Költségvetési megszorítások „ostromolják” a solymosi várat, nincs pénz a műemlék felújítására

A városvezető szerint a 2026-os költségvetés elfogadása után elsőként a szükséges tanulmányokra különítenek el forrásokat, hogy a CNI-nél végre benyújthassák a támogatási kérelmet. A munkálatok teljes költsége egyelőre nem ismert – ezt csak a megvalósíthatósági tanulmány elkészülte után lehet majd pontosan meghatározni.

Prefektus: egyetlen műemlékvédelmi projektet sem nyújtottak be

Mihai Pașca, Arad megye prefektusa múlt heti évértékelő sajtótájékoztatóján bírálta a helyi önkormányzatokat, amiért egyetlen pályázatot sem nyújtottak be a történelmi műemlékek felújítására kiírt uniós forrásokra. Példaként éppen a solymosi várat említette. A prefektus szerint 2025-ben több találkozót is tartott a polgármesterekkel, hogy ösztönözze őket a pályázásra, de eredménytelenül.

Florin Pera polgármester szerint azonban tanulmányok hiányában uniós forrásokra sem lehetett pályázni a Nyugati Fejlesztési Ügynökségnél (ADR Vest). „Csak teljes dokumentációval rendelkező projektek nyújthatók be: megvalósíthatósági tanulmány, műszaki terv, minden szükséges engedély kész kell legyen. Mi mindent meg fogunk tenni, hogy ezt a műemléket, ami egyben Lippa történelmi jelképe is, megmentsük” – fogalmazott az elöljáró.

korábban írtuk

Az idő vasfoga „ostromolja” a solymosi várat, semmit sem tettek a középkori erődítmény megmentéséért

A műemlék Arad megye egyik legjelentősebb, részben megmaradt középkori erődítménye, amely nemcsak kedvelt kirándulóhely, hanem a magyar történelemben is fontos szerepet töltött be: a 16. században Jagelló Izabella királyné ott rendezte be rezidenciáját.

Az előzményekhez tartozik, hogy az Arad megyei önkormányzat 2016-ban átvette a helyi hatóságoktól a solymosi és a világosi várromokat, mondván, hogy európai uniós forrásokra pályázik a restaurálásukra és turisztikai célú hasznosításukra, de a tervből nem lett semmi. 2020-ban a lippai önkormányzat ismét saját tulajdonba helyezte a solymosi várat, mondván, hogy majd ők pályáznak uniós támogatásra, de a polgármester szerint az eddigi finanszírozási programok nem tették lehetővé akkora összeg lehívását, amekkorára szükség lett volna.

A solymosi vár rövid ideig királyi rezidenciaként szolgált

A közigazgatásilag Lippa városához tartozó Solymos vára Aradtól 35 kilométerre keletre, a Maros északi partján található, a 7-es számú országúton (DN 7) autózók messziről láthatják. Pál szörényi bán kezdeményezésére épült a hegyre a tatárjárás után, első említése 1278-ból való. Rövid ideig királyi vár volt, majd a Hunyadiak és a Bánffy család birtokában állt; 1514-ben Dózsa György parasztserege is ostromolta, később a törökök kezére került több ízben is. A jelenlegi romániai középkori erődítmények egyik legszebbjeként tartják számon, és szerepel a történelmi műemlékek hivatalos listáján.

Lehoczky Attila aradi történelemtanár szerint a 13. századi erődítmény a török uralom idején végvárszerepet is betöltött.

A történész szerint nem volt egy nagyon jól kiépített és jól védhető erődítmény, pláne nem a középkor vége felé, amikor már megjelentek pontosabb és erősebb tűzfegyverek is. Ráadásul a törökök viszonylag hamar el is foglalták, és amikor visszavették tőlük a 17. század végén, akkor már annyira súlyosan megrongálódott, hogy nem is látták érdemesnek kijavítani, egyszerűen azért, mert stratégiai funkcióját akkor már elvesztette.

„A legjobb emlékeim szerint utoljára beavatkozás, illetve állagmegőrzés valamikor az 1960-as, ’70-es években történt, amikor téglaberakásokkal próbálták az egyébként már akkor is rossz állapotban lévő erődítményt valamilyen szinten erősíteni, azóta semmilyen beavatkozás nincsen. A turisták sajnos néha úgy viselkednek, hogy viselkednek, és aztán ugye az idő vasfoga is teszi a dolgát, mert azért mégiscsak egy lassan 800 éves erődítményről beszélünk. Tehát ha nem tesznek konkrét lépéseket, hamarosan tovább fog porladni” – jósolta Lehoczky Attila, aki rendszeres túrázóként sok ízben megfordult a helyszínen.

Magyar történelmi emlékek Lippa közigazgatási területén

A 2022-ben lebonyolított, de 2021-es adatokat tükröző népszámlálás eredményei szerint a valamivel több mint 10 ezer lakosú Lippán (a hozzá tartozó Máriaradnával és Solymossal együtt) 170-en vallották magukat magyarnak, ami az ismert nemzetiségű lakosság 1,8 százalékát teszi ki. A solymosi váron kívül van még néhány történelmi jelentőségi magyar emlékjel vagy emlékhely a város közigazgatási területén:

• jelenleg felújítás alatt áll az Osztrák-Magyar Monarchia idején, 1896-ban épült, 144 méter hosszú a fémszerkezetű híd, amelyet az önkormányzat idegenforgalmi célzattal szeretne ismét használatba helyezni;

korábban írtuk

Másfél éves késésben a turistacsalogatónak szánt millenniumi híd felújítása

Az eredetileg 2024 áprilisára tervezett befejezéshez képest már másfél év eltelt, és az Arad megyei kisváros önkormányzata továbbra sem tudja megmondani, mikorra készülhet el a beruházás.

• ott született 1819. január 6-án Degré Alajos ügyvéd, író és honvédtiszt, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc egyik fő alakja, Petőfi Sándor barátja, a Tízek Társaságának tagja. Nevét Czernák Ferenc nyugalmazott katonatiszt hozta vissza a köztudatba a Lippai Degré Alajos Olvasókör megalapításával, és ő kezdeményezte, hogy a néhai forradalmár szülőházának falán emléktáblát avassanak születésének 200. évfordulóján (2019 januárjában);
• a reformáció 500. évfordulója alkalmából, 2017-ben a 16. század nagy magyar reformátorának, a Maros-mentén is hirdető hittudós, népnevelő és lelkészoktató Szegedi Kis Istvánnak avattak emléktáblát a helyi református templomban;
• a városhoz tartozó Lippafüreden (Băile Lipova) 1900-ban kezdték meg a több forrásból feltörő ásványvíz palackozását;
• Máriaradna ősi búcsújáróhely, a kéttornyú bazilika oltárában látható 17. századi Mária-kegyképnek csodatevő erőt tulajdonítanak; a restaurált templom és egykori ferences rendház, a felújított Kálvária-domb zarándokok tízezreit vonzza évente;

korábban írtuk

Ahol érezni a gondviselést – csodatevő erőt tulajdonítanak a máriaradnai kegyképnek

Az ősi magyar Mária-kegyhelyek egyike Máriaradna. Évente 16 hivatalos zarándoklatot tartanak a búcsújáróhelyen, hívek ezrei fohászkodnak a kegytemplom oltárában lévő Mária-képnél, amelynek csodatevő erőt tulajdonítanak.

• a radnai templommal átellenben egy magánház falán emléktábla hirdeti, hogy az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után a száműzetéseb menekülő Kossuth Lajos ott töltötte utolsó estéjét, mielőtt a Orsovánál átkelt volna a Dunán.

A lippai önkormányzat szerint a vár helyreállítása „óriási lépés lenne a turizmus és a város fejlődése terén”, hiszen a térség egyik legfontosabb történelmi örökségét mentenék meg.