
Donald Trump szerint Amerika nagy vonalakban elérte célját az Irán elleni hadművelettel
Fotó: Videófelvétel
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére. Trump bejelentésére látványosan csökkenni kezdett a kőolaj ára, amely a nap folyamán még történelmi csúcsra hágott.
2026. március 10., 00:412026. március 10., 00:41
2026. március 10., 01:122026. március 10., 01:12
Donald Trump hétfőn este a CBS News-nak adott interjúban arról beszélt, hogy „jóformán befejeződött” az Amerika által Irán ellen kilenc nappal ezelőtt, február 28-án indított háború. Mindez jelentős fordulatnak számít annak tükrében, hogy az amerikai elnök korábban még úgy vélekedett, hogy a fegyveres konfliktus hetekig eltarthat.
„A háború céljai teljesültek, katonailag szinte befejezettnek tekinthető. Irán alapvető katonai képességei gyakorlatilag megszűntek” – fogalmazott Trump. A helyzetet részletezve elmondta, hogy a perzsa állam „haditengerészet nélkül maradt, nincs kommunikációs rendszere, és légiereje sincs”.

A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Donald Trump hétfőn este tartott sajtótájékoztatóján megismételte, hogy „lényegében véget ért” az iráni háború. Úgy vélekedett, hogy az energiapiacon tapasztalt drágulás hamar megfordul, és a konfliktus lezárultával a kőolaj ára gyorsan visszaesik majd.
A nap folyamán egyébként az amerikai elnök telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal. Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója újságíróknak nyilatkozva Moszkvában elmondta, hogy a közel-keleti helyzetet, az ukrajnai békefolyamatot és Venezuelát vitatta meg az orosz és az amerikai elnök. Mint mondta, a beszélgetés hangsúlya az iráni konfliktuson volt, valamint az Egyesült Államok képviselőinek részvételével zajló, ukrajnai rendezésről folytatott tárgyalásokon.
A Financial Times beszámolója szerint az amerikai elnök bejelentése jelentős hatást gyakorolt a nemzetközi energiapiacra. A Brent olaj ára – amely a közel-keleti feszültségek miatt hétfő reggel még 117 dollár körül mozgott hordónként – a háború lezárása lehetőségének meglebegtetésére látványosan zuhanni kezdett, és hétfő estére már 87 dollárra esett.
Mint arról beszámoltunk, az iráni konfliktus eszkalációja és a Hormuzi-szoros blokádja miatt akadozik az olaj- és földgázellátás, ami világszerte felhajtotta az energiaárakat. A globális olajpiac egyik legfontosabb irányadó mutatója, a Brent típusú kőolaj ára hétfő reggel már 115 dollár fölé emelkedett hordónként, ami több mint 25 százalékos napi drágulást jelent. Elemzők szerint ez a legnagyobb egynapos ugrás 2020 óta, és a legmagasabb árszint 2022 nyara óta.
A piaci feszültséget jól mutatja, hogy a Brent ára az elmúlt egy hétben közel 27 százalékkal nőtt, mivel a befektetők attól tartanak, hogy a térségből érkező energiaszállítások tartósan akadozhatnak. Bruce Kasman, a JPMorgan vezető közgazdásza arra figyelmeztetett, hogy ha a konfliktus elhúzódik, az olaj ára akár 120 dollár fölé is emelkedhet, ami már komoly recessziós kockázatot jelentene.

A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
Románia a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályán (DSU) keresztül kérte az EU polgári védelmi mechanizmusának (rescEU) aktiválását a Közel-Keleten tartózkodó román állampolgárok hazaszállítására – jelentette be hétfő reggel a külügyminisztérium.
Az ukrán erők felszabadítottak 435 négyzetkilométernyi orosz megszállás alatt álló területet az ország déli részén, megakadályozva ezzel Moszkva déli offenzíváját – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap.
Modzstaba Hameneit, az amerikai és izraeli csapásokban múlt szombaton megölt Ali Hamenei fiát választotta Irán új legfőbb vezetőjévé a Szakértők Tanácsa – derült ki vasárnap késő este.
A közel-keleti konfliktus miatt Katarban rekedt román állampolgárokat szállító repülőgép érkezik vasárnap Bukarestbe. A repatriáló járat a szaúd-arábiai Rijádból szállt fel, 183 román állampolgárral a fedélzetén.
Az Irán elleni háború kezdete óta példátlan intenzitású csapások érték a Teherán és környéke olajraktárait a vasárnapra virradó éjjelen. Az amerikai és az izraeli erők támadásaira azután került sor, hogy Irán visszautasította a feltétel nélküli megadást.
Rálőttek egy fideszes aktivistára Szentendrén – számolt be erről Vitályos Eszter magyar kormányszóvivő. Orbán Viktor miniszterelnök szerint „nem hagyhatjuk, hogy a gyűlölet és a félelemkeltés eluralkodjon Magyarországon. Ennek sürgősen véget kell vetni!”.
szóljon hozzá!