Hirdetés

Irány Cap Bonba taxival – a legkönnyebben Tunézia vészelte át a koronavírus-járványt

A hatóságok minden elkövetnek a turizmus talpraállításáért •  Fotó: Csermák Zoltán

A hatóságok minden elkövetnek a turizmus talpraállításáért

Fotó: Csermák Zoltán

Jó hírek érkeznek Tunéziából. A pusztító járvány elkerülte az észak-afrikai országot, s a vendéglátása is készen áll az érkezők fogadására. Az északi országrész egyik legvonzóbb része a Cap Bon (Jó Fok), amely Olaszországhoz legközelebb eső területe. Legtöbben turistaközpontjait látogatják, feljebb kevesen jutnak el. Pedig, ha megteszik, igazi csodákban lehet részük.

Csermák Zoltán

2020. július 05., 08:292020. július 05., 08:29

Levelet hozott a posta, pontosabban a „drótposta”. Tunéziát, mint utazási célt ajánlja figyelmembe: „Tunézia olyan egészségügyi stratégiát alkalmazott a Covid-19 válság kezelése során, ami a hatékonyság, a megelőzés és a biztonság szempontjából a világ élvonalába emelte az országot.

Idézet
A szigorú egészségügyi intézkedéseknek köszönhetően Tunézia ma biztonságos úticél.”

Tudom, reklámízűek e hivatalos sorok, de kívánom a számomra kedves, szimpatikus országnak, hogy ismét álljon talpra. Ismét, hiszen a közelmúltban, amikor megnyugodott az élet a szép Maghreb államban, mindig jött valami zavaró tényező – forradalom, merényletek –, amely egy időre elijesztette a turistákat.
Ezúttal az ország kevésbé ismert részére, a Cap Bon félszigetre hívom fel a figyelmet. A magyarul Jó Fok déli kapujában fekvő Hammamet szállodái szép vendégforgalommal dicsekedhetnek. Ez részben a visszatérő utasoknak, részben pedig a meghirdetett akcióknak köszönhető. A tengerparti metropoliszban az óváros idézi a múltat.

Hirdetés

A kereskedők, különösen így válság idején, igen rámenősek, és az ismerkedés jegyében egy tucat nyelven érdeklődnek a betérő nemzetisége felől.

Ha szerencsésen túljutottunk a rohamon, akkor a medina mesebeli világába csöppenünk. A műhelyekben szorgosan folyik a munka, s a turistának kijár egy mosoly, ha bebámészkodik a nyitott ajtón. Híres emberek fedezték fel maguknak a helyet. Bettino Craxi olasz miniszterelnök ide menekült a felelősségre vonás elől, sírja a városfal tövében megbújó kis temetőben látható, s George Sebastian román származású amerikai milliomos rezidenciája is tükrözi az egykori gazdagok életét. Észak felé haladva megállhatunk a punok által alapított Nabeul városában, a település a római időkben Neopolis névre hallgatott. A városközponttól másfél kilométerre egy elhanyagolt romterület emlékeztet az elődökre. A kikövezett útjain egykor halászok szállították árujukat a halfeldolgozó üzembe. E manufaktúrákban készült az ókori gurmanok kedvenc halszósza, a garum.

Régészeti feltárások Kerkouane-ban. A punok világát hozza közelképbe •  Fotó: Csermák Zoltán Galéria

Régészeti feltárások Kerkouane-ban. A punok világát hozza közelképbe

Fotó: Csermák Zoltán

Punok öröksége

Utunk következő állomása Kelibia. Eddig hozott az iránytaxi, itt kellett átszállnunk egy másik járműbe. De előtte felmásztunk a város nevezetességébe, az erődbe. A település már a föníciaiak idejében kulcsfontosságúnak számított, ez időben Apsisnak, magyarul pajzsnak nevezték. Fekvésénél fogva a pun időkben is fontos szerepet töltött be a birodalom védelmében, a rómaiak Karthágóval egyidőben pusztították el, de hamar újjáépült. A középkor sem hozott békét a város és az erőd életébe, többször vált a spanyolok és a szicíliai kalózok támadásainak céltáblájává. A hegyre épült vár ma is tekintélyt parancsoló. A kapukon átlépve viszont elég szedett-vedett látvány tárult elénk, a romos épületekre ráférne egy rekonstrukció. A falakat körbe lehet járni, s az elénk táruló panoráma kárpótol a hegymászás fáradtságáért. Tovább haladva túránkon hamarosan Kerkouane-ba, a félsziget legértékesebb feltárásához érkeztünk.

A punokról számtalan közhely és legenda kering, életüket olyan romantikus író, mint Flaubert s a zeneszerző Muszorgsz­kij színezte ki. A katonanép hétköznapjairól mégis keveset tudunk.

Noha pun romok és emlékek többek között Karthágóban, Nabeulben és Uticában is maradtak ránk, összefüggő romterületet csak Kerkouane-ban találunk. 1952-ben kezdték a város feltárását, az ásatások leleteiből következtetni lehet az egykori polgárok életére. Halásznép lakott itt, és a tengerben honos tüskés bíborcsiga feldolgozásából élt: e puhatestű rohasztásából nyerték az ókoriak a drága festékanyagot. A szabályszerű utcák mentén álltak a lakóházak, s mivel a kagylófeldolgozás itt is kellemetlen bűzzel járt, így a város életében fontos szerepet tölthetett be a közfürdő. A földbe mélyesztett kényelmes kádak most is megvannak, a padlót cementbe ágyazott kőtörmelék borította. Máshol az egykori illemhelyeket mutogatják a látogatóknak.
A várost tornyokkal védett vastag fal vette körül, Karthágó bukása e kétezer lelket számláló település sorsát is megpecsételte. Az ízlésesen berendezett múzeum tárgyai bizonyítják, hogy Kerkouane-t erős kereskedelmi szálak fűzték a görög városállamokhoz és Egyiptomhoz.

A kiállítás legértékesebb darabja egy fekvő nőt ábrázoló, citrusfából kifaragott szarkofágfedél. A ritka tárgy a Krisztus előtti 4–3. századból származik, és a város melletti nekropolisz egyik üregében leltek rá a régészek.

A turisták csoportokban érkeztek, az idegenvezetők csupán néhány érdekesebb épületmaradványra hívták fel a figyelmet, pedig még sokáig lehet bolyongani a méteres városfalakon, le lehet ülni az évszázados fák alá, s hűsölés közben visszagondolhatunk a népre, amely uralta a tengereket és Rómát is veszélyeztette.

El Haouaria kőbányáját már a föníciaiak is nagyra becsülték •  Fotó: Csermák Zoltán Galéria

El Haouaria kőbányáját már a föníciaiak is nagyra becsülték

Fotó: Csermák Zoltán

Föníciai kőbánya

Másnap a félsziget legészakibb pontján, az Európához legközelebb eső El Haouariában fejeztük be körutunkat. A kis település kőbányájáról híres, jól megmunkálható sárga homokkövét már a föníciaiak is nagyra becsülték. A pun időkben Karthágó, Kerkouane építői használták szívesen, a rómaiak El Djemig szállították el köveit a hatalmas amfiteátrum építéséhez. A kőbánya fénykorában háromezer ember dolgozott a tárnákban.
Viszonylag korán érkeztünk a bejárathoz, a jegypénztár még zárva volt. Semmi baj, egy vállalkozó kedvű helyi lakos rögtön előkerült, s felajánlotta, hogy szakavatott vezetőként végigkalauzol minket az „ipari műemlék” bugyraiban. Gyakorlottan lépte át a kőomlást jelző korlátot, s beinvitált minket is a hegy gyomrába. Gyér zseblámpafénynél mutatta az egykori szerszámok nyomait s a nagyszámú denevért.

Amikor szemünk megszokta a sötétet, már magunk is láttuk a méretes termeket, a szabadba nyíló kürtőket, amelyeken keresztül csörlőkkel emelték ki a köveket. Látogatásunk végeztével egy hegyi ösvényen hagytuk el a bánya területét.

Mint később kiderült, ennek oka az volt, hogy ekkor már megjött a hivatalos pénztáros. Visszaúton néhány ott maradt gépet kerültünk ki, vigyázva lépkedtünk, hogy ne essünk be egyik vájatba se. A terméketlen köves talajon csak a kakukkfű nő meg, többen a réten tarisznyákba szedegették a mediterrán konyha ismert fűszernövényét.
Közben a nap delelőjére ért, egy kis étteremben hűsöltünk kiváló presszókávé mellett. A tulajdonos készséggel hívott taxit, s közben megmutatta az étterem nevezetességét, a „vízi teraszt”. A vendégek fürdőruhában, az egykori rámpákon felállított asztaloknál, félig a tengerben ülve kóstolgatták a helyi különlegességeket, itták a hideg üdítőt és a sört. Nagy melegben is mindig van egy kellemes fuvallat, amely enyhíti a kánikulát. Ha kedvük úgy kívánta, megmártóztak a hűs tengervízben, majd visszaültek asztalukhoz, hogy élvezzék a „pulchri promontorium”, a gyönyörű félsziget eléjük táruló szépségét.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 20., péntek

Feladatlap és műanyag figura élő irodalom helyett? Visszaesett a megrendelések száma, veszélyben a gyermeklapok

Idén először nem kelt el annyi példány, hogy a januárban hetvenéves Napsugár és a 45 éves Szivárvány gyermeklap fenntartsa önmagát: a szükséges 17 ezer helyett mindössze 14 200 fogyott. László Noémi főszerkesztővel beszélgettünk.

Feladatlap és műanyag figura élő irodalom helyett? Visszaesett a megrendelések száma, veszélyben a gyermeklapok
Hirdetés
2026. november 16., hétfő

Van mit tanulnia az RMDSZ-nek a délvidéki magyarok választási szerepléséből – VEZÉRCIKK

Két magyarlakta régió, két ország választási eredményét nehéz összevetni, hiszen sajátos és némileg eltérő helyzetekről van szó. Mégis fontos üzenettel bírnak az erdélyi magyarság, az RMDSZ számára a Szerbiában lezajlott megmérettetések.

Van mit tanulnia az RMDSZ-nek a délvidéki magyarok választási szerepléséből – VEZÉRCIKK
2026. november 13., péntek

Labdarúgó-mérkőzések: magyar továbbjutás, román sereghajtás?

Megkezdődtek csütörtökön a Nemzetek Ligája csoportköreinek utolsó mérkőzései. A magyar labdarúgó-válogatott az első két hely egyikéért száll harcba a grúzok és északírek ellen, a románok a becsületpontokért lépnek pályára a lengyelek és bosnyákok ellen.

Labdarúgó-mérkőzések: magyar továbbjutás, román sereghajtás?
2026. november 10., kedd

Erdélyi magyar önállóság a bukaresti radírgumi alatt

Sok erdélyi magyar község elveszítheti önállóságát a kormány drasztikus közigazgatási reformterve miatt. Tételesen megvizsgáltuk, milyen RMDSZ-es irányítású községek érintettek az átszervezési lázban.

Erdélyi magyar önállóság a bukaresti radírgumi alatt
Hirdetés
2026. november 04., szerda

Trump saját maga által előidézett kudarca

Nincs mit szépíteni: az amerikai választópolgárok alaposan beintettek Donald Trump elnöknek a második mandátuma első majd' két évében mutatott, acélosnak a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető teljesítményért.

Trump saját maga által előidézett kudarca
2026. november 03., kedd

Mínuszokkal érkeznek a novemberi hajnalok, de napközben kisüt a nap Erdélyben

Az előttünk álló napokban többnyire száraz, napos, hűvös időre számíthatunk Erdélyben. A HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. egyhetes előrejelzése szerint a hét második felében és a hétvégén többfelé mínusz fokok érkeznek.

Mínuszokkal érkeznek a novemberi hajnalok, de napközben kisüt a nap Erdélyben
2026. október 31., szombat

Miért drágul megint a villanyáram?

Miközben Románia jelentős energiatermelő kapacitásokkal rendelkezik, a lakosság magas villanyszámlákkal szembesül. A magyarországi árakkal való összehasonlítás különösen fájó, hiszen nálunk az olcsó energiatermelés előnyeiből alig érzékelünk valamit.

Miért drágul megint a villanyáram?
Miért drágul megint a villanyáram?
2026. október 31., szombat

Miért drágul megint a villanyáram?

Hirdetés
2026. október 21., szerda

Kárpátok fővárosa: ilyen lesz a te multikulti erdélyi barátod

Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.

Kárpátok fővárosa: ilyen lesz a te multikulti erdélyi barátod
2026. október 20., kedd

Lehűlés és eső érkezik Erdélybe, de mutatjuk, mikor tér vissza a napsütés

A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.

Lehűlés és eső érkezik Erdélybe, de mutatjuk, mikor tér vissza a napsütés
2026. október 19., hétfő

Kapituláció esetén Zelenszkij húszmillió menekültre figyelmeztet, az Európai Bizottság nem árulta el, felkészült-e

Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.

Kapituláció esetén Zelenszkij húszmillió menekültre figyelmeztet, az Európai Bizottság nem árulta el, felkészült-e
Hirdetés
Hirdetés