Ismét várja a játékosokat Románia első múzeumi szabadulószobája
Fotó: Bede Laura
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva nemcsak a földszinti és emeleti részlegeket tekintik meg, hanem „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket, ahol Kovács Zsolt ötletgazda, a közgyűjtemény sajtóreferense bennünket is körbevezetett. Izgalmas időutazásban volt részünk.
2026. február 24., 07:572026. február 24., 07:57
A múzeum szó hallatán legtöbbször kiállított tárgyakra, művészeti alkotásokra, történelmi időutazásra gondolunk, és csak kis valószínűséggel asszociálnánk csapatjátékkal, adrenalinnal, logikával, sikerélménnyel. Márpedig mindezek megtapasztalásához csak le kell ereszkednünk a Szatmár Megyei Múzeum pincéjébe, ahol igazán érdekes és izgalmas világ tárul a gyerekek és felnőttek elé egyaránt. A szatmárnémeti intézményben ugyanis nemrég újranyílt Románia első múzeumi szabadulószobája, amelyben februári látogatásunk alkalmával Kovács Zsolt ötletgazda vezetett körbe.
Az Erdélyi Napló érdeklődésére elöljáróban elmondta, a kezdeményezés különlegessége, hogy – egy hagyományos szabadulószobával szemben – korhű környezetet kell teremtenie, és helyi történetet feldolgoznia.
Az egyik ilyen párttitkári irodát rekonstruáltuk szabadulószobaként. A berendezés egy része eredeti. Például az a kanapé, amin ülsz, és a fotelek is abból az irodából származnak” – árulta el házigazdánk, miközben a kontrollteremben, azaz a várakozóhelyiségben beszélgettünk.
A kontrollteremben található bútorok eredetiek, a párttitkár irodájából származnak
Fotó: Bede Laura
Innen nyílik egy ajtó a szabadulószobába, a játékosok feladata pedig, hogy a párttitkár irodájába bejutva 60 perc alatt kompromittáló dokumentumokat gyűjtsenek össze – miközben a történet szerint a párttitkár a kantinban ebédel. A cselekmény a ’70-es években játszódik. A hiteles környezet megteremtéséhez a múzeum szakemberei korabeli tárgyakat gyűjtöttek össze: egy részét a közösség adományozta, ugyanakkor vásárlással is bővítették a kellékeket.
Ehhez külön szakemberekre volt szükség, akik kifejezetten azzal foglalkoznak, hogyan legyen a játék intenzív, figyelemlekötő, és hogyan épüljön csapatmunkára és kommunikációra.
A játékvezető figyelemmel kíséri a résztvevőket, és szükség esetén segít a rávezetésben
Fotó: Bede Laura
A szoba maximum 6 fős csapatokat vár, minimum 3 fő szükséges a játékhoz, de célszerűbb 4 személy részvétele. Az alsó korhatár 14 év, de mindenképpen szükséges egy felnőtt jelenléte. Nem azért, mert ijesztő vagy korhatáros tartalom rejtőzne odabent, hanem mert a feladatok logikája felnőtteknek készült. A múzeum sajtóreferense szerint ugyanis a tapasztalatok és tesztek alapján 14–16 év alatt sokan még nehezebben értik a bonyolultabb összefüggéseket – például egy morzekód megfejtését vagy egy lézersugár eltérítésének logikáját.
Kovács Zsolt szerint a feladatok logikája felnőtteknek készült
Fotó: Bede Laura
Látogatásunk alkalmával lehetőségünk nyílt megoldani néhány feladatot, amelyek valóban logikus gondolkodást, kreativitást igényeltek – és nem utolsósorban csapatmunkát. Segítőnk és házigazdánk közben felelevenítette, hogy a History Escape Room elnevezésű szabadulószoba már 2020-ban létrejött, de nem sokkal később a múzeum teljes felújításon esett át, ezért az egész kiállítást – és a szabadulószobát is – szét kellett szerelni. A szoba most végleges helyére került: a múzeum pincéjében várja az izgalmas játékra vágyókat.
A hetvenes évekre jellemző környezet fogadja a játékosokat
Fotó: Bede Laura
Kovács Zsolt arról is beszélt lapunknak, hogy
Egyrészt azért, mert ehhez külső forrásra – például európai uniós támogatásra – lenne szükség. „A jelenlegi szoba létrehozása nagyjából 30 ezer euróba került, és ma valószínűleg ennél is drágább lenne, mivel a szabadulószobák költségei emelkedtek. Elméletben bárki össze tudna rakni egy szobát, de az, hogy az élmény ennyire intenzív és vagány legyen, nem elsősorban a tárgyaktól függ, hanem a profi játéklogikától. Ennek kidolgozása sok teszteléssel jár, ezért ez a legnehezebb, és egyben a legköltségesebb része a projektnek” – magyarázta az ötletgazda.
Szatmárnémeti látogatásakor a múzeum erkélyéről beszélt Ceaușescu a néphez
Fotó: Bede Laura
Az újranyitás óta alapvetően nagy érdeklődésnek örvend a létesítmény, ugyanakkor az is látszik, hogy sokan még nem ismerik a szabadulószoba fogalmát, és nem értik pontosan, mit jelent ez a műfaj. Emiatt most olyan kampányra készülnek, amely közérthetően elmagyarázza, miről szól a szabadulószoba, és hogyan működik. Gyakori például, hogy szülők gyerekeknek foglalnak időpontot, holott ez elsősorban felnőtteknek szóló, összetett logikai játék – hívta fel a figyelmet.
Számok rejtélye fogadja a játékosokat
Fotó: Bede Laura
Mint kifejtette, következő lépésként szeretnék elérni azokat, akik eleve nyitottak az ilyen kalandokra – ehhez közösségi médiás jelenlétre, reklámra és tudatos kommunikációs kampányokra van szükség. Tapasztalatuk szerint a foglalások többsége munkaidőn kívülre esik, ami egy közintézményben külön kihívás. Viszont Kovács Zsolt szerint rugalmasnak kell lenniük, hiszen a cél éppen az volt, hogy a múzeumban minél több aktivitás legyen.
Eredeti tárgyak is találhatók a szobában
Fotó: Bede Laura
Egy szintén eredeti darab, a PCR a Román Kommunista Párt (Partidul Comunist Român) rövidítése
Fotó: Bede Laura
A feladatok megoldása után sikerélményük lehet a játékosoknak
Fotó: Bede Laura
Négynyelvű információk, érintőképernyős állomások, digitális térképek segítik a különböző korszakok és életutak megismerését a Szatmár Megyei Múzeumban, amelyet nemrég mi is meglátogattunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének bemutatóján a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzásokról kérdezte lapunk a brüsszeli testület illetékeseit. A Bizottság szóvívője azonban ezúttal sem kívánt érdemben állást foglalni.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) informatikai rendszereit megbénító kibertámadás hatásai az egész gazdaságban érezhetők – kongatták meg a vészharangot kedden ingatlanpiaci tanácsadók, miután már egy hete nem elérhetőek a szolgáltatások.
Három és fél évtized alatt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemből Kárpát-medencei jelentőségű politikai, közéleti és kulturális találkozóhely lett. A 35 éves évforduló kapcsán a tábor egyik alapítójával, Toró T. Tiborral beszélgettünk.
„Az EU sarkvidéki politikája, az őslakos népek és az ökológiai igazságosság – A számi nép hangjának beemelése az európai döntéshozatalba” – címmel szervezett az Európai Parlament vitafórumot a számi népcsoport szerepéről az Európai Unióban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!