A Skye-sziget lélegzetelállító sziklaképződményei
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Egy konferencia miatt vezetett az utam Skóciába, s ha már így hozta a sors, egy kis vakációzással toldottam meg a rendezvény három napját. A kirándulás egyik kiemelt célállomása az ország észak-nyugati felének kevesek által ismert gyöngyszeme, a Skye-sziget volt. Egy sziget, amely vízeséseivel, legendák övezte szikláival és kastélyaival vonzza a látogatókat, ám melynek mindennapjai legalább annyira érdekesek, mint a látnivalói.
2025. november 26., 19:082025. november 26., 19:08
2025. november 26., 19:102025. november 26., 19:10
Bármennyire is tömegközlekedés-, vonatozáspárti vagyok, hamar be kellett látnom, a csupán 1656 négyzetkilométeres Skye-szigetet nem lehet tömegközlekedéssel bejárni. Tulajdonképpen a jó előre lefoglalt szállásomra sem lehetett eljutni, csak autóval.
Hosszas vadászat után sikerült lecsapnom egy elfogadható árra, a száz font éjszakánként két személynek igazán annak tűnt a négyszáz fontosokhoz képest, igaz, ezért csak egy kis szobát kaptunk Jane-nél, amiben a 175 centimmel nem igazán tudtam felegyenesedni, de a célnak megfelelt.
Az autót még a szárazföldön béreltem, a Skye-szigetre érkezést Loch Ness és környéke felfedezése előzte meg. Így kicsit rosszul érintett, amikor házigazdánk azt írta, hogy az ötórai érkezést nem úgy értette, hogy azután érkezzünk, hanem hogy akkor, mert utána dolga van.
A lenyűgöző természet
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Arra még később visszatérek, hogy
Úgyhogy ráadásul, ha a szigeten az ember elnéz egy letérőt, akkor irány vissza, mivel nincs egy következő, ugyanoda vezető opció, na meg úgy, hogy az internet, illetve a GPS-jel is ritka madár, de a lényeg, hogy sikerült ellazáskodni a dolgot, mondván, hogy Jane-hez odaérünk, és majd utána tankolok a szomszédos városban, s folytatódhat a sziget felfedezése.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Jane háza meglett, a benzin még elég lett volna húsz mérföldre, azonban mint kiderült, a szomszédos város benzinkútja csak napi pár órát van nyitva. Az egyetlen akkor még nyitva levő benzinkút a sziget fővárosában van, ami harminc mérföldre található.
Szerencsére időnk sem volt elszomorodni, hogy akkor vesztünk egy csomó időt, és csak másnap indulhatunk felfedezőútra, mert Jane, aki hetvenes éveiben járt, azonnal hozta a benzines kannákat, beültetett maga mellé az autójába, s kikiáltott a velem kiránduló édesanyámnak, hogy két óra maximum, és jövünk. Felfedezni még bőven lesz időnk, csak 11 körül megy le a nap.
Jane tizenéve költözött a szigetre, származásilag angol, Liverpool környéki. Azt mondta, ki nem állhatja a hideget, mindig is Ausztráliába vágyott, de valahogy itt kötött ki, beleszeretett a szigetbe, ahol szinte folyton hideg van.
A gyerekeket iskolabusz viszi oda, van, aki reggelente szinte két órát buszozik, ugyanis a busz körbejárja az egyébként kis szigetet. Az orvosi ellátás is a fővároshoz kapcsolódik, de tulajdonképpen ott is korlátozott.
Be kell valljam, hogy sokáig annyira egzotikusnak tűnt, hogy a „mi” Duna-deltánkban Szentgyör csak vízen érhető el, és régen, amikor még alig voltak gyors csónakok, akkor a menetrend szerinti hajóval három óra volt oda az út, de Skóciában ráébredtem, hogy egy egyébként turisták által látogatott, és nem mellesleg hídon elérhető hely (nem kell kompozni, hogy az ember a szárazföldről a szigetre jusson) is lehet Isten háta mögötti.
Jane reggelente úszni jár, szintén a fővárosba, nem sajnálja az oda-vissza útra a közel két órát, mint mesélte, nyugdíjas, más dolga úgy sincs. Meg mást úgy sem nagyon lehet csinálni a szigeten: színház, mozi, koncert – semmi nincs.
Mint mesélte, vannak alkalmak, hogy
Garantált az eső
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A sziget egyébként nemcsak kulturális szempontból nem kínál túl sokat, Jane szerint munkalehetőség sem nagyon van:
növénytermesztés mondhatni egyáltalán nincs a szigeten, a birkák, illetve a kis számú marha szabadtartású, mind csak húsállatok, nem fejik őket, így nincs például tejfeldolgozás sem, illetve semmilyen más jelentős élelmiszeripar sem igazán – kivéve néhány kisebb whiskylepárlót.
A szigeten csak 2–3 orvos dolgozik, többre igény sincs, a gyerekek száma is csökken, így tanár sem kell. Nevetve mesélte, hogy régen a postás szakma jó volt a szigeten, ma az is kihalóban, de hozzáteszi, hogy
A turizmus egyébként is egész jó bevételi forrás, de Skócián belül így is kiemelkedően magas a szigeten a munkanélküliség.
Juhok lépten-nyomon
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A sziget a turistákat elsősorban mesebeli tájaival nyűgözi le – bár ezeket gyakran elrejti az időjárás. Skye-on soha sincs túl meleg, nyáron is 25 fok körül van – ritkán – a maximum, igaz a tél sem nagyon hideg, mínusz 5-re szokott leereszkedni a hőmérő higanyszála. Néha havazik is, aminek nem igazán szoktak örülni, hisz a keskeny, gyakran szegély nélküli földutak nem a legalkalmasabbak a téli közlekedésre, ahogy a sok meredek emelkedő, ereszkedő sem.
Az úti beszámolók szerint kész csoda, ha valaki eltölt a szigeten három napot köd és eső nélkül, nekünk sem sikerült a nyár közepén sem.
És bár az esőt és a szelet nem feltétlenül szerettem, és az sem volt ínyemre, ha egy-egy látnivaló ködbe burkolózott, az este tíz órai naplementében a helyenként felsejlő ködfoltok szürreális látványt nyújtottak.
Mert igen,
A táj leírhatatlan, valahogy ott fent északon, mintha minden eltolódott volna, tengerszint felett kétszáz méteren fenyőerdők nőnek, ötszázon havasi legelők vannak, és a sziget ezer métert el sem érő csúcsa mintha a Mont Blanc lenne.
A szigeten az óceáni éghajlat miatt jóval alacsonyabban kezdődnek azok a magassági övek, amelyek Közép-Európában csak 1800–2200 méteren jelennek meg, másfelől a gleccser formálta talaj és a sós levegő sem segíti a flórát.
A szigetet spontán, autóval érdemes felfedezni, mert könnyű újabb érdekességekre akadni. Mi nem pazaroltuk az időt vendéglőkre, bár néhány helyre betévedtünk volna, ha a nyitvatartásuk nem lett volna teljesen kaotikus, a menüjük meg improvizált. Így maradt a szupermarket, de szerencsére az úgymond város, Portree 2–3 nagyobb üzlete nagyon jól ellátott, nem is igazán drágább, mint a szárazföldiek. Az úgymond főváros, Portree egyébként más „világ”, ott nem érzi magát az ember az Isten háta mögött, de amikor reggel a sziget egy véletlenszerű pontjáról indul el kávét keresni, és kiderül, hogy legközelebb húsz perc lehetőségre van, az homlokráncolós tud lenni.
A jobb kormányt jobb a szárazföldön megszokni, ilyen jó utakat nem igazán találni a szigeten
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Egyébként Jane is extrán tartalékolva él, mindenből több kilóval, több csomaggal halmoz fel, mint mesélte, volt már olyan, hogy télen egy hétig nem tudott eljutni az üzletbe.
Skócia Skye-szigetét meglátni és megszeretni? Ha az ember kiheverte a szelet, a nedvességet, a hideget, a skót felföld egészén garázdálkodó pici csípőszúnyogok rajait (pontosabban hadait), akkor igen. Mesék, legendák felejthetetlen földje, ami olyan, mintha az ember egy másik kontinensen járna. De ott élni valószínűleg nem akar majd.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Portree eltér a sziget többi részétől, itt hétvégén is vannak nyitva tartó üzletek, benzinkutak
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár Izrael korábbi bejelentéséhez híven nem hagyta válasz nélkül az újabb iráni támadást, és határozott válaszcsapást mért iráni katonai célpontok ellen, mindezzel paradox módon éppen a helyzet további eszkalálódását szeretné megakadályozni.
Elkezdődik az alacsonyabb környezetvédelmi besorolású járművek kiszorítása a forgalomból az Európai Unióban, ami az útdíjszámításban is megmutatkozik majd; 2024. január elsejétől a teherautókkal indítanak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!