Hirdetés

Földalatti Párizs: csatornák, bányák, temetők a Szajna „tiszta” vizével átitatva

Régen a vendégek szállítókocsikon tekinthették meg a földalatti Párizst •  Fotó: Csermák Zoltán

Régen a vendégek szállítókocsikon tekinthették meg a földalatti Párizst

Fotó: Csermák Zoltán

A Párizs alatti világról keveset tudunk, pedig hatalmas, szétágazó labirintust képez. Mindegyik objektum kapcsolatban van valami módon a Szajnával, aminek partján jó andalogni, de – mint láttuk az Olimpia leghosszabb úszó számában – benne pancsolni már meggondolja az ember. Mindezekről a paralimpiai játékok kezdetén, egy májusi út tapasztalatai alapján számolok be.

Csermák Zoltán

2024. augusztus 30., 06:362024. augusztus 30., 06:36

2024. szeptember 03., 09:232024. szeptember 03., 09:23

Párizs földalatti világa igencsak kiterjedt, bányarendszerek, katakombák és csatornák alkotják. E mélyen fekvő „városrészek” a gall írók figyelmét is felkeltették. Gaston Leroux francia író Az operaház fantomja című regényében földalatti labirintusokat és kis tavat képzelt el a színház alatt. Ez a tó valóban létezik. Charles Garnier, a színház építésze megunta az állandó vízbeszivárgást a pincékbe, s egy ötlettől vezérelve elárasztotta a pincerészt. A nagy víztömeg a tűzoltóság szempontjából is megnyugtató, hiszen színházi tűz esetén rögtön hozzáférhető az oltásra. Ebből született a „Fantom” legenda nevezetes helyszíne, amit filmek és Andrew Lloyd Webber musicalje tettek emblematikussá. Az arc nélküli ember a nyári olimpiai játékok megnyitó műsorában is főszerepet kapott.

A földalatti Párizs térképe a Bányafelügyelet 1885-ös kiadásában •  Fotó: Wikimedia Galéria

A földalatti Párizs térképe a Bányafelügyelet 1885-ös kiadásában

Fotó: Wikimedia

A csatornlabirintusban menekülő Jean Valjean

A másik romantikus történet, amikor Victor Hugo Nyomorultak című regényének főhőse Jean Valjean, a vejét – a súlyosan sérült Marius Pontmercyt – az 1832-es júniusi lázadás barikádjáról a csatornák labirintusán keresztül menekíti ki a vállán.

Hirdetés

A történetet vagy tucatszor megfilmesítették, számomra Jean Gabin alakítása maradt a legemlékezetesebb.

A háborúk alatt a város lakossága talált menedéket a biztonságos termekben, hányattatásuknak – különösen a francia-porosz háború alatt – külön irodalma van. Más izgalmas történetek is fűződnek az alvilághoz, írók és festők örökítették meg e rejtélyes mikrokozmoszt.

Katakombalátogatók 1921-ben. Mindig nagy varázsa volt a földalatti Párizsnak •  Fotó: Tristan Pinpaneau gyűjteménye Galéria

Katakombalátogatók 1921-ben. Mindig nagy varázsa volt a földalatti Párizsnak

Fotó: Tristan Pinpaneau gyűjteménye

Volt mit megörökíteni. Párizs alapja kemény mészkő, amit az évezredek alatt a város építéséhez használtak építőanyagként. Az ókorban elkezdett munka a középkorban folytatódott, a bányászatot királyi rendeletek szabályozták szigorúan. A koncessziók szép jövedelmet biztosítottak az uralkodónak, s elősegítették a város fejlődését is. Kialakult a képzett munkásréteg is: a bányászat – az időjárás viszontagságaitól függetlenül – biztos megélhetést jelentett, a kőfejtőmunkások jövedelme messze meghaladta a parasztokét.

A földalatti vájatok hosszát a szakemberek mintegy háromszáz kilométerre becsülik. Az ősi gyakorlat szerint – boltozatot teremtve – a kőnek csupán egy részét termelték ki. Ahol nem tartották be a szabályt, ott gyakori volt a beomlás, ami mindmáig kísért a város egyes részein.

1879-ben három házat nyelt el a föld, ezt követően az építtetőket kötelezték, hogy a munkálatok elkezdése előtt erősítsék meg az altalajt.

A Csatorna Múzeum (Musée des Égouts) lejáratát a Szajna partján  nyitották meg •  Fotó: A párizsi Csatorna Múzeum Galéria

A Csatorna Múzeum (Musée des Égouts) lejáratát a Szajna partján nyitották meg

Fotó: A párizsi Csatorna Múzeum

Sörfőzdék és gombapincék a mélyben

A vájatok hasznosítása a kitermeléssel megkezdődött. Nagyon sok pincét temetkezésre használtak, így kialakult Párizs katakomba rendszere. A felszíni sírkertek felszámolásával a csontokat is ide hordták az osszáriumokba. Becslések szerint mintegy hatmillió elhunyt földi maradványát rejtik e csontkamrák.

Máshol ipari célokra használták az üregeket. A karthauzi szerzetesek a Luxembourg-kert környékén a föld alatt szeszlepárló üzemet létesítettek, ott készült a híres Chartreuse likőr. Sörfőzdéket rendeztek be, az állandó 15 fokos hőmérséklet ideális volt az árpa erjedéséhez; a vizet mélyfúrású kutakból biztosították. A borospincék is szaporodtak. A francia konyhában a különleges gombafajták fontos szerepet kapnak, így a pincékben gombatermesztők is megtalálták számításaikat.

Eugène Belgrand mellszobra. A jeles mérnököt Párizs egészséges ivóvízellátásával és a csatornarendszer kialakításával bízták meg a 19. század második felében •  Fotó: Csermák Zoltán Galéria

Eugène Belgrand mellszobra. A jeles mérnököt Párizs egészséges ivóvízellátásával és a csatornarendszer kialakításával bízták meg a 19. század második felében

Fotó: Csermák Zoltán

Az egykori kőbányák a kábellopások, balesetek és illegális rendezvények miatt 1955 óta nem látogathatók.

A Párizsi Katakombák és a Csatorna Múzeum viszont várja az érdeklődőket, magam az utóbbit választottam. A Musée des Égouts lejáratát a Szajna parton nyitották meg, szemben az orosz Saint-Alexandre-Nyevszkij székesegyházzal.

A kiállítóhely igen népszerű a helyi lakosok és a turisták körében, a környezetvédelem még aktuálisabbá teszi fenntartását. Az idelátogatók elmerülhetnek abban az ismeretlen világban, amire csupán a flaszteren, a csatornafedeleken lépkedve gondolhattak.

Idegenvezetőnk szerint a víztisztítóból csak tiszta víz kerül vissza a Szajnába •  Fotó: Csermák Zoltán Galéria

Idegenvezetőnk szerint a víztisztítóból csak tiszta víz kerül vissza a Szajnába

Fotó: Csermák Zoltán

Koronás fők a mélyben

A csatornarendszer folyamatosan épült a metropolisszal. A francia forradalom idején Párizs lakossága hatszázezer fő volt, de a kanálisok hossza viszont igen gyér, csupán 17 kilométert tett ki. Ez is közrejátszott abban, hogy a járványok rendre tizedelték a lakosságot. Victor Hugo szavait idézem: „A csatorna a város lelkiismerete, benne minden összefolyik és szembekerül.” Ezt az akkori korifeusok is felismerték,

1855-ben az egymillió lakos talpai alatt már 160 kilométernyi hálózat kanyargott, ma a tízmilliós fővárost 2600 kilométer hosszú kanálisrendszer szolgálja.

Párizs elitjét, s a fények városába látogatókat is igencsak vonzotta az ismeretlen földalatti város. Az 1867-es világkiállítás látogatói, koronás fők is ereszkedtek a mélybe, csatornamunkások kalauzolták őket, kis csónakokon, zsilipkocsikon fuvarozva a vendégeket. Később e látogatások rendszeressé váltak. A századfordulón a Châtelet lejárat már havonta két alkalommal várta a látogatókat, akik lenn a Concorde tér irányába vették útjukat, a hölgyek a már említett csónakokban, a férfiak pedig gyalog haladtak. Később már együtt, az említett zsilipkocsik kényelmes székein folytathatták útjukat. Természetesen számos mérnök is érkezett a világ nagyvárosaiból, hiszen a szennyvíz elvezetése egyetemes gondot jelent a hirtelen növekvő lakosú metropoliszoknak.

Csapfeliratok. Az egyiken állítólag iható víz folyik a víztisztító rendszerből •  Fotó: Csermák Zoltán Galéria

Csapfeliratok. Az egyiken állítólag iható víz folyik a víztisztító rendszerből

Fotó: Csermák Zoltán

Infernális tárlat Párizs ,,alvilágáról”

1975-ben nyílik meg a múzeum állandó kiállítása. A régi tárlatot magam is megszemléltem korábban. A kor követelményeinek megfelelő átalakítás igénye az ezredfordulón vetődött fel. 2018-ban jelentős változtatásokat határoztak el, s a megújult kiállítótér három év után várta ismét az érdeklődőket. A szerény, Szajna-parti bejárat után egy modern kiállítótérben tájékoztatják a rendezők a betérőt a múzeum jelentőségéről, majd lift vezet a mélybe. A lenti tágas térben a kettéágazó út egyik vonalán a látogató megismerkedhet a csatornák tisztítási munkáival, a másik elágazásban a vízkezelés és a környezetvédelem áll a fókuszban.

Kiszolgált gépek, tisztítóberendezések teszik élővé az infernális tárlatot. Befejezve a rövid körutat a víztisztítás történetével ismerkedhet az érdeklődő.

Párizs higiéniájának története minden nagyvárosban élő számára információkkal szolgálhat. Nemcsak technikai kérdésről van szó, a kevésbé ismert terület – különösen krízisek idején – társadalmi kérdésekre is rávilágít. Megismerhetjük a fenntartók korántsem vonzó munkáját, az évszázadok alatt az itt dolgozóknak számtalan veszéllyel, áradással, gusztustalan élőlényekkel, járvány- és fertőzésveszéllyel kellett szembenézniük. Nem véletlen, hogy Victor Hugo szerint az ide szegődő húsz munkásból nyolc már az első impresszió után visszafordult.

A múzeum egyik látványossága a Jean Valjean- grafika •  Fotó: Csermák Zoltán Galéria

A múzeum egyik látványossága a Jean Valjean- grafika

Fotó: Csermák Zoltán

A hivatalosságok által ,,tisztának” mondott Szajna

Egy mellszobor a mai kanálisrendszer egykori megálmodójának emlékét őrzi. Eugène Belgrand-t ábrázolja, akit Hausmann báró, a modern Párizs megteremtője bízott meg a város egészséges ivóvízellátásával és a csatornarendszer kialakításával. A mérnök 1852 és 1870 között végezte kiválóan feladatát, s irányítása alatt a csatornarendszer a négyszeresére bővült. A múzeum főgalériája, s a főváros egyik utcája őrzi nevét.

Természetesen meghagyták az egykori, XIX. századi szépen kikövezett járatok maradékát, s egy nagyalakú grafikával emlékeznek a Nyomorultak hősére. Az akkori alagút átmérője elég tágas volt ahhoz, hogy Jean Valjean végig tudjon benne menni. Érdekes tárgyak és fotók mutatják be a víztisztítás történetét. Az egyiken három csap felirata látható: az első jelzi, hogy a víz iható, a másikból a Szajna vize folyik, a harmadik pedig emberi fogyasztásra alkalmatlan. Nem lehetett könnyű elkülöníteni e rendszereket!

A párizsi metróépítés nagy kihívást jelentett mind a földalatti vasút építőinek, mind pedig a csatornarendszer karbantartóinak.

Számos helyen átszakadtak a falak, máshol, mint például a Rue de Rivoli alatt a már nem használt csatornákat is bevonták a metró építkezésébe.

A párizsi ajándékbolt plüspatkányokat kínál az érdeklődőknek •  Fotó: Csermák Zoltán Galéria

A párizsi ajándékbolt plüspatkányokat kínál az érdeklődőknek

Fotó: Csermák Zoltán

Az idegenvezető lelkesen magyarázza, hogy már csak tisztított víz kerülhet vissza a Szajnába. Ezzel azokra a vádakra is reagál, amik az olimpiai játékok nyílt vízi úszószámait az erősen szennyezett folyóban veszélyesnek ítélték. Akkor még vezetőnk sem sejtette, hogy a polgármester látványosan fog lubickolni a folyó habjai között, sőt a szervezők már a sportolókat is – a későbbi galibákkal nem törődve – beparancsolták az általuk tisztának tartott folyóba.

Az egyik látogató a Szajnába igyekvő mélyen kavargó szakasznál fekáliára és gyanús papírosokra mutatott, mire az idegenvezető sürgősen továbbterelte a társaságot.

Lassan véget ért földalatti kalandunk. Még meglátogattuk a makulátlan tisztaságú toalettet, s végignéztük az ajándékbolt gazdag kínálatát. A plüsspatkányokon akadt meg a szemem, de végül úgy gondoltam, nem ezekkel – az itthon kevésbé népszerű állatokkal – kedveskedek unokáimnak.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 20., péntek

Feladatlap és műanyag figura élő irodalom helyett? Visszaesett a megrendelések száma, veszélyben a gyermeklapok

Idén először nem kelt el annyi példány, hogy a januárban hetvenéves Napsugár és a 45 éves Szivárvány gyermeklap fenntartsa önmagát: a szükséges 17 ezer helyett mindössze 14 200 fogyott. László Noémi főszerkesztővel beszélgettünk.

Feladatlap és műanyag figura élő irodalom helyett? Visszaesett a megrendelések száma, veszélyben a gyermeklapok
Hirdetés
2026. november 16., hétfő

Van mit tanulnia az RMDSZ-nek a délvidéki magyarok választási szerepléséből – VEZÉRCIKK

Két magyarlakta régió, két ország választási eredményét nehéz összevetni, hiszen sajátos és némileg eltérő helyzetekről van szó. Mégis fontos üzenettel bírnak az erdélyi magyarság, az RMDSZ számára a Szerbiában lezajlott megmérettetések.

Van mit tanulnia az RMDSZ-nek a délvidéki magyarok választási szerepléséből – VEZÉRCIKK
2026. november 13., péntek

Labdarúgó-mérkőzések: magyar továbbjutás, román sereghajtás?

Megkezdődtek csütörtökön a Nemzetek Ligája csoportköreinek utolsó mérkőzései. A magyar labdarúgó-válogatott az első két hely egyikéért száll harcba a grúzok és északírek ellen, a románok a becsületpontokért lépnek pályára a lengyelek és bosnyákok ellen.

Labdarúgó-mérkőzések: magyar továbbjutás, román sereghajtás?
2026. november 10., kedd

Erdélyi magyar önállóság a bukaresti radírgumi alatt

Sok erdélyi magyar község elveszítheti önállóságát a kormány drasztikus közigazgatási reformterve miatt. Tételesen megvizsgáltuk, milyen RMDSZ-es irányítású községek érintettek az átszervezési lázban.

Erdélyi magyar önállóság a bukaresti radírgumi alatt
Hirdetés
2026. november 04., szerda

Trump saját maga által előidézett kudarca

Nincs mit szépíteni: az amerikai választópolgárok alaposan beintettek Donald Trump elnöknek a második mandátuma első majd' két évében mutatott, acélosnak a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető teljesítményért.

Trump saját maga által előidézett kudarca
2026. november 03., kedd

Mínuszokkal érkeznek a novemberi hajnalok, de napközben kisüt a nap Erdélyben

Az előttünk álló napokban többnyire száraz, napos, hűvös időre számíthatunk Erdélyben. A HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. egyhetes előrejelzése szerint a hét második felében és a hétvégén többfelé mínusz fokok érkeznek.

Mínuszokkal érkeznek a novemberi hajnalok, de napközben kisüt a nap Erdélyben
2026. október 31., szombat

Miért drágul megint a villanyáram?

Miközben Románia jelentős energiatermelő kapacitásokkal rendelkezik, a lakosság magas villanyszámlákkal szembesül. A magyarországi árakkal való összehasonlítás különösen fájó, hiszen nálunk az olcsó energiatermelés előnyeiből alig érzékelünk valamit.

Miért drágul megint a villanyáram?
Miért drágul megint a villanyáram?
2026. október 31., szombat

Miért drágul megint a villanyáram?

Hirdetés
2026. október 21., szerda

Kárpátok fővárosa: ilyen lesz a te multikulti erdélyi barátod

Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.

Kárpátok fővárosa: ilyen lesz a te multikulti erdélyi barátod
2026. október 20., kedd

Lehűlés és eső érkezik Erdélybe, de mutatjuk, mikor tér vissza a napsütés

A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.

Lehűlés és eső érkezik Erdélybe, de mutatjuk, mikor tér vissza a napsütés
2026. október 19., hétfő

Kapituláció esetén Zelenszkij húszmillió menekültre figyelmeztet, az Európai Bizottság nem árulta el, felkészült-e

Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.

Kapituláció esetén Zelenszkij húszmillió menekültre figyelmeztet, az Európai Bizottság nem árulta el, felkészült-e
Hirdetés
Hirdetés