Számos alkalommal riasztották tarlótűzhöz tavaly a tűzoltókat
Fotó: Pinti Attila
A tetemes pénzbírságok és a mezőgazdasági támogatások elveszítésének veszélye se riaszt vissza sok gazdát attól, hogy „hagyományos” módon, égetéssel tisztítsa meg földjeit. Pedig a szakemberek szerint a tarlóégetés rendkívül káros hatással van a talaj élővilágára, kisebb és nagyobb állatokra, fészkelő madarakra, nem beszélve a levegőszennyezésről, amelyben Románia európai viszonylatban „élen jár” a tavaszi időszakban.
2026. március 04., 19:562026. március 04., 19:56
2026. március 04., 19:582026. március 04., 19:58
A tavasz beköszöntével ismét országszerte lángoló tarlók és gyepek láthatók, ugyanis még mindig nagyon sok helyen égetnek a földeken azért, hogy megtisztítsák azokat a növényzettől. A valóságban azonban ez talajpusztítás és élőhelyrombolás – hívta fel a figyelmet nemrég közösségi oldalán Fülöp Tihamér terepbiológus. Mint írta, a tűz elpusztítja a talaj élővilágát, a csírázó növényeket, a beporzókat. Mivel a már kihajtott növények friss hajtásai leégnek, ezek csak jóval később újulnak ki, de a föld felszínén telelő mikroorganizmusok is elégnek, holott fontos szerepük van a száraz növényzet feldolgozásában, a mikrobiológiai folyamatokban.
A kisebb állatok mellett egyes esetekben a tarlóégetés a nagyobb vadállatokat is veszélyeztetheti, főleg ha magas a felgyújtott növényzet, a tüzek emellett a környező erdőkre is átterjedhetnek. Ugyanakkor a talaj szerkezete is sérül, csökken a termékenység és a vízmegtartó képesség, ami mezőgazdasági szempontból sem előnyös.
Az égetés nemcsak a talajra és élőlényekre van rossz hatással, de a levegőt is szennyezi
Fotó: Pinti Attila
Az égetés a levegőszennyezést is fokozza. Következtében üvegházhatású gázok kerülnek a légkörbe, amelyek a klímaváltozás legfőbb okozói. Egyetlen hektár gyep felégetésével annyi szén-dioxid kerül a levegőbe, mintha sok száz kilométert autóznánk. Az égetés következtében a gyepek nem tudják biztosítani a klímaváltozás mérséklésében betöltött jelentős szerepüket.
Kiemelte, tavasszal az ország az egyik legnagyobb szezonális szén-dioxid-kibocsátó Európában – nagyrészt a tarló- és parlagégetések miatt.
Pedig a gyepeket égető gazdák nemcsak teljes mezőgazdasági támogatásukat veszíthetik el, hanem pénzbüntetésre is számíthatnak. A jogszabály ugyanis egyértelműen szabályozza ezt a kérdést. A 195/2005-ös sürgősségi kormányrendelet 96. cikkelye értelmében tilos a tarló, a nád, a cserjék vagy füves területek égetése az illetékes környezetvédelmi hatóságok jóváhagyása és a közösségi segélyszolgálatok előzetes tájékoztatása nélkül. Ezen tettek elkövetése esetén az illetékes hatóságok
Ha védett területekhez tartozó vagy ökológiai helyreállítás alatt álló területen történik az égetés, bűncselekménynek számít és 1 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható – olvasható a milvus.ro oldalon.
A pénzbírság ellenére is sokan égetnek
Fotó: Jakab Mónika
Az égetések egy része ugyanakkor a műholdak számára is látható, két honlapon is lehet követni az űrből észlelt tüzeket, a NASA honlapján és az európai EFFIS Copernicus rendszeren. A felvételeket a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) is figyeli, és akinek a területén tarlóégetést észlel, attól a gazdától megvonja a támogatást. Amennyiben egy gazda azt tapasztalja, hogy művelt területének egy része leégett, és a tűz eredete ismeretlen, a szankciók elkerülése érdekében hivatalos bejelentést kell tennie az esetről. A bejelentést a rendőrségen, a megyei katasztrófavédelmi felügyelőségen, vagy – ahol ez indokolt – a helyi hatóságok tűzoltóegységénél (polgármesteri hivatalnál) kell benyújtani. Az ott iktatott bejelentés másolatát el kell juttatni ahhoz a helyi vagy megyei APIA-központhoz, ahol a támogatási kérelmet benyújtották.
Ha a dokumentum kiállításának dátuma az ellenőrzést követő időpontra esik, szankció alkalmazható, mivel az előírt szabályt nem tartották be. A rendőrségen vagy a katasztrófavédelmi hatóságnál – illetve szükség esetén a helyi tűzoltóegységnél – benyújtott és iktatott bejelentés másolatát az esemény bekövetkeztétől számított 10 munkanapon belül kell átadni az illetékes APIA központnak.
Számos alkalommal riasztották tarlótűzhöz tavaly a tűzoltókat
Fotó: Pinti Attila
A gyepégetéses esetek jelentésének megkönnyítése érdekében a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület már 2024-ben létrehozott az OpenBioMaps alkalmazásban egy Égetés jelentés (románul Raport incendiere) nevű űrlapot, amely elérhető bármelyik, az OpenNatureMaps adatbázisok egyikébe regisztrált felhasználó számára.
Tavaly tavasszal egyébként a papok is „részt vettek a tarlótüzek elleni küzdelemben”. Raed Arafat katasztrófavédelemért felelős belügyi államtitkár szerint ugyanis a gyújtogatások visszaszorítása érdekében nemcsak a bírságok és büntetőeljárások lehetnek hatásos, hanem a közösségi felelősségvállalás is, ezért a vidéki templomok lelkészei minden istentisztelet végén felolvastak egy figyelmeztető üzenetet arról, miért veszélyes a száraz növényzet felgyújtása.
A hét végén országos szinten 588 tűzhöz riasztották a tűzoltókat, ezek közül 439 tarlótűz volt, melyek nyomán több mint 1500 hektár terület égett le – számolt be hétfőn a katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Készültségben vannak a Konstanca megyei hatóságok, miután lakossági bejelentés érkezett egy Costinești-nél talált drónról – tájékoztatott csütörtökön Adrian Picoiu prefektus.
A hadsereg radarrendszere csütörtökön 1 óra 27 perckor drónokat észlelt az ukrán–román folyami határ közelében, az ukrajnai Izmajil térségében. A román légierő két F-16-os vadászgépe felszállt a Borcea 86-os légibázisról – közölte a védelmi minisztérium.
A Duna alacsony vízállása miatt csütörtökön reggel megkezdődött a cernavodai atomerőmű lekapcsolása az országos villamosenergia-hálózatról.
Van elég tartalék az országos villamosenergia-rendszerben a cernavodai atomerőmű 2-es reaktorának leállása után kieső áram pótlására – tájékoztatott szerda este az energiaügyi minisztérium.
Szerdán újraindult az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) korábban kibertámadás miatt leállt e-Terra informatikai rendszere – közölte szerdán a kormány.
A Duna vízszintje Cernavodánál 182 centiméterre csökkent, emiatt csütörtök reggel megkezdik az eljárást az atomerőmű 2-es reaktorának ellenőrzött körülmények közötti leállítására – jelentette be Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter szerdán.
A cernavodai atomerőmű második reaktorát a következő 10 napban nem lehet újraindítani, mivel a hidrológiai előrejelzések a Duna vízhozamának és vízszintjének folyamatos csökkenését jelezik – jelentette ki Romeo Urjan, a létesítmény igazgatója.
Két Gerbera típusú drónt semmisítettek meg kedden délután a román hadsereg tűzszerész búvárai a kizárólagos gazdasági övezetben, Konstancától körülbelül 90 tengeri mérföldre (kb. 165 kilométerre), a Neptun Deep gázmező kitermelési területén.
A kommunista ipar koránt sem volt annyira hatékony, mint ahogyan azt állítják; számos gyár veszteségeket könyvelt el, problémákkal és hiányokkal küzdött, a valóságot pedig hamis jelentésekkel palástolták.
A Konstanca megyei rendőrség büntetőeljárást indított, miután két, motorcsónakban tartózkodó személy a gyanú szerint megpróbált alkatrészeket ellopni a Dunába süllyedt uszályokról.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás