
2015. május 16., 07:022015. május 16., 07:02
Elkötelezett erdő- és természetbarátok tiltakozó rigmusaitól volt hangos az ország az elmúlt hét végén. Az ezreket megmozgató tüntetések konkrét apropóját ugyan a Schweighofer Holzindustrie közelmúltban Háromszéken létesített üzemegysége elleni fellépés jelentette, az ügy azonban valóban jóval szélesebb és mélyebb annál, hogy azt egyetlen „favágóhíd” engedélyezési kérdéseire lehetne szűkíteni.
A környezetvédelem iránti elkötelezettség ma világszerte valahol a tudatosság és divat közötti határmezsgyén mozog, attól függően, ki melyik részén szocializálódott Európának. A földgolyó jövője természetesen legkevésbé sem engedélyez szarkasztikus témakezelést, bár a Verespatak ügyének köszönhetően egyfajta gyorsított kiképzésben részesülő hazai „zöldek” egy részének eszköztára érdekes elemeket is tartalmaz.
Amúgy meg többnyire úgy vagyunk ezzel, mint a globalizáció legtöbb áldásával: előbb elájulunk tőle, aztán egycsapásra kizárólag annak ordas oldalát látjuk. A Schweighofert az évek során a kontinens szinte valamennyi jól szabályozott országából kitiltották, Háromszéken viszont tárt karokkal fogadták. Minden – igaz, még csak helyi, tehát szóra sem érdemes – tiltakozás ellenére megkapták az építkezési engedélyeket, az engedélyezők a törvény betűjére hivatkozva tárták szét sajnálkozva a karjukat, figyelembe sem véve az osztrák cég európai priuszát. Miután azonban a bukaresti nagypolitikai játszmák kétségbevonhatatlan részeként – nyilván a zöld elkötelezettséget sem figyelmen kívül hagyva – leleplező film látott napvilágot a Schweighofer Holzindustrie feketegazdaságot ösztönző üzelmeiről, máris robbant a bomba.
Persze soha nem késő, arról nem is beszélve, hogy a pokolba vezető út is tudvalevőleg jószándékkal van kikövezve. Ha a mindenki által sejtett, pártfedezékben tevékenykedő famaffia felgöngyölítéséhez vezet, készen állunk egy időre fátylat borítani az Antena tévécsoport korábbi, sokkal kevésbé közérdekű királycsinálási próbálkozásaira. Sőt, az sem feltétlenül baj, ha a senki földjéről a politika világába nemrég megérkezett államelnök is szembesül azzal, micsoda lobbicsapdák rejlenek a cotroceni-i szőnyegek alatt. Mi több, talán még az a néhány száz Réty és Maksa környéki ember is megbocsátja, hogy számukra értelmezhetetlen okokból elillan a sok évnyi „ínség” után felvillanó biztos munkahely lehetősége.
Egyetlen dologra azonban atüntetőknek is erősen figyelniük kell: aki láncfűrésznek tartja magát, könnyen kivágni való fának tekint mindent.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
szóljon hozzá!