Szervezett migráció. A fekete földrész lakói nem a gazdag arab országokba, hanem Európába igyekeznek
Fotó: MTI
2019. július 23., 07:042019. július 23., 07:04
Lassan közhellyé válik az a pár éve még eretneknek számító megállapítás, hogy az európai közélet legfontosabb törésvonala immár nem a 18–19. században kikristályosodott klasszikus ideológiák (liberalizmus, konzervativizmus, szociáldemokrácia) s nem is az eme ideológiákkal valamilyen szinten összefüggésben levő jobb és baloldal között húzódik, hanem a globalisták és lokalisták, illetve a szövetségpártiak és a nemzetállamok képviselői között. E csoportok azonban nem fedik egymást teljes mértékben.
A globalisták az európai szövetség – az Európai Egyesült Államok – hívei, de a lokalisták sem helyeslik szükségképpen a nemzetállami struktúrát és gondolkodást. Ezt mi erdélyi magyarok – akik egy évszázada nyögjük a soviniszta román nemzetállam elnyomását –, érezzük és tudjuk. Ugyanakkor létkérdés, hogy tovább lássunk az orrunknál és felfogjuk: a globalista nyomással szemben a nemzetállam jelenthet csak védelmet. A nemzetállam, amely nem feltétlenül intoleráns, szemforgató, demagóg, asszimilációra törekvő, mint amilyenek a kisantant államok.
A Bogár László professzor által több kötetnyi terjedelemben igen részletesen leírt globális világhatalom néhány éve a maga szempontjából is hazárdjátékba kezdett. Mert végül is mi e hatalmi konglomerátumnak az elsődleges érdeke? A minél nagyobb politikai, gazdasági és kognitív hatalom megszerzése, ami fokozatosan megvalósulóban is van. A pénzszivattyúk zavartalan működtetése, az államok politikuma feletti közvetlen és közvetett befolyás megkaparintása, a gondolkodóképes egyének elkábított bérrabszolgákká süllyesztése, a minél nagyobb fokú tudati kontroll kiépítése a sajtó, a közbeszéd, a közgondolkodás feletti uralom birtokában. Mindez 2015-ben tökéletesen működött, amikor a háttérhatalom döntnökei úgy vélték, elérkezett az idő a Kalergi-terv, a kevert fajú, nemzetek nélküli Európa gyorsított ütemű megvalósításra.
Pedig a migránskártyák, a tudatosan, tervszerűen felbíztatott kalandoroknak osztogatott s a célországok hivatalosságainak kijátszására biztató „felvilágosító” brosúrák, a betolakodók általános jellegű iratmegsemmisítése és kilétükről való tömeges szintű hazugság – az, hogy nem a gazdag muszlim országokban kérnek menedéket, hanem Európában – mind azt igazolja, hogy a migráció szervezett módon zajlik.
Félelmetes, hogy ma, amikor mindenkinek lehetősége van látni a meztelen valóságot, az érintett európai társadalmak jelentős része nem fogja fel a veszélyt és azt sem, hogy mi történik a háttérben. Sikerült a médiába vetett bizalmat annyira lecsökkenteni, hogy a nagyobb erővel sulykolt hazugság tűnik a többség számára igazságnak. Fel lehetett robbantani New Yorkban az ikertornyokat, majd azt állítani, hogy azok a repülők becsapódásától és az acélszerkezet megolvasztására egyébként alkalmatlan tűztől dőltek össze. Mindenki szeme előtt ki lehet vinni hajóval a migránsokat 60 km-re a líbiai partoktól, majd otthagyni egy lélekvesztőben és telefonon riasztani a „menekültsegítő” Soros-hajókat – mint legutóbb a Lampedusában erőszakkal kikötő Sea Watchot. Vagyis nyilvánosságra kerülhet megannyi tényadat, mert az aránylag jól informált magyar társadalomnak is majdnem fele nem hisz a saját szemének.
A Demokratikus Koalíció meglepetésszerű sikere az EP-választásokon ennek tudható be.
A választások után Gyurcsány szokása szerint szemrebbenés nélkül szembehazudva állította az egész magyar nyilvánosság előtt: nincs migránsválság, az csak a Fidesz kitalációja. Eget verő demagógiája és tényhamisítása nem tette szalonképtelenné. Nem, mert az Udo Ulfkotte által részletesen leírt hazugságipar mögötte áll.
Mindazonáltal egyfajta lassú ébredési folyamat érzékelhető. Többek között Marine Le Pen és Matteo Salvini népszerűség-növekedése, a hitehagyott konzervatív erők és a klasszikus baloldal térvesztése ezt igazolják.
A globális világhatalomnak a válasza e jelenségre többrétű. Politikai síkon a válasz a környezeti katasztrófa témájának hangsúlyos felkarolása és a zöld mozgalmak előtérbe tolása. Ami, megnézve a választási eredményeket, sikerrel járt. Holott a zöld mozgalom olyan, mint a görögdinnye, amit már tudunk a 70-es évekből: kívül zöld, belül vörös. A globalista akarat legerőszakosabb képviselőinek jelentős része épp e mozgalmakból kerül ki. És teljesen mellékes, hogy közülük jó szándékú „hasznos idiótákként” hányan hisznek abban, amit hirdetnek, és hányan hazudnak tudatosan a globalista zsold által motiválva.
A másik a tetszetős jelszavakkal való beszéd.
Mit is jelent ez valójában? Azt, hogy az unió a jelenleginél is kiszolgáltatottabb lesz a globalistáknak. A helyzet leegyszerűsíthető egy matematikai összefüggésre: egyszerűbb kevés embert megvásárolni, megfélemlíteni vagy érdekeltté tenni, mint sokat. Könnyebb az uniós elitet uralni, mint a nemzetállami eliteket. S nem mellesleg költségkímélőbb is, bár ez vélhetően másodlagos szempont azoknak, akiknek a forrásai kiapadhatatlanok.
Ma Magyarországon lényegében a teljes ellenzék – leszámítva a Mi Hazánk mozgalmat – a globalizmus támogatója, nyíltan Brüsszel-párti, és a „több Európát” gondolat hirdetője. E politikai alakzatok egyre szervezettebben mozognak, és az önkormányzati választásokon erőre kaphatnak. A minap nyilvánosságra hozott egyezség Budapest egyes kerületeinek közös ellenzéki polgármesterjelöltjeiről jelzi: a tömbösödés, a Jobbik lecsatlakozása a nemzetáruló, idegen érdekeket képviselő erők mellé megtörtént, azok pedig elfogadták e párt segítségét, annak dacára, hogy a fővárosban nem szorulnak rá. Ezért cserébe a Jobbik a 23 kerületből kapott egyet, ahol a többi párt támogatja az ő jelöltjét. Cserében a Jobbik megannyi MSZP-s, DK-s és momentumos polgármesterjelölt mellett fog kampányolni. Ezzel a párt pontot tett dicstelen pályafutásának végére. A baloldali szavazók, akik 2018-ben támogatták, amikor Simicska pénzén erőt tudtak mutatni, otthagyták őket, a nemzetben gondolkodók számára pedig hiteltelenné váltak. 2022-ig, mivel parlamenti frakciójuk van, fogunk még róluk hallani, de politikaalakító tényezők már aligha lesznek, 2022-ben pedig a parlamentbe való bejutásért fognak küzdeni.
Idén ősszel Magyarországon helyi kérdésekben fognak dönteni, de annak országos kihatása lesz. Ha a globalista nemzetellenes tábor Budapest kerületeiben és a jelentősebb városok egy részében felülkerekedik, az erőt ad e társaságnak. Ha viszont a választópolgárok a nemzeti erők mellett sorakoznak fel és az ellenzéki összefogás kudarcot vall, akkor a magyar megmaradásnak esélye lesz. Mert a tét továbbra is ez: lesz-e húsz éven belül még Magyarország? Magyar ország, amely a magyarok hazája, a nemzeti kultúra bölcsője, a magyar gyökerek ápolója, a magyar nemzetpolitika alakítója.
A fehér keresztény lakosság érthető okokból menekülőre fogja, ezzel is gyorsítva a muszlimizálódás folyamatát a megtámadott városokban.
Akik több Európát ígérnek, az európai kultúra megsemmisítését, Nyugat-Európa módszeres felszámolását érik el. Ugyanezek az emberek szimatolnak veszélyt a nemzeti identitásban, ők szabadítják ránk a harmadik világ zömmel iszlám hitű emberáradatát. Azokat, akik hódítóként érkeznek, követelőznek, de közben nem akarnak sem dolgozni, sem beilleszkedni. Akik már ma nyíltan szemünkbe mondják: a maguk képére akarják formálni kontinensünket.
Ha ez megtörténik – márpedig minden jel erre mutat –, a liberalizmus bölcsőjében búcsút inthetünk ezen ideológia tényleges vívmányainak, az emberek közötti egyenlőségnek, különös tekintettel a nemek közti egyenlőségre, a lelkiismereti-, vallás-, sajtó- és véleményszabadságnak, a római jog igazságosságon és méltányosságon alapuló ítélkezési rendszerének és a keresztény elvekből, illetve a liberalizmusból egyaránt levezethető kölcsönösség kultúrájának. A „több Európa” jelszava a földrész halálát jelenti.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!