
2015. május 16., 07:022015. május 16., 07:02
Elkötelezett erdő- és természetbarátok tiltakozó rigmusaitól volt hangos az ország az elmúlt hét végén. Az ezreket megmozgató tüntetések konkrét apropóját ugyan a Schweighofer Holzindustrie közelmúltban Háromszéken létesített üzemegysége elleni fellépés jelentette, az ügy azonban valóban jóval szélesebb és mélyebb annál, hogy azt egyetlen „favágóhíd” engedélyezési kérdéseire lehetne szűkíteni.
A környezetvédelem iránti elkötelezettség ma világszerte valahol a tudatosság és divat közötti határmezsgyén mozog, attól függően, ki melyik részén szocializálódott Európának. A földgolyó jövője természetesen legkevésbé sem engedélyez szarkasztikus témakezelést, bár a Verespatak ügyének köszönhetően egyfajta gyorsított kiképzésben részesülő hazai „zöldek” egy részének eszköztára érdekes elemeket is tartalmaz.
Amúgy meg többnyire úgy vagyunk ezzel, mint a globalizáció legtöbb áldásával: előbb elájulunk tőle, aztán egycsapásra kizárólag annak ordas oldalát látjuk. A Schweighofert az évek során a kontinens szinte valamennyi jól szabályozott országából kitiltották, Háromszéken viszont tárt karokkal fogadták. Minden – igaz, még csak helyi, tehát szóra sem érdemes – tiltakozás ellenére megkapták az építkezési engedélyeket, az engedélyezők a törvény betűjére hivatkozva tárták szét sajnálkozva a karjukat, figyelembe sem véve az osztrák cég európai priuszát. Miután azonban a bukaresti nagypolitikai játszmák kétségbevonhatatlan részeként – nyilván a zöld elkötelezettséget sem figyelmen kívül hagyva – leleplező film látott napvilágot a Schweighofer Holzindustrie feketegazdaságot ösztönző üzelmeiről, máris robbant a bomba.
Persze soha nem késő, arról nem is beszélve, hogy a pokolba vezető út is tudvalevőleg jószándékkal van kikövezve. Ha a mindenki által sejtett, pártfedezékben tevékenykedő famaffia felgöngyölítéséhez vezet, készen állunk egy időre fátylat borítani az Antena tévécsoport korábbi, sokkal kevésbé közérdekű királycsinálási próbálkozásaira. Sőt, az sem feltétlenül baj, ha a senki földjéről a politika világába nemrég megérkezett államelnök is szembesül azzal, micsoda lobbicsapdák rejlenek a cotroceni-i szőnyegek alatt. Mi több, talán még az a néhány száz Réty és Maksa környéki ember is megbocsátja, hogy számukra értelmezhetetlen okokból elillan a sok évnyi „ínség” után felvillanó biztos munkahely lehetősége.
Egyetlen dologra azonban atüntetőknek is erősen figyelniük kell: aki láncfűrésznek tartja magát, könnyen kivágni való fának tekint mindent.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
szóljon hozzá!