Macsói Béla herceg koponyája a Margit-szigeti 13. századi domonkos rendi kolostor sekrestyéjében 1915-ben került elő
Fotó: Elte.hu
III. Béla királyon kívül Macsói Béla az Árpád-ház egyetlen olyan tagja, akinek csaknem teljes csontváza fennmaradt. Számos külföldi kutatóval karöltve az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) munkatársai genetikai, izotópos és igazságügyi antropológiai bizonyítékok alapján véglegesen azonosították az 1272-ben meggyilkolt Macsói Béla herceg földi maradványait, és rendkívüli részletességgel tárták fel életének, származásának és erőszakos halálának körülményeit. Az Egyesült Államok Maryland államában szerkesztett ScienceDaily tudományos portál – a Forensic Science International: Genetics folyóiratra hivatkozva – részletesen beszámol az ELTE munkatársai által irányított nemzetközi kutatócsoport sikeres munkájáról.
2025. november 15., 11:192025. november 15., 11:19
2025. november 15., 17:152025. november 15., 17:15
A kutatás egy skandináv–rurik eredetű fiatal nemes képét rajzolja meg, akit 1272-ben egy összehangolt, indulat vezérelte támadás során gyilkoltak meg. Egy magyar vezetésű nemzetközi kutatócsoport sikeresen igazolta, hogy a Budapesten előkerült csontváz Macsói Bélához, a Macsói Bánság urához tartozik, aki az Árpád- és a Rurik-dinasztia leszármazottja volt. Ezzel a felfedezéssel több mint egy évszázados régészeti rejtély oldódott meg.
A temetkezési körülmények, korabeli források és a csontvázon megfigyelt sérülések alapján a kutatók már akkor felvetették, hogy az elhunyt személy Macsói Béla herceg lehetett, az Árpád-ház egyik tagja. Macsói Béla (1243 után – 1272. november) anyai ágon IV. Béla király unokája volt, apai ágon pedig a 9. századtól kezdve számos kijevi nagyfejedelmet adó, északi (skandináv) eredetű Rurik-dinasztiából származott. Az osztrák krónikások szerint a herceget 1272 novemberében Henrik „Kőszegi” bán és társai gyilkolták meg. A korabeli elbeszélések szerint testének megcsonkított maradványait Margit (a nővére) és Erzsébet (unokahúga) gyűjtötték össze, majd temették el a domonkos kolostorban.
A feltárás után a maradványokat Bartucz Lajoshoz szállították a Budapesti Tudományegyetem (ma: ELTE TTK) Embertani Intézetébe. Bartucz 23 kardvágást dokumentált, valamint több halálos koponyasérülést. Megállapította, hogy a hercegre egyszerre több támadó rontott rá, és akkor is sújtották, amikor már a földön feküdt. 1936-ban nyilvánosan is említette a csontokat, 1938-ban pedig fényképet is közölt a koponyáról. Ezután azonban minden nyom eltűnt róluk, és sok szakember úgy vélte, a második világháborúban elvesztek.
2018-ban új, nemzetközi kutatócsoport alakult Hajdu Tamás vezetésével (ELTE TTK). A team antropológusokból, genetikusokból, archeológusból, archaeobotanikusból, stabilizotóp-szakértőkből, radiokarbon-kutatókból és fogorvosokból állt. Céljuk a maradványok azonosítása modern igazságügyi és bioarcheológiai módszerekkel, valamint a herceg életének és halálának lehető legteljesebb rekonstrukciója volt.
Az antropológiai vizsgálatok szerint a Margit-szigeti kolostor padlója alá temetett férfi a húszas évei elején járt. A radiokarbon-vizsgálatot két labor is elvégezte, miután az első 14C-mérés a vártnál kissé korábbra, a 13. század második felére datálta a csontokat. További elemzések (Atommagkutató Intézet, Debrecen) kimutatták, hogy a korábbi dátum az étrend okozta „rezervoárhatásból” eredt: az elhunyt nagy mennyiségű állati fehérjét, köztük halat és talán olyan kagylókat fogyasztott, amelyek ősi szénforrásból táplálkoztak.
A fogkővizsgálat több mint ezer mikrofosszíliát tárt fel.
A búza és árpa keményítőrészecskéi, valamint az őrlésre, főzésre és sütésre utaló nyomok bizonyítják, hogy étrendjében főtt búzadara és sült búzakenyér is szerepelt.
A stronciumizotópos elemzés szerint a férfi nem ugyanazon a vidéken nőtt fel, mint ahol eltemették. Korai gyermekkori izotópértékei a Vukovár–Szerémség térségéhez (ma Horvátország és Szerbia; a középkori Magyar Királyság része, Macsói Bánság) és a Kárpát-medence más részeihez illeszkednek. Későbbi gyermekkorában azonban egy másik, feltehetően a mai Budapest környéki területre költözött.
A genetikai vizsgálatokat az ELTE RCH Archeogenomikai Intézetében Szécsényi-Nagy Anna és Borbély Noémi végezték. Az eredmények több, egymást erősítő adatsor alapján igazolják a történeti forrásokban szereplő genealógiai kapcsolatokat. Kiderült, hogy Macsói Béla III. Béla király dédunokája (negyedfokú leszármazott) volt, és genetikai távolsága Szent Lászlótól megfelel az elvárt rokonsági mintázatnak.
A teljes genom vizsgálata szerint a hercegben jelentős (közel 50%-os) skandináv genetikai komponens volt, továbbá számottevő kelet-mediterrán és kisebb korai középkori közép-európai összetevő. A skandináv eredet a Rurik-dinasztiának felel meg, míg a kelet-mediterrán komponens valószínűleg anyai nagyanyjához, Laskaris Máriához köthető, aki IV. Béla feleségeként a bizánci császári családból származott. Az Y-kromoszómás adatok szintén megerősítik a történetileg ismert Rurik-apai vonalat. Egy 2023-as orosz archeogenomikai kutatás igazolta, hogy egy 13. századi Rurikida (Dmitrij Alekszandrovics) ugyanehhez az apai haplocsoporthoz tartozott, amely egészen I. Jaroszlav („Bölcs Jaroszlav”) idejéig visszavezethető. A mai Rurikida-leszármazottak genetikai adatai ugyancsak alátámasztják ezt.
A halál körülményeinek feltárásához részletes igazságügyi antropológiai vizsgálat készült. Összesen 26 halál körüli (perimortem) sérülést dokumentáltak: kilencet a koponyán és tizenhetet a testen, mindet egyetlen erőszakos támadás során. A sérülések mintázata három támadó jelenlétét valószínűsíti: egyik elölről, kettő két oldalról sújtotta a herceget.
A metszések mélysége és élessége arra utal, hogy a herceg nem viselt páncélt halálakor. A rekonstruált eseménysor szerint először feji és felsőtesti csapások érték, majd súlyos védekező sérüléseket szenvedett, miközben próbálta elhárítani a további ütéseket. Végül oldalirányból bénították meg, és amikor a földre került, a támadók halálos fejsérüléseket mértek rá. A sérülések száma és hevessége erős indulatot (pl. hirtelen düh, gyűlölet), az összehangoltság pedig előzetes tervet jelez. Bár a merénylet előre megfontolt jellegűnek tűnik, a kivégzés módja nem hidegvérű végrehajtásra utal.
A projektet Hajdu Tamás (ELTE TTK, Embertani Tanszék) szervezte; a genetikai vizsgálatokat Szécsényi-Nagy Anna és Borbély Noémi végezték az ELTE BTK Régészettudományi Intézet Archeogenomikai Intézetében (RCH). Munkájuk azt mutatja be, miként igazolhatók a történeti források, és hogyan rekonstruálhatók egykori erőszakos események a humán- és természettudományok együttműködésével.
Többek között a Sacra Corona, vagy a Honfoglalás is látható a közmédia televíziócsatornáinak ünnepi kínálatában augusztus 20-án. Az államalapítás emlékére tematikus beszélgetésekkel és magyar zenékkel várják hallgatóikat a közmédia rádiócsatornái.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elsősorban a román főváros lakosainak szánt, erőteljesen ironikus hangvételű szösszenetben érzékeltette a Bukarest és Budapest közötti különbségeket pár nappal ezelőtt egy félig román, félig magyar aradi értelmiségi.
Rekordmagasságba emelkedett a templomok elleni, keresztényellenes gyújtogatások száma Németországban, és nő az „intolerancia légköre” – áll az Európai Keresztények Elleni Intoleranciát és Diszkriminációt Megfigyelő Központ friss jelentésében.
Drága advent, köszöntünk… – énekeljük, amikor a gyertyák lángja fellobban a templomokban és az otthonokban. A remény ideje ez – nem az olcsó optimizmusé, hanem a mélyből fakadó, Istenre figyelő reménységé.
Hogyan lesz a hobbiból jól jövedelmező kreatív vállalkozás? Erre ad praktikus, őszinte és motiváló választ Tóth Balázs, Magyarország egyik legismertebb portréfotósa, aki több mint tíz év tapasztalatát sűrítette új könyvébe.
A román állami intézmények működésébe mintha eleve bele lenne kódolva a dilettantizmus és a hibás döntések sorozata, amely időről időre hatalmas károkat okoz, miközben a felelősök elszámoltatása elmarad.
Zömében száraz, napos időre számíthatunk az előttünk álló hét napban, átmeneti felhősödéssel, esőszitálással. Hajnalonként visszatérnek a talaj menti fagyok.
Románia gazdasága a stagnálás küszöbére érkezett. Ez a helyzet nem lehet meglepő. A nagy költségvetési és külső hiányokra épülő gazdasági növekedés fenntarthatatlan volt, és nem is folytatódhatott volna az elmúlt évtized tempójában.
Négy árnyi paradicsom, saját nevelésű palánták, hagyományos fajták magjaiból szaporított növények, jókora gyümölcsös és heti három piacozás Nagyváradon – így lehetne röviden összefoglalni Bódis Imre hegyközkovácsi zöldségtermesztő mindennapjait.
Oláhdellő az a Maros megyei település, ahová túl későn építettek Maros-hidat, így aki csak tehette, elvándorolt. A faluban kevesebb mint ötven református él, nemrég mégis gyülekezeti termet szenteltek, amit meg is töltötték a hívek.
Katalónia Településeinek Szövetsége Jordi Solé volt európai parlamenti képviselő vezetésével irodát nyitott Brüsszelben. A katalán politikust arról kérdeztük, hogy ez milyen szerepet játszik a katalán érdekérvényesítésben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!