Șerban Dimitrie Sturdza EP-képviselő (középen) meghívta Brüsszelbe a balkáni országokban élő román kisebbségek szervezeteinek vezetőit
Fotó: Facebook/Șerban Dimitrie Sturdza
A szerbiai és a bulgáriai románok helyzete miatt Șerban Dimitrie Sturdza EP-képviselő szervezésében nyilvános közmeghallgatásra került sor október 15-én Brüsszelben, az Európai Parlamentben. A szerbiai Predrag Balašević, a Patria Neamului Românesc elnöke, Zaviša Žurž, az Ariadne Filum, a szerbiai románok kulturális egyletének elnöke, Milutin Kokoranović, a Szerbiai Románok Kongresszusa elnöke és a bulgáriai Ivo Gheorghiev, valamint Filip Georgiev politikusok részvételével. A szerb államot a Szerb Köztársaság Unió melletti küldöttsége részéről Isidora Mitić képviselte.
Az Erdélyi Napló kérdéseire Predrag Balašević és S. D. Sturdza válaszoltak a Balkánon élő románság helyzetéről.
2025. október 18., 08:462025. október 18., 08:46
2025. október 18., 18:592025. október 18., 18:59
– Mielőtt a Balkánon élő románság helyzetére rátérnénk, megérdezném, hogyan látja a romániai nemzeti kisebbségek helyzetét? Van esély arra, hogy végre elfogadják a több mint tíz éve megfogalmazott, a nemzeti kisebbségek státuszát szabályozó törvényt, amely a személyi elvű autonómiát is szabályozná?
S. D. Sturdza: Romániának példaértékű jogszabályai vannak, ami a nemzeti és a felekezeti kisebbségeket illeti, mindegyiket tiszteletben tartjuk. Jómagam régóta érdekelt vagyok a Konstanca környéki kisebbségek jogállását illetően, gondolok itt az ottani török, tatár, német, bolgár stb. nemzeti kisebbségekre. A román diplomácia alapvető álláspontja a reciprocitás elve, ahogyan itt is elhangzott, a román állam jelentős anyagi támogatásban részesíti az ország kisebbségeit kulturális és spirituális értékeik és hagyományaik életben tartásának érdekében.
– Ismereteink szerint Ön az első EP-képviselő, aki a szerbiai és bulgáriai románok helyzetét az Európai Parlament elé tárja. Mi késztette Önt erre a lépésre?
S. D. Sturdza: Köszönöm az észrevételét, valóban eddig ezt a kérdéskört sem román, sem más képviselő nem tűzte napirendre.
A mostani meghallgatás beszámolóit és a megfogalmazott elvárásokat, leveleiket így hivatalos úton is eljuttatjuk az európai intézmények döntéshozóihoz.
Predrag Balašević elsősorban a timoki románság – fogalmazása szerint a történelmi szláv megnevezés szerint vlachok – veszélyeztetett helyzetére hívta fel a figyelmet, amelynek jelenleg a legfőbb oka a kontrollálatlan arany- és rézbányászat.
– Mekkorára tehető a timoki román népesség, vannak-e konkrét adatok ezt illetően?
Predrag Balašević: A népszámlálások keretében közösségünk tagjainak többsége vlachnak deklarálja magát, a többiek románnak, ahogyan a hétköznapi anyanyelvű kommunikációban szokásos. Becslések szerint mintegy 250 ezerre tehető a térségben élő románság létszáma. Ugyanakkor a történelmi körülmények miatt, a mintegy kétszáz éves asszimilációs folyamat eredményeként sokan szerbnek vallják magukat, abeli meggyőződésük miatt, hogy Szerbiában kizárólag csak a többségi nemzethez tartozó tagként lehet létezni.
– Miként nyilvánul meg az Ön által említett asszimiláció?
P. B.: Az Oszmán Birodalom alóli felszabadulást követően a mi térségünk Szerbiához került, amelynek ugyan sohasem volt konfliktusa Romániával, de a szerb adminisztráció intenzíven ügyködött közösségünk asszimilációjának érdekében. Elsősorban megtagadták közösségünktől az anyanyelvi oktatás lehetőségét, az istentiszteletek anyanyelven való megtartását, keresztneveink és vezetékneveink erőszakos szerbesítése is az asszimilációt szolgálta. A felsoroltak is az okai annak, hogy a közösség létszámának pontos meghatározása nehézségekbe ütközik.
Sajnos ma közösségünk nemcsak etnikai identitásának elvesztésével néz szembe, hanem azzal a lehetőséggel is, hogy fizikailag eltűnik ezekről a területekről.
– Beszámolójában felhívta a figyelmet a bányatevékenységek veszélyeire is. Ez miben nyilvánul meg?
P. B.: Ennek oka a réz- és aranyérc ellenőrizetlen kitermelése Bor és Majdanpek településeken, amelyet a kínai Zijin vállalat végez. Ez 2018-ban vált lehetővé, amikor a szerb kormány eladta az RTB Bor bányászati és kohóipari komplexumot a Zijinnek, és lehetővé tette a vállalat számára, hogy földet és más magántulajdont vásároljon a nagyrészt román nemzetiségű állampolgároktól, a meglévő törvények megváltoztatásával és az alkotmány súlyos megsértésével.
– A beruházások nem a térség fejlesztését szolgálják?
P. B.: A lehető legintenzívebb kitermelés érdekében a régió levegője a világ egyik legszennyezettebbé vált. A lakosok naponta rákkeltő részecskéket lélegeznek be, ami a rák, az asztma és más súlyos betegségek meredek növekedését okozza. Bárki, aki ellátogat Borba, tanúja lehet a riasztó helyzetnek – elég csak rápillantani a városban található nagyszámú gyászjelentésre, amelyek között egyre több a fiatal.
Elsősorban Zagubica településre gondolunk, ahol mérgező cianid segítségével tervezik az arany kitermelését.
Egy ilyen technológia a környezet tartós pusztulásához vezetne, és katasztrofális következményekkel járna a lakosság, valamint a növény- és állatvilág számára.
Megjegyezzük, hogy ezek az esetek sértik az Alkotmány 78. cikkét, amely tiltja az olyan intézkedések megtételét, amelyek mesterségesen megváltoztatnák a lakosság nemzeti összetételét azokon a területeken, ahol hagyományosan és jelentős számban élnek nemzeti kisebbségek tagjai.
Ezért felszólítjuk az összes illetékes hazai és nemzetközi intézményt, szervezetet és magánszemélyt, hogy akadályozzák meg Szerbia ezen részének további pusztulását a természeti erőforrások katasztrofális és ellenőrizetlen kiaknázása révén, és segítsék népünket a túlélésben azon a területen, ahol évszázadok, sőt évezredek óta őshonos népességként élnek.
Milutin Kokoranović, a Szerbiai Románok Kongresszusa elnöke a külföldi cég tevékenységének következményeire világított rá: a termőföldek, lakóhelyek vagy más területek módszeres kisajátítása ellen tehetetlen a helyi tulajdonos lakosság, ami az egész közösségi emlékezetet rombolja. Példaként említette a kegyhelyek, temetők áthelyezését és felszámolását. Így tűnt el a háborús hősként többször kitüntetett, a közösségben nagy tiszteletnek örvendő nagyapjának sírja is. Az idegen munkaerő betelepítése a helyiek elvándorlását eredményezi, mivel hagyományos munkakörük megszűnik, a bányászat pedig idegen foglalkozási kör számukra, sem tapasztalatuk, sem képzettségük nincs ezen a téren.
A bulgáriai románság helyzete Ivo Gheorghiev szerint ennél is kilátástalanabb, mivel a közösséget a bolgár állam nem ismeri el nemzeti kisebbségként, hanem csak mint etnikai csoportot tartja számon. Ennek következtében nem vonatkoznak rájuk a kisebbségek jogállását szavatoló törvények, nem jogosultak anyanyelvi oktatásra, anyanyelvi istentiszteletre, anyanyelvű médiára. Térségükben van török és angol nyelvű adás, román viszont nincs, a névhasználat terén a timoki helyzet uralkodik. A meghallgatáson olasz és román EP-képviselő is felszólalt, együttérzését fejezve ki a két közösséggel.
Krivánszky Miklós, Brüsszel
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!