Fiatal hívekkel tele templom a Saigontól keletre fekvő tengerparti városban, Mui Néban
Fotó: Csermák Zoltán
A közelmúltban ismét Vietnámba vitt az utam feleségemmel. Elutazásom előtt összehozott a sors (inkább az Úr) a magyar fővárosban szolgáló Ngu József S.J. atyával. Egy beszélgetést kértem tőle, s a lélekből jött szavaival és az információkkal felvértezve utazhattam a délkelet-ázsiai országba. Pünkösd idején ez az írás kiegészíti az Erdélyi Naplóban korábban megjelent vietnámi cikksorozatomat.
2024. május 18., 08:062024. május 18., 08:06
2024. május 18., 08:202024. május 18., 08:20
József atya története Vietnámból visszakalauzol bennünket Magyarországra. A jezsuiták számának csökkenésével felvetődött a gondolat, hogy Magyarországon vállaljon missziót. Az ide vezető utat mesélte el az Erdélyi Naplónak:
„Szüleim Észak-Vietnámban, Hanoitól mintegy százhúsz kilométerre keletre fekvő Nam Dinh-hez tartozó, háromezer lelket számláló faluban élnek A település lakossága vallásilag vegyes, a buddhisták mellett a kétezer katolikus egy tömbben él. A falu védőszentje Szent József, így nem meglepő, hogy a fiúgyerekek szinte mindegyikét a József névre keresztelik. Vietnám lakosságának egyébként nyolc százaléka, mintegy nyolc millió ember a katolikus, a protestánsok számát egymillióra becsülöm. Szüleim a mezőgazdaságban rizstermeléssel foglalkoznak. Családomban tizenegyen voltunk gyerekek, egy nővérem kiskorában hunyt el.
Hivatásom története igen hosszú.
Lelkivezető hiányában a helyi hívők maguk imádkoznak együtt minden este, péntekenként pedig szentségimádást tartunk. Utolsó gimnáziumi éveim alatt sokat tépelődtem a jövőmről. Először a biztos megélhetést adó informatikát tanultam, de többre vágytam. Itt említem meg nővéremet, aki délen szolgál szerzetesként: az apostoli munka tölti ki életét, ennek jegyében óvodában is tanít. Nagyon jó kapcsolatot ápolt az ottani jezsuitákkal. Gyakran látogatott haza, s az egyik alkalommal egy, a vietnámi jezsuitákról szóló információs füzettel ajándékozott meg. Megérintettek az abban leírtak, különösen az imák. Így informatikai tanulmányaimat befejezve úgy döntöttem, belépek délen a saigoni jezsuita noviciátusba. Élénk szerzetesi életbe cseppentem, most is vagy hetven fiatal tanul a rendben. Kiváló tanáraink voltak, előadásokat tartott például az akkor Japánban szolgáló Nemeshegyi Péter atya, Peti bácsi is. Alázatos lelki vezetőnek, ugyanakkor kiváló kapcsolatépítőnek, kedves, szentferenci lelkületű embernek ismertem meg. Ő volt az első magyar jezsuita kapcsolatom.
Erdő Péter bíboros szentelte pappá a vietnámi származású József atyát
Fotó: József atya archívuma
A magyarországi jezsuiták számának csökkenésével vetődött fel a gondolat, hogy Magyarországon vállaljak missziót. 2015-ben érkeztem Magyarországra, először a nyelvet tanultam meg, s a magisztériumot végeztem. A hároméves probációt követően négy évig tanultam teológiát a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán, amit 2022-ben fejezhettem be. Olyan kiváló tanárok voltak rám hatással, mint a nemrégiben elhunyt Mustó Péter atya. Az év júliusában szenteltek pappá a pesti Jézus Szíve Jezsuita Templomban. Már a probáció után döntöttem úgy, hogy Magyarországon maradok szolgálni. Gyakran miséztem vasárnaponként – a rendházunkhoz közeli – Zugligeti Szent Család templomban, később József atya, Budapest-Krisztinavárosi Havas Boldogasszony Plébánia plébánosa is meghívott a templomába. Így mutatkoztam be februárban itt a hívek előtt. Ezek az alkalmak nemcsak szolgálatot jelentenek számomra, hanem az emberekkel való kapcsolataimat is erősítik; ez nagyon fontos nekem.
Vietnámban a katolikusok – jóllehet betartják a szabályokat – inkább a közösségi életre helyezik a hangsúlyt. Számukra az együttlét nagyon fontos, imáikban az ének játszik jelentős szerepet. Egy példát mondok: Magyarországon a szentségimádás csöndje teljesen természetes, szülőhazámban ezt nem könnyű elérni. Ez vonatkozik a gyóntatásra is.
József atya első miséje 2022-ben
Fotó: József atya archívuma
A Jézus Szíve Templomban nagyon sokat gyóntattam, s megragadott e beszélgetések mélysége. A bűnbánás során nemcsak a bűn, hanem Isten szeretete is szóba került. Vietnámban a konfesszió kissé formálisabb. Egy közös teendőt említhetek: mindkét országnak nagy szüksége van a missziós munkára. Vietnám előnye, hogy – a fiatalok nagy számából következően – sokkal több a hivatás: jelenleg 297 fő a vietnámi jezsuiták száma.
A vietnámi cikksorozat harmadik, befejező részében az egykori Dél-Vietnám útjait rójuk, egy festői kisváros után az egykori fővárosba látogatunk, s utunkat a Mekong folyó deltájában fejezzük be.
Húsvét előtt beszélgetünk, emeljük ki a kereszténység legnagyobb ünnepének megélését a két országban! Az ünnepi liturgia mindét országban hasonló, viszont a létszámarányunkból következően mi csak a közösségeinkben ünneplünk, a közegben a buddhista kultúra a döntő. Magyarországon viszont a húsvét az évezredes kultúra szerves része. Így például az itt élő húsvéti szokásoknak nálunk nincs meg a megfelelője. Ez összefüggésben áll azzal, hogy a katolicizmus nálunk csak a XVII. századtól jelent meg, s a kommunista hatalom is rossz szemmel tekintett ünnepeinkre. A böjt viszont szigorúbb nálunk, de egyben könnyebb is, mivel a halétkek az emberek táplálkozásában döntő szerepet játszanak.
Ne csak a templomban imádkozzunk, mindennapjainkat is szője át Isten jelenléte. Ez különösen a fiatalok számára nehezebb, mivel elég nagy zaj vesz körül minket.”
Hanoi katedrális. A misékre messzibb vidékekről is érkeznek hívek motorkerékpáron
Fotó: Csermák Zoltán
A József atya által elmondottak végigkísérték februári kinn tartózkodásunkat. Hanoiban az első utunk a Szent József Katedrálishoz vezetett. A belvárosban épült Istenháza egy nyüzsgő tér közepén áll. 1886 karácsonyán szentelték fel, két évvel az építkezés megkezdése után. A neogótikus stílusú épület a párizsi Notre-Dame-ra emlékeztette a hazájuktól messze élő franciákat. Másfél évtizede – egy forgatás alkalmával – misét hallgattam a templomban, s meglepett, hogy mennyien vannak a szertartáson. Abban az időben látszott rendeződni a vietnámi kormány és a Vatikán sok sebből vérző kapcsolata, ennek ellenére emlékszem a templom előtti erős rendőri készültségre.
Szombat-vasárnap Hoi Anba, a híres és festői kereskedővárosba látogattunk. A nevezetességek megtekintése után
Egy évre rá Francisco Buzomi atya plébániát alapított a városban. A jelenlegi templom 1965-ben épült, a tervezői felhasználták a város építési hagyományait is. A templom előtt emléktábla emlékezik meg Szent Ágnes Le Thi Thanh és Boldog Phú Yên András vértanúkról, az előbbit Szent II. János Pál 1988-ban avatta szentté, az utóbbit 2000-ben boldoggá. A templomban vietnámi mellett angolul tartanak misét. Sajnos, a vasárnapi szertartást nem értük el.
Saigonban a Miasszonyunk katedrális átépítés alatt
Fotó: Csermák Zoltán
Délfelé haladva egyre több katolikus templomot láttunk. Stílusuk teljesen különböző, a modern épületek mellet a tradicionális vietnámi építészet alapján tervezettek is gyakoriak. Egy márványüzemben a buddhista szobrok mellett a Szent Szűz, Szent József, s a Megváltó szobrait is árusították.
Saigonban a Miasszonyunk katedrálist is felkerestük, de átépítés miatt zárva találtuk. A második vasárnap a Saigontól keletre fekvő tengerparti városban Mui Nében jutottunk el misére. A meghirdetett időponttól eltérően, később tartották a szertartást, így bőven volt időnk körülnézni. A templom egy pagodára emlékeztetett, kívül-belül tökéletesen tiszta volt. Az épületet ápolt virágágyás vette körül, a méretes karácsonyfa kissé anakronisztikusan hatott e közegben.
Az egyházmegye honlapján vázolták a missziós céljaikat is:
Ennek szellemében a melléképületekben is élénk élet folyt. Két apáca foglalkozott egy családdal, másik termekben az Eukarisztikus Ifjúsági Mozgalom tagjai tartották foglalkozásaikat; korosztályonként különböző színű, sárga, rózsaszín, zöld nyakkendőt viseltek. Egy szabadtéri árnyas sarokban idősebb hölgyek rózsafüzért imádkoztak.
Egy márványüzemben a buddhista szobrok mellett a Szent Szűz, Szent József és a Megváltó szobrait is árusították
Fotó: Csermák Zoltán
A már említett patyolat tiszta templomban a szertartás előtt még egy újabb takarítás következett. Minden padsorban volt egy tollseprű is, amit a hívek is használhattak.
Az oltár két oldalán egy vágott szemű Szűz Mária és egy Jézus szobor állt, az oltár felett egy modern feszület függött. A leghátsó sorban helyezkedtünk el. Lassan szállingóztak a hívek, az ünnepnek megfelelően kiöltözve. Az oltár előtt a mozgalomból úgy százötvenen gyerek foglalt helyet. A nők a baloldali, a férfiak a jobboldali padsorokban ültek. Az evangéliumban a „Jézus és a kufárok” (János 2,14) rész hangzott el, a kivetítőn egy klasszikus festményen jelent meg a jeruzsálemi jelenet. A szentbeszéd igen hosszú volt, a liturgiát énekek kísérték. Kifelé menet a hátsó parkolóra pillantottam, vagy száz motor állt rendezetten: messzebb vidékekről is érkezhettek a hívek.
Nem véletlen, hogy József atya is e közegből indult útnak a messze Európába, hogy fiatal frissességével, mély hitével evangelizálja a kissé apatikus öreg kontinens e részét.
Mui Néban a templom egy pagodára emlékeztet
Fotó: Csermák Zoltán
A katolikus hívők számát tekintve Vietnam az ötödik helyen áll Ázsiában a Fülöp-szigetek, India, Kína és Indonézia után. Az első katolikus térítők a XVII. század kezdetén érkeztek Indokinába, s tevékenységük jelentős ellenállásba ütközött. Mintegy kétszázezerre teszik az első két évszázad során hitükért mártíromságot szenvedők számát. A kommunista uralom üldöztetései külön fejezetet érdemelnének, az országegyesítést követően viszont enyhült a hatalom és az egyház közötti feszültség. Az egyház 26 egyházmegyére (köztük három főegyházmegyére) tagozódik, a 2228 plébánián 2668 pap szolgál.
Kis katolikus Mui Ne templomában
Fotó: Csermák Zoltán
Hanoi kitörölhetetlen nyomot hagy a látogatókban. A vendégek szívesen emlékeznek az örökké nyüzsgő nagyvárosra, amely egyes részein megőrizte provinciális kedvességét. Visszagondolhatnak a főváros lakóinak vendégszeretetére.
Vietnám neve beleivódott az idősebbek tudatába, hiszen fél évszázada minden hír az ottani eseményekkel kezdődött. Forgatócsoporttal néhány éve jártam az országban. Egy különleges világgal ismerkedhettem meg, s azóta is érdekelnek az onnan érkező hírek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!