Somogyi Botond
2026. január 03., 20:252026. január 03., 20:25
2026. január 03., 20:332026. január 03., 20:33
Aki egy picit is elfogult volt Donald Trumppal szemben, és azt gondolta, hogy az amerikai elnök a béke és háború kérdésében merőben más, mint elődjei, az szombat hajnaltól valószínűleg másképp gondolja. Az Amerikai Egyesült Államok ugyanis megtámadta Venezuelát.
Trump első mandátuma idején még elmondhatta magáról, hogy a béke követe. Ugyanis Amerika kivonta csapatait Afganisztánból, tető alá hozta az Ábrahám-egyezményt, amely részben garantálta a Közel-Keleten, hogy Izrael és a rivális arab országok békében éljenek egymással. És különben is: Trump elmondhatta magáról, hogy hosszú-hosszú évtizedek után ő az első amerikai elnök, aki nem indított háborút egyetlen ország ellen sem.
Tavaly júniusban az amerikai légierő és haditengerészet több iráni nukleáris létesítményt támadott (Fordow, Natanz és Iszfahán) lopakodó bombázókkal és Tomahawk-rakétákkal. Ez volt az Egyesült Államok első ilyen közvetlen katonai beavatkozása az iráni–izraeli konfliktusban. Az USA most pedig Venezuelát támadta meg.
Igaz ugyan, hogy Donald Trumpnak tavaly a Thaiföld és Kambodzsa közötti határvitában sikerült diplomáciai sikert elérnie, és a felek az ő közvetítésével tűzszüneti és békeegyezményt kötöttek (a vezetők 2025 októberében hivatalosan is aláírták a Kuala Lumpur-i békeszerződést az ASEAN-csúcstalálkozón), ám az orosz–ukrán háborút nem tudta lezárni úgy, ahogy azt az elnökválasztási kampány során megígérte.
Tovább gyengül Európa, ráadásul Trump javaslatára a NATO-tagországok költségvetésükből több pénzt költenek a fegyverkezésre. Ergo az amerikai fegyvergyárak tovább erősödnek. Az általuk gyártott töméntelen fegyvert ugyanis valahova el kell adni (Ukrajnának, illetve uniós országoknak, ahonnan a fegyverek egy része ismét az ukrán–orosz fronton köt ki), valahol ki kell próbálni. Nos, most épp egy dél-amerikai országon van a sor. Úgy látszik, ott már rég nem volt háború.
Persze az indok meg is van: a kiterjedt drogkereskedelmet kell visszaszorítani, illetve Nicolas Maduro elnök zsarnokságát kell megakadályozni. Ráadásul Maduro a korábbi diktátor, Hugo Chavez politikáját folytatja, azaz szoros viszonyt ápol Kínával, Oroszországgal, Iránnal és Kubával. Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy Maduro hatalomra jutását követően az országban az árak évről évre tízezres, majd milliós százalékos mértékben nőttek. A rossz gazdálkodás, a korrupció miatt az élelmiszerek hiánycikké váltak. Az elnök aláásott intézményeket, korlátozta a parlament hatalmát és elnyomta az ellenzéket. Közben az erőszakos bűncselekmények száma rendkívül megnövekedett, a fegyveres bandák és kábítószer‑kereskedelem erősödött, az egészségügyi rendszer részben összeomlott. Ennek következtében pedig több millió venezuelai hagyta el az országot.
Hiszen nem csak ott zsarnokoskodik diktátor, nem csak ott virágzik a drogkereskedelem, nem csak ott ölt óriási méreteket a szegénység. Ez sajnos érvényes elég sok országra a világon Latin-Amerikától Ázsián át (lásd többek között Észak-Koreát) majdnem az összes afrikai országig.
Ja, hogy Venezeula óriási olajkészletekkel rendelkezik, és a világ egyik leggazdagabb országa kőolajban? A legfrissebb adatok szerint kb. 300 milliárd hordó (2025‑ös becslés) tartaléka van, amely a legnagyobb a világon, még a szaúdi olajkészletet is meghaladja. Ennek biztosan semmi köze ahhoz, hogy hétvégén az amerikaiak Caracast bombázták. Mint ahogy annak idején az afrikai országok közül csupán Líbiát támadták, amely kimutatások szerint Afrika legnagyobb olajkészletével rendelkezett, és a világ olajban leggazdagabb tíz országa közé tartozott.
Ki sem lóg a lóláb...
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Balogh Levente
Persze némi joggal vetheti fel bárki, hogy miközben Romániában az alkotmánybíróság a PSD hathatós közreműködésével éppen alkotmányos válság kirobbantásán ügyködik, miért lamentál valaki boomerbe oltott X-generációsként néhány zenecsatorna bezárásán.
Rostás Szabolcs
Na, már csak ez hiányzott! – kommentálhatnánk a viccbeli poénnal az alkotmánybíróságnál uralkodó állapotokat. Csakhogy ez nem vicc. A taláros testületnek sikerült elérnie, hogy az eddigi pénzügyi és politikai krízist újabbal tetézze: alkotmányossal.
Balogh Levente
Képzeljék el, hogy a román parlament olyan törvényt fogad el, amely akár börtönbüntetéssel is sújthatóvá teszi, ha valaki kijelenti, hogy Románia nem az 1918-as gyulafehérvári román gyűlés nyomán, a „nép akaratából” szerezte meg az Erdély fölötti uralmat.
Rostás Szabolcs
Teljes hőfokon ég Magyarországon a jövő tavasszal rendezendő országgyűlési választást megelőző kampány, és a politikai csatazaj közepette időnként a nemzetpolitika is terítékre kerül.
Balogh Levente
Miközben a Recorder oknyomozó portál dokumentumfilmje súlyos visszaélésekre világít rá a román igazságszolgáltatási rendszerben, azért megjegyezhetjük: a tényfeltáró riporttal jókora szívességet tett a kormánynak.
Balogh Levente
Az Egyesült Államok magára hagyja Európát, sőt már ellenségének tekinti – ilyen apokaliptikus kommentárok hangzottak el annak kapcsán, hogy a Trump-adminisztráció közzétette Washington új nemzetbiztonsági stratégiáját.
Rostás Szabolcs
Elsősorban a román főváros lakosainak szánt, erőteljesen ironikus hangvételű szösszenetben érzékeltette a Bukarest és Budapest közötti különbségeket pár nappal ezelőtt egy félig román, félig magyar aradi értelmiségi.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!