
2015. szeptember 05., 12:542015. szeptember 05., 12:54
Az Európát elözönlő menekültek válsága jó ideje elvonja a figyelmünket arról az exodusról, amely Európán belül, Keletről Nyugatra tart. Ez nem annyira újkeletű, mint az afrikai és ázsiai menekültáradat, azonban a kibocsátó országok számára nemcsak hosszú, hanem középtávon is tragikus következményekkel fog járni. Nem kell ahhoz váteszi képesség, hogy a jelenlegi trendek alakulása alapján megjósolja az ember: a hazai munkaerő-utánpótlás ilyen szintű elszivárgása mellett akár egy-két évtizeden belül is összeomolhat a nyugdíjrendszer. A folyamatosan csökkenő aktív munkavállalói réteg egy idő után egyszerűen nem lesz képes fenntartani a nyugdíjas kort megérők egyre népesebb táborát.
Ebből a szempontból az erdélyi magyarság helyzete még inkább aggasztó. Az évtizedenként mért kétszázezres nagyságrendű fogyásunk önmagában is rémisztő számadat, a mögötte rejlő közösségi önfeladás azonban ennél is súlyosabb folyamat. Amit az Erdély-szerte szórványosodó magyar közösségeink élni akarása ma még ellensúlyoz, a fiatal nemzedékek exodusa miatt ez már rövid távon is lehetetlenné válhat.
A helyben maradást ösztönző helyhatósági és egyéb közösségi próbálkozások a rendszerváltás óta eltelt negyedszázadban rendre mind csődöt mondtak. A kilencvenes évek célországának számító Magyarország az erdélyi magyar kitelepülők számára a szerencsésebb megoldás volt, hiszen a magyar nemzettestben maradva vállalhatták új környezetükben magyarságukat. A mai trend, a gazdagabb nyugat-európai országokba történő kivándorlás már nem kecsegtet ennyi jóval, hiszen a sokszínű nyugat-európai olvasztótégelybe ők is éppúgy beolvadnak, mint a más vidékről érkezett tömegek. Kérdés, hogy a jobb anyagiak reményében hosszabb távon ez mennyire marad vonzó az erdélyi magyar identitást feladni készülők számára.
Román szociológusok szerint a több millió román vendégmunkás esetében a szülőföldhöz, a „röghöz” való kötöttség egyre inkább ismeretlen fogalommá válik. Ma már azok jelentik a Nyugaton szerencsét próbáló munkavállalói kisebbséget, akik egy idő után visszatérve, idehaza próbálnak szerencsét. Éppen a hazatért barátok, ismerősök itthoni, negatív tapasztalatai tántorítják el a viszonylagos nyugati jóléthez szokott honfitársainkat attól, hogy itthon kezdjenek új életet.
A megoldás egyelőre a jövő ködébe vész. Vannak persze elképzelések Európa keleti térségeinek a teljes felzárkóztatására, de ahhoz Nyugaton meg kellene állnia az időnek, hogy a keleti részeken a 20. század történelmi viharai okozta különbözőségek végleg eltűnjenek.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
szóljon hozzá!