Hanoi legnépszerűbb járműve a motorbicikli
Fotó: Csermák Zoltán
Hanoi általában kitörölhetetlen nyomot hagy a látogatókban. A vendégek szívesen emlékeznek az örökké nyüzsgő nagyvárosra, amely egyes részein megőrizte provinciális kedvességét, emberi léptékét. Visszagondolhatnak a főváros lakóinak vendégszeretetére vagy csupán egy utcai járókelő mosolyára.
2021. április 26., 07:432021. április 26., 07:43
2021. április 26., 07:452021. április 26., 07:45
(folytatás április 8-i lapszámunkból)
Nyolc évtizedes ottlétük alatt városépítészetben a franciák is letették névjegyüket Hanoiban. A 19. század végén már látszottak a modern Hanoi körvonalai: szélesebb utak épültek járdával, és sorra nőttek ki a földből az ízléses középületek, magánházak. A belváros csatornázását is megoldották, 1901-ben pedig elindult az első villamos.
Hanoi arculatára a legnagyobb hatást August Henri Vildieu gyakorolta. A gyarmati hatóság főépítészének nevéhez – az elnöki palota mellett – számos más épület is fűződik. A Tonkini Elöljáróság székháza neoklasszikus stílusú, s ma a vietnámi kormány vendégházaként szolgál. Szintén az ő tervei szerint készült a francia korszak gyászos emléke, az 1899-ben átadott börtön. Hivatalosan Központi épületnek nevezték, a népnyelv viszont – a zsúfoltságra utalva – a „kemence”, avagy a „pokol bugyra” elnevezést aggatta rá. Ráillettek a jelzők, építésekor négyszázötven főre tervezték, 1954-ben a francia uralom összeomlásakor viszont több mint kétezer rabot – ellenállókat, rebelliseket, s köztörvényeseket – zsúfoltak össze falai között. A nők sorsa különösen szánalomra méltó volt: amíg az anyaországban a francia forradalom alatt megvalósították a zárkákban a nemek elkülönítését, addig Indokínában gyakran egy cellába tették őket a férfiakkal. Az amerikaiakkal vívott háború idején a fegyház új lakókat kapott: az elfogott amerikai pilótákat őrizték falai között. A ragadványneve is változott, Hanoi Hiltonként vonult be a köztudatba. A francia kolonialista börtönépítészet egyik utolsó emléke napjainkban múzeumként látogatható.
A város főpályaudvarát 1902-ben adták át a forgalomnak, miután felépült a Vörös folyót átszelő, több mint 1,5 km hosszú, Gustave Eiffel irodája által megtervezett Long Bien Bridge.
Az indóház jelenleg öt, az ország legnagyobb részét behálózó vonal kiindulópontja. 1972. december 21. szomorú nap az állomás életében: egy légitámadás során középső része megsemmisült, s csak négy évre rá – már nem az eredeti formájában – építették újjá. A keskeny nyomtávú vasúthálózat elavult, fejlesztése az utóbbi évtizedben kapott lendületet. Az egykori szovjet vagonokat új, korszerű járművek váltották fel.
Egyik vasárnap Hanoi legnagyobb katolikus templomát, a Szent József-katedrálist kerestük fel, a misén sokan vettünk részt. A székesegyházat 1886 karácsonyán szentelték fel, a neogótikus épület a párizsi Notre-Dame-ra emlékeztette a hazájuktól messze szakadt franciákat. Vietnám hagyományos vallása a taoista, konfucionista elemekkel átszőtt buddhizmus. Az első katolikus térítők a 16. század kezdetén érkeztek Indokínába, s tevékenységük jelentős ellenállásba ütközött.
A délkelet-ázsiai ország és a Szentszék közötti több évtizedes feszült viszony után az elmúlt években jelentősen javult a vietnámi katolikusok helyzete. XVI. Benedek pápa 2005 végén új egyházmegyét hozott létre Vietnámban, és nagyszabású ceremónia keretében szenteltek fel 57 papot a hanoi katedrálisban. 2019-ben a Vietnám és a Szentszék közötti munkacsoport tagjait Ferenc pápa is fogadta. Az országban 10–12 millió katolikus él, s a Fülöp-szigetek után az egyik legnépesebb közösségnek számít Ázsiában.
A Szent József-katedrális. Az 1886-ban felszentelt neogótikus épület a párizsi Notre-Dame-ra emlékeztet
Fotó: Csermák Zoltán
Programunk méltó befejezéseként az elmúlt század első éveiben épült operaházat látogattuk meg. A párizsi operára emlékeztető színház nézőterén kilencszáz néző foglalhat helyet. 1945. augusztus 17-én a függetlenségi mozgalom első jelentősebb eseményének helyszíneként vált ismertté: erkélyére kitűzték – a téren gyülekező több tízezres tömeg üdvrivalgása közepette – Viet Minh csillagos lobogóját. Az épület állaga később folyamatosan romlott, és 1997-ben újult meg francia segítséggel. A klasszikus opera szerepe az idők folyamán fokozatosan csökkent a főváros kulturális életében, de az európai szimfonikus zene ma is igen népszerű.
A metropoliszban közlekedni külön tudomány. Az ország 45 milliós motorkerékpár-állományának tizede itt gurul, s a város légszennyezettségén is nyomot hagy. A gazdasági fejlődéssel a motorok a kerékpárok tömkelegét váltották fel. A motorozás tömegközlekedési eszközzé és hobbivá is vált egyben, ami a hazai gyártással együtt járó árcsökkenéssel a szélesebb tömegek számára is elérhetővé vált. Egész családok zsúfolódnak össze a motoron, nem ritka a hatfős utazó társaság. A duda állandóan szól a figyelem és a párbeszéd jeleként. A helyenként kaotikus állapotok ellenére kialakultak bizonyos sajátos szabályok, de sok a súlyos baleset. Talán ez is befolyásolta a döntéshozókat, hogy 2030-ig kitiltsák e kétkerekű járműveket a fővárosból.
Vietnám neve beleivódott az idősebbek tudatába, hiszen fél évszázada minden hír az ottani eseményekkel kezdődött. Forgatócsoporttal néhány éve jártam az országban. Egy különleges világgal ismerkedhettem meg, s azóta is érdekelnek az onnan érkező hírek.
Utunkat dél felé folytattuk, egy kisebb megszakítást tettünk, hogy felkeressük Vietnám leglátványosabb természeti csodáját, a Leszálló sárkány öblét. Gondozott mezőgazdasági területeken vitt az utunk, a vidék fő terménye a rizs. A növény alapvető élelmiszer, a terméseredmények az egész gazdaságra hatással vannak. Az ország a világ rizstermésének huszadát adja, s ezzel az ötödik helyet foglalja el a termelői rangsorban. A földeket elválasztó csatornák halban gazdagok, így a halászat is családok tömegeinek nyújt megélhetést.
Hajók százai várták a turistákat különböző programjaikra.
Az öbölben, amely 1994 óta a világörökség része, mintegy háromezer dolomitszikla magasodik ki a tengerből. Szürrealisztikus jelenlétük a kezdetektől megmozgatta az itt élők fantáziáját. A legismertebb legenda szerint az országra hajóhaddal támadók pusztítását látva a mitologikus szörnynek megesett a szíve a szenvedőkön, s sziklákat dobált a tengerbe szétzúzva az ármádiát. Az öböl neve e harc mementója.
A szigetek és sziklák labirintusa évezredeken keresztül a kalózkodás melegágya volt. A 19. század elejéig kínai és vietnámi kalózok tartották rettegésben a vidéket. Egész flottákkal rendelkeztek, s állam voltak az államban. Aranykoruknak az angolok vetettek véget, akik előbb Szingapúrban, később Hongkongban építették ki hadihajóbázisaikat, s felszámolták a hajózási útvonalakra veszélyes csapatokat. Megdöbbentő volt a táj csendje, a hajókon a rádiózás s a fürdés is tiltott.
A 17. szélességi foktól délre már az egykori Dél-Vietnám területén fekszik Hué, a hajdani császárváros. Amíg Hanoi kormányzati központ, Saigon a gazdaság centruma, addig Hué az ország kulturális kapuja. Noha a történelem során gyakran fontos szerepet töltött be, mára megmaradt kedves, nyugodt településnek, vallási központnak. A város az Illatos folyó mellé telepedett, a nyugati partot az óváros, a keletit a modern Hué foglalja el.
Ámbár a település már több mint négyezer éve lakott volt, igazi jelentősége a 19. század elején kezdődött. A franciák által támogatott Nguyen Anh 1801-ben 107 ezer katonát, 26 ezer tengerészt és 450 csatahajót számláló seregével elfoglalta Huét, majd 1802-ben északra vonult, és megszállta a Trinh-dinasztia fővárosát, Hanoi-t is, ezzel újraegyesítette az egész országot. A győztes még ugyanabban az évben Gia Long néven egész Vietnám, magyarul Dél-Országa császárává koronáztatta magát megalapítva ezzel a Nguyen-dinasztiát.
Ekkor épült a kínai Tiltott város mintájára a Citadella. Az erődítményt kettős kőfal veszi körül, a külső hossza 10 km, a belső elkerített 40 hektáros területen 150 épület található.
Szigetek és sziklák labirintusában. A halászat is családok tömegeinek nyújt megélhetést
Fotó: Csermák Zoltán
A városért vívott harcokat a hadtörténészek a háború legvéresebb eseményei között tartják számon.
A díszes déli kaput 1833-ban Minh Mang uralkodása idején emelték, és 1990-ben állították eredeti állapotában helyre japán segítséggel. Kizárólag udvari ceremóniákon használták, egyben a katonai seregszemléken az uralkodó tribünéül is szolgált. Az öt bejáratot szigorú hierarchia szerint használhatták a belépők.
A Citadella szívében egy negyed századdal korábban épült a Harmónia Palotája, a trónterem; a vietnámi udvari építészet mesterművét később átépítették. A háború alatt súlyos károkat szenvedett, 1991-ben nyerte vissza egykori formáját. Az udvari élet legfontosabb helyszíneként szolgált, e teremben rendezték az új uralkodók beiktatását és havonta két alkalommal a császári ünnepségeket. Széles baldachin alatt áll a mívesen elkészített, a Nguyen-dinasztia tizenhárom uralkodója által használt aranyos trónszék.
A királyi színház a többi neves épülettel egyidőben klasszikus pagodastílusban épült. Az autentikus program az egykori előadások hangulatát osztotta meg a nézőkkel. A táncrend szigorú hagyományokon alapul, méltóságteljes udvari zenék keverednek vidám jelenetekkel. A mondavilág ihlette az egyszarvú táncát, azt a pillanatot, amikor megszüli utódját. A sino-vietnámi mitológiai állat sokszor a tigrisre vagy az oroszlánra emlékeztet. Máskor a testét az antiloptól, lábát a lótól, farkát a bivalytól kölcsönzi, s homlokán ott díszeleg egy hosszú szarv. Lénye az erőt, a gyorsaságot és a jóságot sugározza. Csak ritkán, különleges alkalmakkor jelenik meg a halandó embereknek, táncát is csak jeles ünnepeken lejti.
A város műemléképületei mellett a folyó mentén számos látnivaló vonzza a turistákat: különleges templomok, valamint az uralkodói temetkezési helyek. Félórás vízi út után érkeztünk Hué talán legismertebb templomához a Thien Mu, a Tündér asszony pagodájához. A folyó bal partján épült szentély a környék legrégebbi építészeti emléke. 1601 az első kolostor alapításának az éve, a hatemeletes, nyolcszögletű tornyot 1844-ben építették hozzá. Különlegességként mutogatják azt a 2,5 m magas kéttonnás harangot, amelynek hangja a messzi távolba hallatszik. A napjainkban is működő kolostor négy hektáron terül el, lakói szépen gondozzák. Sztúpája mellől remek kilátás nyílik az Illatos folyóra és a környező területekre.
Egy legújabb kori megrázó esemény is fűződik a klastromhoz: a pagoda egykori szerzetese volt a tragikus sorsú Thich Quang Duc. A pap e helyről indult el 1963. június 11-én kék színű Austin márkájú autóján, s Saigon egyik forgalmas útkereszteződésében – a Diem rezsim vallásellenes intézkedései elleni tiltakozásául – felgyújtotta magát. Temetése tüntetéssé vált, példáját később többen követték. A kolostorban kiállított gépjárműve mellett mindig van friss virág…
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!