ennek következtében valóban sor került volna a választójog gyakorlásának megakadályozására” – szerepel a Maros megyei törvényszéki ügyészség által a szerkesztőségünkhöz eljuttatott hivatalos válaszban.
Négy év elteltével tehát ugyanott tartunk, hogy nem tudjuk, ki égetett meg félig, majd dobott ki a Marosvásárhely közeli Jedd község határában tizenhárom kitöltött szavazólapot és néhány üres borítékot. Másrészt még bizonyosabbnak tűnik a már akkoriban elterjedt vélekedés, miszerint nem pusztán arról volt szó, hogy valakik egyszerűen meg akartak semmisíteni egy tucatnyi levélszavazatot, hanem a tettes(ek) diverziókeltés céljából cselekedett/cselekedtek.
Nem derült ki a kétéves bűnvádi eljárás során, kinek a műve volt a levélszavazatos provokáció
Fotó: Maros Megyei Rendőr-főkapitányság
A félig elégetett levélszavazatok hollétéről ismeretlen telefonszámról értesítették a Punctul.ro marosvásárhelyi hírportál egyik munkatársát, majd ugyanezt az információt több más helyi újságíró is megkapta, miután felkerült a rendőrség és a sajtó kapcsolattartására kialakított üzenőfalra is.
Az erdélyi magyar sajtóban és a közbeszédben annak idején számtalan spekuláció napvilágot látott a feltételezett tettes(ek) kilétéről, akadtak, akik ismert marosvásárhelyi újságírót, illetve színészt véltek meghúzódni a provokáció mögött. Sokatmondó egyébként Mircea Galinának, a Maros megyei ügyészség akkori szóvivőjének 2022 júliusában adott nyilatkozata, miszerint a nyomozó hatóság feltételezése szerint „a sajtó számára megrendezett színjátékról van szó”. Közölte, nem érvényes szavazatokról van szó, az azonosító adatok hiányosak voltak a levélszavazatokon, ugyanakkor a vádhatóság arra gyanakodott, hogy postaládákból kiszedett levélcsomagokat töltöttek ki, majd semmisítettek meg, üres, kidobott borítékokat gyűjtöttek össze, és az egészet a sajtó számára rendezték meg.
A Maros megyei provokátor(ok) kilétét tehát homály fedi, az indíték azonban eléggé nyilvánvaló: kompromittálni a levélszavazás intézményét, rásütni a választási rendszerre, hogy a külhoni magyarok választójogába „bele van kódolva” a csalás lehetősége. Mindez kísértetiesen hasonlít arra a hangulat- és gyűlöletkeltésre, amit napjainkban a Demokratikus Koalíció (DK) folytat a határon túli magyarok ellen, követelve a szavazati joguk megvonását, többek között arra hivatkozva, hogy a külhoniak levélszavazása „tömeges választási csalásra ad lehetőséget”.
Még zajlik a nyomozás a Jedd település határában található illegális szeméttelepen kidobott, részben megégetett levélszavazatok ügyében, de a Maros megyei ügyészség feltételezése szerint a sajtó számára megrendezett színjátékról van szó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A nyárias meleg még kitart szerdán Erdélyben, ám a hét második felétől fokozatos lehűlés kezdődik. A hét közepéig tartó kánikulai meleget hétvégére záporok, zivatarok válthatják fel, vasárnap pedig kiadósabb csapadék is érkezhet.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
A Kolozsvári Magyar Opera immár 5 éve lehetővé teszi erdélyi és partiumi települések lakói számára, hogy megismerkedhessenek a zenés színház varázsával.
Szeles, de többnyire napos napok következnek a térségben: a hét közepén még hűvös marad az idő, a hétvégére azonban jelentős felmelegedés érkezik. Csapadék csak elszórtan fordulhat elő, ugyanakkor az északi szél több napon át erős marad.
Miközben az éjszakák még jó ideig hűvösek maradnak, fagyra már nem kell számítani, a nappali csúcsértékek pedig elérik a 19–20 Celsius-fokot. Hétvégére azonban mérséklődik a nappali felmelegedés.
A második világháborút követően Csehszlovákia vezetése súlyos jogfosztással, deportálásokkal, asszimilációval és kitelepítéssel sújtotta a felvidéki magyarokat. 1947 és 1949 között 76 ezer magyart köteleztek arra, hogy elhagyja szülőföldjét.
A több napos, húsvétot idéző enyhe idő után rossz hír, hogy hirtelen lehűlés várható: a hétvégén éjszakánként akár mínusz 4 fokig is csökkenhet a hőmérséklet, ami megfelelő védekezés nélkül súlyos károkat okozhat a gyümölcsösökben.
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás