Hirdetés
Makkay József

Makkay József

A béketárgyalások hozhatnak tartós megoldást

2022. november 01., 08:332022. november 01., 08:33

Miközben az Ukrajnának nyújtandó európai uniós és amerikai segélyek milliárdjairól röpködnek bejelentések Brüsszelben és Washingtonban, a hivatalos nyugati álláspont az, hogy Ukrajnának minden áron meg kell nyernie a háborút. Feltételezések szintjén sem hangzik el ezzel kapcsolatban hivatalos    kétely, mert az megbocsájthatatlan bűnnek számít a nyugati érdekszférában.

Az Európai Unió tagállamainak többsége ma az ukrán vezetés hivatalos álláspontját osztja, ami nagyjából úgy néz ki, hogy az ukrán hadsereg kiűzi a megszálló orosz csapatokat Ukrajna területéről

– felszabadítja a 2014-ben elcsatolt Krím félszigetet is –, és a nagy győzelem végén Oroszország megadja magát, majd az általa fizetett jóvátétel hozzájárul Ukrajna újjáépítéséhez. Ez az elképzelés azonban túlságosan szép, hogy igaz legyen, ezért a józanul gondolkodó európai politikusok – közöttük Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter – azonnali tűzszünetet, és mélyreható orosz–ukrán béketárgyalásokat sürgetnek.
Egyértelmű, hogy az egyre tovább tartó háború napról napra több emberáldozatot, gazdaságilag pedig Európa meggyengülését vonja maga után. Az merő illúzió, hogy a béketárgyalásoktól elzárkózó és végsőkig harcolni akaró Ukrajna konoksága jobb belátásra bírja a moszkvai vezetést. E hozzáállás    inkább a háború elhúzódásához vezet. Egyes becslések szerint akár évekig is eltarthat a háború. Amelynek akkor is beláthatatlan gazdasági következményei lesznek a térség országaira nézve, ha a hadviselés megmarad Ukrajna területén a két háborúban álló ország hadserege között.
A béketárgyalások sürgetése nem ördögtől való elképzelés. A legtöbb uniós országban megfogalmazódtak már ilyen hangok, de különféle okokból nem lett belőle közös stratégia, mert a fegyveres konfliktus folytatásában érdekelt erők lobbija sokkal erősebb. Romániában éppen a volt védelmi miniszter, Vasile Dîncu pedzegette egy televíziós interjúban, hogy a háborúnak csak a béketárgyalások vethetnek véget. Meglátása szerint Ukrajna helyett az Egyesült Államoknak, a NATO-nak, a világ országainak kell lefolytatniuk ezt a tárgyalást Oroszországgal. Dîncu szerint a béketárgyalás mindenképpen jobb lenne, mint a jelenlegi – emberéleteket és anyagi javakat megsemmisítő – pusztítás, még akkor is, ha csupán egy befagyott konfliktust eredményezne. A józan megközelítés a román miniszter lemondásába került, mert az uniós nyájszellemtől vezérelt román kormányban semmiféle eltérő véleményt nem viselnek el az ukrajnai helyzet rendezése kapcsán.
Holott nyilvánvaló, hogy

a háború folytatásával és az Oroszország elleni szankciók fenntartásával    lehetetlen az egyre súlyosabb energetikai és az ebből fakadó gazdasági válságot orvosolni,

amely rövid idő alatt az európai emberek millióit fogja elszegényíteni.   
A legkiszolgáltatottabb régió ezúttal is Kelet-Európa, amelynek hosszabb távon nincsenek olyan tartalékai, hogy ellensúlyozni tudja az energiaárak elszabadulását. Amíg Németország a román bruttó hazai termék éves értékét megközelítő, 200 milliárd eurót fordít az energiaár-robbanás hatásának mérséklésére, e bőkezűség csak kevés uniós országra jellemző. Van, ahol a kormány csak a legszegényebb rétegeket hajlandó támogatni, ezzel szemben Magyarországon és Romániában az országos költségvetés hatalmas kiadások árán próbálja ellensúlyozni a lakossági és az ipari felhasználású villanyáram és földgáz árnövekedését. Kérdés, hogy egy elhúzódó háború körülményei között a szegényebb kelet-európai államok meddig bírják a hatalmas pluszkiadást, amely az országok gyors iramú eladósodásához vezet.
Bárhogy is nézzük,

egyetlen európai országnak sem fűződhet érdeke az ukrajnai háború elhúzódásához. 

Ez Ukrajnának sem lehet érdeke, de a pénzügyi lélegeztetőgépen tartott kijevi vezetés úgy gondolja, hogy az országba pumpált havi több milliárd euró fenntartható a végtelenségig.   
Egy átlagosnál hidegebb tél és az eldurvuló utcai megmozdulások bírhatják rá az uniós országok vezetőit, hogy végre lépjenek a fegyverszünet ügyében, a béketárgyalások elkezdéséért. Más út ugyanis nem létezik.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Átdobja a PNL Bolojant a hajókorláton?

Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.

Balogh Levente

Balogh Levente

A DK és a magyarellenes uszítás mint kampányeszköz

A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?

Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.

Balogh Levente

Balogh Levente

A PSD mint ellenzéki kormánypárt

A bukaresti koalíciós pártok közötti vagdalkozásokat elnézve egyre inkább az az érzése az embernek, hogy a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) sikerült feltalálnia egy sajátos politológiai hibridet: az ellenzéki kormánypártot.

Páva Adorján

Páva Adorján

Ilyen olcsó a mi drága Romániánk

A diszkontáruházlánc visszaváltott palackoktól bűzlő kijárata előtt térdre kényszerített, földbe döngölt, maga alá temetett a bevásárlókosár.

Balogh Levente

Balogh Levente

Moldovai–román egyesülés, vágyálmok és autonómia

Valljuk be, nem túl gyakori, hogy egy ország államfője és miniszterelnöke a nyilvánosság előtt kijelentse: megszavazná országa államiságának felszámolását.

Balogh Levente

Balogh Levente

Trump és Grönland: talán mégsem robban szét a NATO

A Grönland kapcsán megkötendő keretmegállapodás bejelentése nyomán egyelőre úgy tűnik, fellélegezhetnek a NATO-szövetségesek, mivel most úgy néz ki, nem robban szét a szövetség a sziget miatti nézetkülönbségek nyomán.

Hirdetés