Mi tagadás, amint betöltötte a tusnádfürdői futballpálya fölötti légteret az orbáni bejelentés, miszerint Magyarország néhány napon belül, határidő előtt kifizeti hátralékát a Nemzetközi Valutaalapnak, Ceauşescu Romániája jutott eszembe.
2013. augusztus 05., 09:432013. augusztus 05., 09:43
2013. augusztus 05., 09:502013. augusztus 05., 09:50
Mi tagadás, amint betöltötte a tusnádfürdői futballpálya fölötti légteret az orbáni bejelentés, miszerint Magyarország néhány napon belül, határidő előtt kifizeti hátralékát a Nemzetközi Valutaalapnak, Ceauşescu Romániája jutott eszembe. Nem, nem a liberális szónokok oly szívesen használt fordulata, a diktátori értelemben. Az ugrott be, hogy a hivatalos retorika annak idején azt sulykolta, hogy az össznépi éhezés az ára annak, hogy az ország adósságmentes, s ily módon teljes mértékben függetlenné váljon. S innentől kezdve jó ideig nem volt nyugodásom az esetleges párhuzamoktól.
Az első kapaszkodóm az volt, hogy a budapesti IMF-iroda bezárására a sajtónyilvánosság előtt kérte fel a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Valutaalap vezetőjét. Akkor szimbolikus gesztusnak tekintettem, az anyaország pénzügyi szuverenitásért folytatott szabadságharca újabb csatájának. Azon persze továbbra is elvitatkozgathatnánk, hogy a nemzetközi pénzügyek világában járatlan nagyközönség megalapozottan tartja-e egy ország önállóságára törő veszélyforrásnak az IMF-t, a tusványosi üzenet azonban egészen más dimenzióba költöztette a kérdést.
Innentől kezdve ugyanis ez a kérdés jóval több egyszerű erőfitogtatásnál – miközben károgások persze változatlanul vannak, hogy a magyar kormány drága új kölcsönnel váltja ki az olcsó IMF-hitelt. Csakhogy időközben Magyarországon az államadósságot ma négy százalékon, forintban (!) is finanszírozzák, szemben az IMF 4-6 százalékos euróhitelével (!). Az üzenet azonban a számokon túl is mindenképpen egy erősödő anyaországról tanúskodik, amely nélkül a történelem és árulások által szanaszét szórt magyarság egyesítésének sorsa igencsak kétesélyes. Nem védőhatalmi értelemben – ami ma már legfeljebb szimbolikus-érzelmi szempontból létező kategória –, hanem a jó értelemben vett gazdasági revízió tekintetében. A két- vagy többoldalú tárgyalások során kinyilvánított elvszerűségeken túl ugyanis a partnereket kereső magyar gazdasági offenzíva által megvalósítandó pozitív diszkrimináció is súlyosan nyomhat a latban. Mert ha Budapesten egyre megszokottabbá válik a Kárpát-medencei „belgazdaságban” gondolkodás, abból csak jó dolgok sülhetnek ki. Populárisan fogalmazva: jólét, helyben maradás, erő, önbizalom. No meg más minőségű oktatás, amelyben olyasmire is jut pénz és odafigyelés, mint a többségi nyelv használható, idegen nyelvként való oktatása. Ha már a többségi hatalom továbbra is csak homályos elméletek szintjén kapiskálja ezt a kérdést.
Hogy mit ér az IMF-függetlenség, azt igazából az elkövetkező hetek-hónapok mondják meg. Az újabb bizakodásadagot azonban már szombaton hazavitték a szalmakalapos-székelyzászlós emberek ezrei.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!