
2016. január 23., 10:222016. január 23., 10:22
Első látásra értelmetlennek tűnik az Erdélyi Magyar Néppárt javaslata egy újabb, immár negyedik erdélyi magyar párt létrehozásáról. Reflexből adódnak a kérdések: miért, kinek, hogyan? Főleg hogyan fogadtatható el a leginkább ellenérdekelt RMDSZ-szel egy olyan döntés, amely a romániai magyar pártpiacon elsőként alakult szövetséget besorolná a többiek közé. Kicsi hát a valószínűsége annak, hogy a néppárt javaslata megvalósuljon.
Az ezt kiváltó problémahalmaz azonban nagyon is valós. Lehet azt hinni, hogy a néppártosok pusztán szavazatmaximalizálási kényszerből rukkolnak elő újabb és újabb ötleteikkel, de a közelgő helyhatósági és parlamenti választásokat megelőző közhangulat cseppet sem megnyugtató a romániai magyar politikum számára. Miközben az RMDSZ úgy tesz, mintha ma is 1990-et írnánk, amikor egyedül ő volt a porondon: nemcsak hogy nem vesz tudomást az időközben megjelent két új erdélyi magyar párt sajátos igényeiről, hanem az első vetélytársat, a Magyar Polgári Pártot egy-két parlamenti képviselői mandátumért cserébe egyszerűen zsebre vágta. Hasonló próbálkozása volt a néppárttal is – a marosvásárhelyi közös listáért cserébe az egész országra kiterjedő választási eltiltást kért –, ami nem jött be.
Miközben az erdélyi választók és a magyarországi politikusok egyaránt a kiegyezés fele terelnék a három magyar párt külön-külön nem túl sikeres útkeresését, kifele egy dolog látszik: egy arrogáns, a mások érdekeit figyelmen kívül hagyó, és a régmúlt dicsőségéből megélni akaró RMDSZ próbálja vinni a prímet. Álláspontja makacsul semmibe veszi a tényeket és számokat, melyek fehéren-feketén bizonyítják, hogy a romániai magyar szavazóképes választópolgárok mintegy hetven százaléka tűnt el a szavazófülkékből. Aki kicsit is emlékszik a kilencvenes évek sorsfordító hangulatára, tudja: nem volt ez mindig így, hiszen a rendszerváltás után tíz erdélyi magyarból legalább nyolc érdeklődött a közélet iránt, és voksolt is.
Negyedszázad alatt persze sok minden történt. Többek között hatalmas kiábrándultság alakult ki az erdélyi magyar politikai osztállyal szemben, amelynek sok képviselője nemcsak választói ígéreteit nem tartotta be, hanem bűnözőként vonult be rendszerváltás utáni rövidke erdélyi magyar történelmünkbe.
Azoknak van igazuk, akik újrakezdésről, új alapokról beszélnek. De ne várjuk el, hogy rajtunk kívülálló körülmények kényszerítsenek ránk egy olyan katarzis-szerű változást, amely a teljes romániai magyar politikai osztályt megújítását hozná el. Jó volna mindezt közmegegyezéssel, önerőből megejteni.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
szóljon hozzá!