
Dél-Korea legismertebb prédikátora, Billy Kim közel nyolcvan éves, 1934-ben született, egy szegény parasztcsalád legkisebb, ötödik gyerekeként. Kétezerben, elsõ ázsiaiként választotta a több mint kétszáz ország ötvenmilliós közössége a Baptista Világszövetség elnökének.
2013. április 26., 12:152013. április 26., 12:15
2013. április 26., 12:172013. április 26., 12:17
– Nagyon szegény családból származom, szüleim egyszerű földművesek voltak. Az iskolámat is lebombázták a háborúban, így nem volt hova járnom, és hogy ne éhezzek, egy amerikai tiszt háziszolgája lettem. Amikor vége lett a háborúnak, a tiszt megkérdezte: akarsz jönni velem Amerikába? Akkoriban minden koreai fiatal álma ez volt, természetesen én is igent mondtam. Amerikában egy keresztény iskolába íratott be, ott kerültem először kapcsolatba a Szentlélekkel. Megtértem, egyetemet végeztem és hazajöttem, idővel az egész családom keresztény lett. Örök életre hálás vagyok Carl Powers őrmesternek – foglalja össze fiatalsága történetét.
– Pedig az első keresztény prédikátorok északról érkeztek a Koreai-félsziget déli részére...
– A koreai keresztény gyülekezet nem volt jelentős délen a háború előtt, Phenjánt viszont egy ideig kelet Jeruzsálemének is nevezték. A háború után sok keresztény menekült érkezett ide északról, mert a kommunisták őket is üldözték. Elkezdték építeni a templomaikat, közösségeket hoztak létre, és egyre erősebbek lettek. Az igazi áttörés 1973-ban következett be, amikor idelátogatott Billy Graham prédikátor egy evangelizációra. Ez volt a fordulópont a koreai kereszténység történetben: a körút során több mint hárommillió ember vett részt az alkalmakon, és a záró istentiszteleten egymilliónál is többen voltak – ez ha jól tudom, máig világrekord. Azóta hatalmas keresztény közösségek jöttek létre az országban, Krisztus követői elhitték, hogy van lehetőség a növekedésre. Amikor hazajöttem, gyülekezetem, a Suwon Központi Baptista Gyülekezet tizenkét tagot számlált, a nyugdíjba vonulásom idején voltunk vagy húszezren. Ma már a világon mindenhol találnak koreai misszionáriusokat.
– Megváltoztathatja a két Korea jövőjét a hit és az ima?
– A déli keresztények egy imádkozó egyházhoz tartoznak, ez az aktív hittel együtt – amely nem csak hisz, hanem segít is a rászorulókon – csodálatos eredményekre képes. Nemrég jöttem haza Jordániából, a szír határ mellől, ahova naponta ezer menekült érkezik a polgárháború sújtotta országból. Már több mint 75 ezren vannak, sátrakban élnek. Ottjártamkor épp havazott, az emberek nem tudtak aludni a felázott, vizes földön. Konténerházakra lenne szükségünk – mondta valaki – mire megkérdeztem, mennyibe kerülne egy. 3100 amerikai dollár darabja – jött a válasz. Azt mondtam a nagykövetünknek: hazamegyek, és elkezdjük a gyűjtést a rádióinkban. Látatlanban megígértem, hogy a koreai keresztény közösség képes lesz legalább száz házra való pénzt összegyűjteni. Néhány nap alatt négyszáz konténerházra való összeg gyűlt, mindegyiken kis koreai zászló hirdeti, kinek az adománya. Egyik barátom, egy nagyvállalat igazgatója további ezer ideiglenes, ám az időjárás viszontagságait jól bíró otthonra való pénzt adott. A Jóisten csodát tett. A koreai egyházak nagyon felelősségteljesek, a haiti fölrengés és a japán cunami áldozatait is segítettük. Amikor eljön az ideje, nemzettársaikon is akarunk és tudunk majd segíteni.
– Mit tart a legfontosabb megvalósításuknak?
– A fiatalok nevelése a legfontosabb. Európában fantasztikus katedrálisaik vannak a gyülekezeteknek, de harminc-negyven ember látogat el a vasárnapi alkalmakra, ők is döntően nyugdíjaskorúak. Abban hiszek és ezért dolgozom, hogy a fiataloknak is átadjuk a keresztény örökséget. Nekem két fiamból lett lelkész, mindketten saját gyülekezetet alapítottak. A fiatalok gyorsan tanulnak – van olyan iskolánk, ahol közös programot szervezünk keresztény és ateista szülők gyerekeinek, és azt tapasztaljuk, ha minőségi oktatást kínálunk például angolból vagy zenéből, sokan eljönnek, és közülük néhányan érdeklődni kezdenek a Biblia iránt is. Sok másod- és harmadgenerációs koreai él Japánban – nagy részük már nem is beszéli ősei nyelvét –, közülük sokan, a közösség mintegy fele szimpatizált Észak-Koreával. Elkezdtük ott is a munkát, és most már jóval többen vannak, akiknek sikerült felnyitnunk a szemét a kommunizmus embertelenségei iránt. A koreai egyházaknak komoly szerepük van a nemzet ébredésében és a két ország újraegyesítésében.
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
szóljon hozzá!