2015. szeptember 05., 12:542015. szeptember 05., 12:54
Az Európát elözönlő menekültek válsága jó ideje elvonja a figyelmünket arról az exodusról, amely Európán belül, Keletről Nyugatra tart. Ez nem annyira újkeletű, mint az afrikai és ázsiai menekültáradat, azonban a kibocsátó országok számára nemcsak hosszú, hanem középtávon is tragikus következményekkel fog járni. Nem kell ahhoz váteszi képesség, hogy a jelenlegi trendek alakulása alapján megjósolja az ember: a hazai munkaerő-utánpótlás ilyen szintű elszivárgása mellett akár egy-két évtizeden belül is összeomolhat a nyugdíjrendszer. A folyamatosan csökkenő aktív munkavállalói réteg egy idő után egyszerűen nem lesz képes fenntartani a nyugdíjas kort megérők egyre népesebb táborát.
Ebből a szempontból az erdélyi magyarság helyzete még inkább aggasztó. Az évtizedenként mért kétszázezres nagyságrendű fogyásunk önmagában is rémisztő számadat, a mögötte rejlő közösségi önfeladás azonban ennél is súlyosabb folyamat. Amit az Erdély-szerte szórványosodó magyar közösségeink élni akarása ma még ellensúlyoz, a fiatal nemzedékek exodusa miatt ez már rövid távon is lehetetlenné válhat.
A helyben maradást ösztönző helyhatósági és egyéb közösségi próbálkozások a rendszerváltás óta eltelt negyedszázadban rendre mind csődöt mondtak. A kilencvenes évek célországának számító Magyarország az erdélyi magyar kitelepülők számára a szerencsésebb megoldás volt, hiszen a magyar nemzettestben maradva vállalhatták új környezetükben magyarságukat. A mai trend, a gazdagabb nyugat-európai országokba történő kivándorlás már nem kecsegtet ennyi jóval, hiszen a sokszínű nyugat-európai olvasztótégelybe ők is éppúgy beolvadnak, mint a más vidékről érkezett tömegek. Kérdés, hogy a jobb anyagiak reményében hosszabb távon ez mennyire marad vonzó az erdélyi magyar identitást feladni készülők számára.
Román szociológusok szerint a több millió román vendégmunkás esetében a szülőföldhöz, a „röghöz” való kötöttség egyre inkább ismeretlen fogalommá válik. Ma már azok jelentik a Nyugaton szerencsét próbáló munkavállalói kisebbséget, akik egy idő után visszatérve, idehaza próbálnak szerencsét. Éppen a hazatért barátok, ismerősök itthoni, negatív tapasztalatai tántorítják el a viszonylagos nyugati jóléthez szokott honfitársainkat attól, hogy itthon kezdjenek új életet.
A megoldás egyelőre a jövő ködébe vész. Vannak persze elképzelések Európa keleti térségeinek a teljes felzárkóztatására, de ahhoz Nyugaton meg kellene állnia az időnek, hogy a keleti részeken a 20. század történelmi viharai okozta különbözőségek végleg eltűnjenek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!