
Dél-Korea legismertebb prédikátora, Billy Kim közel nyolcvan éves, 1934-ben született, egy szegény parasztcsalád legkisebb, ötödik gyerekeként. Kétezerben, elsõ ázsiaiként választotta a több mint kétszáz ország ötvenmilliós közössége a Baptista Világszövetség elnökének.
2013. április 26., 12:152013. április 26., 12:15
2013. április 26., 12:172013. április 26., 12:17
– Nagyon szegény családból származom, szüleim egyszerű földművesek voltak. Az iskolámat is lebombázták a háborúban, így nem volt hova járnom, és hogy ne éhezzek, egy amerikai tiszt háziszolgája lettem. Amikor vége lett a háborúnak, a tiszt megkérdezte: akarsz jönni velem Amerikába? Akkoriban minden koreai fiatal álma ez volt, természetesen én is igent mondtam. Amerikában egy keresztény iskolába íratott be, ott kerültem először kapcsolatba a Szentlélekkel. Megtértem, egyetemet végeztem és hazajöttem, idővel az egész családom keresztény lett. Örök életre hálás vagyok Carl Powers őrmesternek – foglalja össze fiatalsága történetét.
– Pedig az első keresztény prédikátorok északról érkeztek a Koreai-félsziget déli részére...
– A koreai keresztény gyülekezet nem volt jelentős délen a háború előtt, Phenjánt viszont egy ideig kelet Jeruzsálemének is nevezték. A háború után sok keresztény menekült érkezett ide északról, mert a kommunisták őket is üldözték. Elkezdték építeni a templomaikat, közösségeket hoztak létre, és egyre erősebbek lettek. Az igazi áttörés 1973-ban következett be, amikor idelátogatott Billy Graham prédikátor egy evangelizációra. Ez volt a fordulópont a koreai kereszténység történetben: a körút során több mint hárommillió ember vett részt az alkalmakon, és a záró istentiszteleten egymilliónál is többen voltak – ez ha jól tudom, máig világrekord. Azóta hatalmas keresztény közösségek jöttek létre az országban, Krisztus követői elhitték, hogy van lehetőség a növekedésre. Amikor hazajöttem, gyülekezetem, a Suwon Központi Baptista Gyülekezet tizenkét tagot számlált, a nyugdíjba vonulásom idején voltunk vagy húszezren. Ma már a világon mindenhol találnak koreai misszionáriusokat.
– Megváltoztathatja a két Korea jövőjét a hit és az ima?
– A déli keresztények egy imádkozó egyházhoz tartoznak, ez az aktív hittel együtt – amely nem csak hisz, hanem segít is a rászorulókon – csodálatos eredményekre képes. Nemrég jöttem haza Jordániából, a szír határ mellől, ahova naponta ezer menekült érkezik a polgárháború sújtotta országból. Már több mint 75 ezren vannak, sátrakban élnek. Ottjártamkor épp havazott, az emberek nem tudtak aludni a felázott, vizes földön. Konténerházakra lenne szükségünk – mondta valaki – mire megkérdeztem, mennyibe kerülne egy. 3100 amerikai dollár darabja – jött a válasz. Azt mondtam a nagykövetünknek: hazamegyek, és elkezdjük a gyűjtést a rádióinkban. Látatlanban megígértem, hogy a koreai keresztény közösség képes lesz legalább száz házra való pénzt összegyűjteni. Néhány nap alatt négyszáz konténerházra való összeg gyűlt, mindegyiken kis koreai zászló hirdeti, kinek az adománya. Egyik barátom, egy nagyvállalat igazgatója további ezer ideiglenes, ám az időjárás viszontagságait jól bíró otthonra való pénzt adott. A Jóisten csodát tett. A koreai egyházak nagyon felelősségteljesek, a haiti fölrengés és a japán cunami áldozatait is segítettük. Amikor eljön az ideje, nemzettársaikon is akarunk és tudunk majd segíteni.
– Mit tart a legfontosabb megvalósításuknak?
– A fiatalok nevelése a legfontosabb. Európában fantasztikus katedrálisaik vannak a gyülekezeteknek, de harminc-negyven ember látogat el a vasárnapi alkalmakra, ők is döntően nyugdíjaskorúak. Abban hiszek és ezért dolgozom, hogy a fiataloknak is átadjuk a keresztény örökséget. Nekem két fiamból lett lelkész, mindketten saját gyülekezetet alapítottak. A fiatalok gyorsan tanulnak – van olyan iskolánk, ahol közös programot szervezünk keresztény és ateista szülők gyerekeinek, és azt tapasztaljuk, ha minőségi oktatást kínálunk például angolból vagy zenéből, sokan eljönnek, és közülük néhányan érdeklődni kezdenek a Biblia iránt is. Sok másod- és harmadgenerációs koreai él Japánban – nagy részük már nem is beszéli ősei nyelvét –, közülük sokan, a közösség mintegy fele szimpatizált Észak-Koreával. Elkezdtük ott is a munkát, és most már jóval többen vannak, akiknek sikerült felnyitnunk a szemét a kommunizmus embertelenségei iránt. A koreai egyházaknak komoly szerepük van a nemzet ébredésében és a két ország újraegyesítésében.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
szóljon hozzá!