
Számos alkalommal riasztották tarlótűzhöz tavaly a tűzoltókat
Fotó: Pinti Attila
A tetemes pénzbírságok és a mezőgazdasági támogatások elveszítésének veszélye se riaszt vissza sok gazdát attól, hogy „hagyományos” módon, égetéssel tisztítsa meg földjeit. Pedig a szakemberek szerint a tarlóégetés rendkívül káros hatással van a talaj élővilágára, kisebb és nagyobb állatokra, fészkelő madarakra, nem beszélve a levegőszennyezésről, amelyben Románia európai viszonylatban „élen jár” a tavaszi időszakban.
2026. március 04., 19:562026. március 04., 19:56
2026. március 04., 19:582026. március 04., 19:58
A tavasz beköszöntével ismét országszerte lángoló tarlók és gyepek láthatók, ugyanis még mindig nagyon sok helyen égetnek a földeken azért, hogy megtisztítsák azokat a növényzettől. A valóságban azonban ez talajpusztítás és élőhelyrombolás – hívta fel a figyelmet nemrég közösségi oldalán Fülöp Tihamér terepbiológus. Mint írta, a tűz elpusztítja a talaj élővilágát, a csírázó növényeket, a beporzókat. Mivel a már kihajtott növények friss hajtásai leégnek, ezek csak jóval később újulnak ki, de a föld felszínén telelő mikroorganizmusok is elégnek, holott fontos szerepük van a száraz növényzet feldolgozásában, a mikrobiológiai folyamatokban.
A kisebb állatok mellett egyes esetekben a tarlóégetés a nagyobb vadállatokat is veszélyeztetheti, főleg ha magas a felgyújtott növényzet, a tüzek emellett a környező erdőkre is átterjedhetnek. Ugyanakkor a talaj szerkezete is sérül, csökken a termékenység és a vízmegtartó képesség, ami mezőgazdasági szempontból sem előnyös.
Az égetés nemcsak a talajra és élőlényekre van rossz hatással, de a levegőt is szennyezi
Fotó: Pinti Attila
Az égetés a levegőszennyezést is fokozza. Következtében üvegházhatású gázok kerülnek a légkörbe, amelyek a klímaváltozás legfőbb okozói. Egyetlen hektár gyep felégetésével annyi szén-dioxid kerül a levegőbe, mintha sok száz kilométert autóznánk. Az égetés következtében a gyepek nem tudják biztosítani a klímaváltozás mérséklésében betöltött jelentős szerepüket.
Kiemelte, tavasszal az ország az egyik legnagyobb szezonális szén-dioxid-kibocsátó Európában – nagyrészt a tarló- és parlagégetések miatt.
Pedig a gyepeket égető gazdák nemcsak teljes mezőgazdasági támogatásukat veszíthetik el, hanem pénzbüntetésre is számíthatnak. A jogszabály ugyanis egyértelműen szabályozza ezt a kérdést. A 195/2005-ös sürgősségi kormányrendelet 96. cikkelye értelmében tilos a tarló, a nád, a cserjék vagy füves területek égetése az illetékes környezetvédelmi hatóságok jóváhagyása és a közösségi segélyszolgálatok előzetes tájékoztatása nélkül. Ezen tettek elkövetése esetén az illetékes hatóságok
Ha védett területekhez tartozó vagy ökológiai helyreállítás alatt álló területen történik az égetés, bűncselekménynek számít és 1 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható – olvasható a milvus.ro oldalon.
A pénzbírság ellenére is sokan égetnek
Fotó: Jakab Mónika
Az égetések egy része ugyanakkor a műholdak számára is látható, két honlapon is lehet követni az űrből észlelt tüzeket, a NASA honlapján és az európai EFFIS Copernicus rendszeren. A felvételeket a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) is figyeli, és akinek a területén tarlóégetést észlel, attól a gazdától megvonja a támogatást. Amennyiben egy gazda azt tapasztalja, hogy művelt területének egy része leégett, és a tűz eredete ismeretlen, a szankciók elkerülése érdekében hivatalos bejelentést kell tennie az esetről. A bejelentést a rendőrségen, a megyei katasztrófavédelmi felügyelőségen, vagy – ahol ez indokolt – a helyi hatóságok tűzoltóegységénél (polgármesteri hivatalnál) kell benyújtani. Az ott iktatott bejelentés másolatát el kell juttatni ahhoz a helyi vagy megyei APIA-központhoz, ahol a támogatási kérelmet benyújtották.
Ha a dokumentum kiállításának dátuma az ellenőrzést követő időpontra esik, szankció alkalmazható, mivel az előírt szabályt nem tartották be. A rendőrségen vagy a katasztrófavédelmi hatóságnál – illetve szükség esetén a helyi tűzoltóegységnél – benyújtott és iktatott bejelentés másolatát az esemény bekövetkeztétől számított 10 munkanapon belül kell átadni az illetékes APIA központnak.
Számos alkalommal riasztották tarlótűzhöz tavaly a tűzoltókat
Fotó: Pinti Attila
A gyepégetéses esetek jelentésének megkönnyítése érdekében a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület már 2024-ben létrehozott az OpenBioMaps alkalmazásban egy Égetés jelentés (románul Raport incendiere) nevű űrlapot, amely elérhető bármelyik, az OpenNatureMaps adatbázisok egyikébe regisztrált felhasználó számára.
Tavaly tavasszal egyébként a papok is „részt vettek a tarlótüzek elleni küzdelemben”. Raed Arafat katasztrófavédelemért felelős belügyi államtitkár szerint ugyanis a gyújtogatások visszaszorítása érdekében nemcsak a bírságok és büntetőeljárások lehetnek hatásos, hanem a közösségi felelősségvállalás is, ezért a vidéki templomok lelkészei minden istentisztelet végén felolvastak egy figyelmeztető üzenetet arról, miért veszélyes a száraz növényzet felgyújtása.

A hét végén országos szinten 588 tűzhöz riasztották a tűzoltókat, ezek közül 439 tarlótűz volt, melyek nyomán több mint 1500 hektár terület égett le – számolt be hétfőn a katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU).
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai sportkluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Alaptörvénybe ütközőnek ítélte szerdán a bukaresti alkotmánybíróság a román közszolgálati televízió (SRTV) és rádió (SRR) igazgatótanácsi tagjainak kinevezését. A taláros testület határozata nyomán meg kell ismételni a parlamenti szavazást.
Nicușor Dan államfő alkotmányos kötelezettségének nevezte szerdán, hogy nyugati irányultságú kormány alakításával bízza meg az ország következő miniszterelnök-jelöltjét.
Az eljárásrendnek megfelelően ismertették szerdán a parlament két házának együttes ülésén az Ilie Bolojan vezette kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány szövegét.
Logikusan tekintve a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) által benyújtott bizalmatlansági indítvány után a két pártnak kellene átvennie a többséget egy új kormány megalakításához – jelentette ki szerdán Kelemen Hunor.
Petre Emanoil Neagu PSD-s parlamenti képviselő szerdán bejelentette: átigazol a Nemzeti Liberális Párt (PNL) frakciójába.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) szerdán bejelentette, hogy valamennyi államtitkári, államtitkárhelyettesi, prefektusi és alprefektusi tisztséget betöltő politikusa benyújtotta lemondását.
A kormányból frissen kilépett Szociáldemokrata Párt (PSD) által kezdeményezett bizalmatlansági indítvány célja kizárólag a jelenlegi miniszterelnök leváltása – jelentette ki Sorin Grindeanu, a párt elnöke.
Az elmúlt időszak egyre növekvő politikai feszültségei alapján számítani lehetett a bizalmatlansági indítványra – jelentette ki kedd este Dubrovnikban Nicușor Dan államfő.
A hőmérséklet szerdától országszerte csökkenni fog, csütörtökön és pénteken pedig az évszakhoz képest szokatlanul hideg idő várható, a hőmérsékleti értékek 8-12 fokkal alacsonyabbak lesznek a többéves átlagnál.
1 hozzászólás