Két jó barát: Orbán viktor és Donald Trump amerikai megbeszélései
Fotó: Fischer Zoltán/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/MTI
Donald Trump amerikai elnöknek és Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek a Fehér Ház kabinettermében tartott közös sajtótájékoztatóján az újságírók főként az ukrajnai háborúval, a szankciókkal és az orosz kapcsolatokkal kapcsolatos kérdéseket tettek fel. A bukaresti Mediafax hírügynökség részletes tájékoztatót közölt a sajtóeseményről, az Orbán Viktorhoz és Donald Trumphoz intézett újságírói kérdésekről egyaránt.
2025. november 08., 11:572025. november 08., 11:57
2025. november 08., 11:582025. november 08., 11:58
A Mediafax jelentése szerint Trump dicsérte Orbánt, „különleges embernek” nevezve, és megerősítette, hogy részletesen tárgyalnak majd az ukrajnai háborúról.
Orbán Viktor a konfliktust „számunkra a legfontosabb kérdésnek” nevezte, hangsúlyozva Magyarország elkötelezettségét a béketörekvések támogatása mellett.
Amikor Magyarország orosz olajvásárlásairól kérdezték, Trump azt mondta, „vizsgálják a helyzetet”, és hozzátette, hogy más európai államok hasonló kereskedelme is megérdemli a figyelmet.
Trump elmondta, hogy a Budapestre tervezett találkozót Vlagyimir Putyin orosz elnökkel azért kellett lemondani, mert „Oroszország még nem akar megállni”, de megerősítette: továbbra is szeretne csúcstalálkozót a magyar fővárosban. A találkozó előtt Trump már utalt is erre a lehetőségre, kijelentve az újságíróknak: „Mindig van esély rá, hogy találkozzunk Putyinnal Budapesten.”
A közös megjelenés Trump azon törekvését is jelezte, hogy közvetítőként pozicionálja magát a konfliktusban, miközben Orbán szorosabban igazodik Washington tárgyalásos békét szorgalmazó álláspontjához.
Trump pénteken kijelentette, hogy a Vlagyimir Putyinnal Budapestre tervezett találkozó elmaradt, mivel Moszkva „még nem áll készen a háború leállítására” Ukrajnában. A két vezető eredetileg Magyarországon találkozott volna a múlt hónapban folytatott telefonbeszélgetésük nyomán, de Trump úgy döntött, a találkozó nem hozna érdemi előrelépést a béketárgyalásokban.
„Úgy gondolom, végül meg fogják tenni. Ez a háború óriási terhet ró Oroszországra – és mindkét félre, természetesen.”
Trump megismételte korábbi álláspontját, miszerint az orosz invázió Ukrajna ellen „nem történt volna meg”, ha ő marad az Egyesült Államok elnöke. „Ez Biden alatt történt” – jegyezte meg, a 2022-es invázióra utalva.
Orbán Viktor egyetértett Trump értékelésével: „Kétség sem fér hozzá, hogy ha Trump elnök maradt volna hivatalban, nem tört volna ki háború” – mondta.
Arra a kérdésre, továbbra is szeretne-e csúcstalálkozót Putyinnal Budapesten, Trump megerősítette, hogy nyitott marad erre. „Nagyon is szeretném” – mondta a jövőbeni budapesti találkozó lehetőségéről. Trump hozzátette, hogy ő és Orbán osztoznak abban a meggyőződésben, hogy a háború végül lezárul: „Egyetértünk abban, hogy a háborúnak vége lesz” – mondta. Orbán ehhez annyit tett hozzá: „Vannak elképzeléseim arról, miként történhet meg ez” – fogalmazott a magyar kormányfő, aki elmondta, hogy ezeket a gondolatokat a nap folyamán ismerteti Trump elnökkel.
A Fehér Házban tartott találkozón Trump és Orbán az ukrajnai háborút vitatták meg. Mindketten a béke szükségességét hangsúlyozták, de elismerték Kijev nehézségeit is. Trump kijelentette, hogy Orbánt olyan vezetőnek tartja, aki mélyen érti Vlagyimir Putyin gondolkodását.
„Az elnök hatalmas erőfeszítéseket tesz, ami nagyszerű és pozitív az európai kontinens és annak népei számára. De közben nem vagyunk egységesek, mert Brüsszel és az európaiak másként közelítik meg a háborút. Így hát az egyetlen békepárti kormány az Egyesült Államoké – és a kis Magyarországé Európában.” Orbán hozzátette, hogy „minden más kormány inkább a háború folytatását támogatja”, mert még mindig hisz abban, hogy Ukrajna győzhet.
Ekkor Trump Orbánhoz fordult, és megkérdezte, szerinte Ukrajna megnyerheti-e a háborút. Donald Trump: „Azt mondaná, hogy Ukrajna nem nyerheti meg a háborút?” Orbán Viktor: „Tudja, csoda történhet.” „Igen, így van” – válaszolta Trump egy halvány mosollyal.
A kétoldalú ebéd előtt Trump kijelentette, hogy Magyarországot nem szabadna másodlagos szankciókkal sújtani az orosz olajimport miatt, mivel az ország földrajzi helyzete – tengerpart hiánya – komoly korlátozást jelent. Trump hangsúlyozta, hogy Magyarország energetikai helyzete egyedülálló az európai országok között, és az esetleges szankciók „igazságtalanul büntetnék” a budapesti kormányt.
Azt is hozzátette, hogy más európai országok is vásárolnak orosz olajat és gázt, de nem kényszerülnek hasonló logisztikai nehézségekkel szembenézni. „Ők nem küszködnek ilyen gondokkal, és mégis rengeteg orosz olajat és gázt vesznek. Őszintén szólva, ez engem zavar” – mondta.
Trump szerint Magyarország orosz energiafüggősége földrajzi adottságaiból fakad, és emiatt „nagyon nehéz” számára alternatív forrásokat találni. Ezért szerinte ezt figyelembe kell venni a szankciók értékelésekor.
A Fehér Házban tartott közös sajtóértekezlet főleg az ukrajnai háborút érintette
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán
Trump pénteken a Fehér Házban dicsérte Orbánt, miközben eltekintett a nézetkülönbségektől Magyarország orosz olajhasználata, illetve az EU-tagállamokkal folytatott vitái kapcsán – különösen a migráció és Ukrajna ügyében.
A két régi szövetséges a kabinetteremben ült egymás mellett, első hivatalos kétoldalú találkozójukon, amióta a republikánus politikus visszatért a hatalomba.
Orbán hangsúlyozta, hogy ez „életbevágó kérdés” Magyarország számára, és vállalta, hogy bemutatja: „milyen következményekkel járna a magyar nép és a magyar gazdaság számára az orosz olaj és gáz feladása.” Magyarország a 2022-es ukrajnai háború kezdete óta fenntartotta orosz energiafüggőségét, ami több uniós és NATO-szövetséges bírálatát is kiváltotta. Magyar tisztviselők a találkozó előtt jelezték: Orbán célja, hogy közvetítői lehetőséget teremtsen egy amerikai–orosz egyeztetésre, valamint hogy mentességet kérjen az amerikai energiaügyi szankciók alól.
Orbán Viktor sokat vitatott diplomáciája akár a történelemkönyvekbe is bekerülhet a „Budapesti Béke” néven. Ezt állítja Bogdan Chirieac politikai elemző, aki szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök képes lehet arra, amire az elmúlt években senki.
Orbán Viktor pénteken, a Fehér Házban tett nyilatkozatában az ukrajnai háborút „a legfontosabb kérdésnek” nevezte Magyarország számára. Trump elnök a kabinetteremben szólította fel a magyar miniszterelnököt, hogy ossza meg gondolatait, amikor a két ország közötti kapcsolatok elmélyítéséről kezdtek beszélgetni.
„Azért vagyunk itt, hogy új fejezetet nyissunk az Egyesült Államok és Magyarország kétoldalú kapcsolataiban” – mondta Trump. Orbán hangsúlyozta Magyarország készségét a diplomáciai béketörekvések támogatására: „Az ukrajnai háború a legfontosabb kérdés számunkra. Szeretnénk egyeztetni Önnel arról, miként tudnánk hozzájárulni az Ön béketörekvéseihez” – fogalmazott.
A Fehér Házban Orbán Viktorral tartott megbeszélésen Trumpot arról kérdezték, miért döntött az amerikai védelmi minisztérium jelentős számú romániai csapat kivonásáról – ami ellentmondani látszik korábbi kijelentéseinek.
– Újságíró: Ön korábban azt mondta, nem vonnak ki csapatokat Európából, most viszont a Pentagon bejelentette, hogy jelentős kontingenst vonnak ki Romániából. Mi történt? A Pentagon figyelmen kívül hagyta az utasítását, vagy meggondolta magát?
– Donald Trump: Nem, a Pentagon semmit sem hagy figyelmen kívül. Csak átcsoportosításról van szó. Ugyanannyi katona marad összesen, csak más helyre kerülnek. Nagyon kedvelem a románokat, nagyszerű embereknek tartom őket. Pete, te mit mondanál?
– Donald Trump: Jó a kapcsolatunk Romániával, ugye?
– Pete Hegseth: Nagyon jó. Egyeztettünk Rutte főtitkárral, a szövetségeseinkkel, mindenkit tájékoztattunk, és minden rendben zajlott.
– Donald Trump: A kapcsolatunk Romániával nagyon jó, és Európával is jó. Nem értek egyet Európa bevándorlási politikájával, de sok más kérdésben igen. Most írtuk alá a valaha volt legjobb kereskedelmi megállapodást – 950 milliárd dollár értékben –, és ezt a vámoknak köszönhetően sikerült elérnünk. Nagyon jó egyezmény. Korábban rosszul bántak velünk.
A Pentagon később megerősítette, hogy a romániai amerikai jelenlét részleges átalakításáról van szó: nem kivonásról, hanem stratégiai rotációról. Az amerikai tisztviselők hangsúlyozták, hogy a kétoldalú kapcsolat Bukaresttel továbbra is szilárd, és a katonai együttműködés folytatódik.
A világ előtt álló jelenlegi nagy biztonsági kihívások megoldásában nem osztottak lapot az Európai Uniónak, így jár az, aki háborúpárti álláspontot képvisel, aki szítja a feszültséget - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!