Hirdetés
Somogyi Botond

Somogyi Botond

Trump és Venezuela: ki sem lóg a lóláb...

2026. január 03., 20:252026. január 03., 20:25

2026. január 03., 20:332026. január 03., 20:33

Aki egy picit is elfogult volt Donald Trumppal szemben, és azt gondolta, hogy az amerikai elnök a béke és háború kérdésében merőben más, mint elődjei, az szombat hajnaltól valószínűleg másképp gondolja. Az Amerikai Egyesült Államok ugyanis megtámadta Venezuelát.

Trump első mandátuma idején még elmondhatta magáról, hogy a béke követe. Ugyanis Amerika kivonta csapatait Afganisztánból, tető alá hozta az Ábrahám-egyezményt, amely részben garantálta a Közel-Keleten, hogy Izrael és a rivális arab országok békében éljenek egymással. És különben is: Trump elmondhatta magáról, hogy hosszú-hosszú évtizedek után ő az első amerikai elnök, aki nem indított háborút egyetlen ország ellen sem.

Nos, ez utóbbi állítás már rá sem igaz. Második mandátumában nem az első eset, amikor az USA támadást intéz más ország ellen.

Tavaly júniusban az amerikai légierő és haditengerészet több iráni nukleáris létesítményt támadott (Fordow, Natanz és Iszfahán) lopakodó bombázókkal és Tomahawk-rakétákkal. Ez volt az Egyesült Államok első ilyen közvetlen katonai beavatkozása az iráni–izraeli konfliktusban. Az USA most pedig Venezuelát támadta meg.

Igaz ugyan, hogy Donald Trumpnak tavaly a Thaiföld és Kambodzsa közötti határvitában sikerült diplomáciai sikert elérnie, és a felek az ő közvetítésével tűzszüneti és békeegyezményt kötöttek (a vezetők 2025 októberében hivatalosan is aláírták a Kuala Lumpur-i békeszerződést az ASEAN-csúcstalálkozón), ám az orosz–ukrán háborút nem tudta lezárni úgy, ahogy azt az elnökválasztási kampány során megígérte.

Persze lehet, nem is akarja. Merthogy a háború rendkívül jól jön az USA-nak.

Tovább gyengül Európa, ráadásul Trump javaslatára a NATO-tagországok költségvetésükből több pénzt költenek a fegyverkezésre. Ergo az amerikai fegyvergyárak tovább erősödnek. Az általuk gyártott töméntelen fegyvert ugyanis valahova el kell adni (Ukrajnának, illetve uniós országoknak, ahonnan a fegyverek egy része ismét az ukrán–orosz fronton köt ki), valahol ki kell próbálni. Nos, most épp egy dél-amerikai országon van a sor. Úgy látszik, ott már rég nem volt háború.

Persze az indok meg is van: a kiterjedt drogkereskedelmet kell visszaszorítani, illetve Nicolas Maduro elnök zsarnokságát kell megakadályozni. Ráadásul Maduro a korábbi diktátor, Hugo Chavez politikáját folytatja, azaz szoros viszonyt ápol Kínával, Oroszországgal, Iránnal és Kubával. Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy Maduro hatalomra jutását követően az országban az árak évről évre tízezres, majd milliós százalékos mértékben nőttek. A rossz gazdálkodás, a korrupció miatt az élelmiszerek hiánycikké váltak. Az elnök aláásott intézményeket, korlátozta a parlament hatalmát és elnyomta az ellenzéket. Közben az erőszakos bűncselekmények száma rendkívül megnövekedett, a fegyveres bandák és kábítószer‑kereskedelem erősödött, az egészségügyi rendszer részben összeomlott. Ennek következtében pedig több millió venezuelai hagyta el az országot.

Szóval valóban van miért rendet tenni az országban. De hát miért éppen Venezuelában?

Hiszen nem csak ott zsarnokoskodik diktátor, nem csak ott virágzik a drogkereskedelem, nem csak ott ölt óriási méreteket a szegénység. Ez sajnos érvényes elég sok országra a világon Latin-Amerikától Ázsián át (lásd többek között Észak-Koreát) majdnem az összes afrikai országig.

Ja, hogy Venezeula óriási olajkészletekkel rendelkezik, és a világ egyik leggazdagabb országa kőolajban? A legfrissebb adatok szerint kb. 300 milliárd hordó (2025‑ös becslés) tartaléka van, amely a legnagyobb a világon, még a szaúdi olajkészletet is meghaladja. Ennek biztosan semmi köze ahhoz, hogy hétvégén az amerikaiak Caracast bombázták. Mint ahogy annak idején az afrikai országok közül csupán Líbiát támadták, amely kimutatások szerint Afrika legnagyobb olajkészletével rendelkezett, és a világ olajban leggazdagabb tíz országa közé tartozott.

Ki sem lóg a lóláb...

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Anyaország-külhoniak ellentét, támogatások és az árokbetemetés felelőssége

Továbbra is tapasztalható, hogy a választások óta szakadék húzódik az erdélyi és a magyarországi társadalom jelentős része között, ám az árok betemetése nem reménytelen – abban ugyanakkor jelentős szerep hárul az új magyar kormányra.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

A külhoniak szavazati joga, a Tisza-kormány és a kommentszekció dühe

Bár a Tisza-kormány nemzetpolitikáért felelős illetékese több fórumon is leszögezte erdélyi látogatása során, hogy az új budapesti hatalom nem kíván hozzányúlni a külhoni magyarok szavazati jogához, jelentős nyomás nehezedik rá az anyaországban.

Balogh Levente

Balogh Levente

A törvény nem lehet visszamenőleges hatályú – csak ha az érdekeink úgy diktálják

Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.

Balogh Levente

Balogh Levente

Közösségi oldalak, álhírek, lincselés: a tiltás vagy az edukáció a megoldás?

Miközben egyes országokban már be is tiltották, vagy fontolgatják, hogy betiltsák a közösségi oldalak használatát a 16 év alatti fiatalok körében, néha az az ember érzése, hogy egyes, 18 évnél idősebb felnőttek esetében sem ártana a tiltás.

Makkay József

Makkay József

Agrárország importkosárral

Románia Európa egyik legjobb mezőgazdasági adottságokkal rendelkező országa, mégis importra szorul az alapvető élelmiszerekből. A gondot nem a termőföld vagy a gazdák hiánya, hanem az évtizedek óta következetlen agrárpolitika okozza.

Balogh Levente

Balogh Levente

Aki előre hozott választást akar, az AUR-os?

Az embereknek egyre inkább elegük van a pártok közötti marakodásból, amely hónapok óta tartó politikai patthelyzetet eredményezett, valamint azt, hogy az országnak a válságos időszakban nincs teljes hatáskörrel rendelkező kormánya.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

A Majka-ügy csak a jéghegy csúcsa, be kellene fejezni a magyar–magyar acsarkodást

Életveszélyes fenyegetést kapott egy magyarországi előadó, ezért lemondta székelyföldi koncertjét. A botrány túlmutat Majkán, és a magyar közélet nagyon aggasztó állapotairól árulkodik.

Hirdetés