Néhány évtizede téglaberakásokkal próbálták megerősíteni a solymosi vár falait
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Jelentős késedelmet szenvedtek a solymosi vár régóta esedékes állagmegőrzési munkálatai a tavaly bevezetett kormányzati megszorító intézkedések miatt. Florin Pera lippai polgármester szerint az előkészítéséhez szükséges tanulmányok finanszírozása lehetetlenné vált a kiadások nagymértékű lecsökkentése következtében. A solymosi vár műemlék épülete Arad megye egyik legjelentősebb, legalább részben megmaradt középkori erődítménye, amely nemcsak kedvelt kirándulóhely, hanem a magyar történelemben is fontos szerepet töltött be rövid ideig.
2026. február 16., 19:032026. február 16., 19:03
A solymosi vár tervezett felújítása is megsínyli a kormányzati megszorításokat. Az Arad megyei műemlék épület egyik fala 2024 februárjában omlott le, ami sürgetővé tette a helyreállítási munkálatokat. A lippai önkormányzat már akkor kezdeményezte a projekt előkészítését az Országos Beruházási Társaságnál (CNI) és az Országos Örökségvédelmi Intézetnél, ám a finanszírozás feltételeként több előtanulmányt is be kellett volna nyújtani:
Florin Pera, az Aradtól 30 kilométerre fekvő, 10 ezres lélekszámú Lippa polgármestere szerint azonban éppen akkor, amikor a városnak forrásokat kellett volna elkülönítenie ezekre a vizsgálatokra, a kormány első megszorító csomagja megtiltotta az ilyen típusú kiadásokat.
A városvezető szerint a 2026-os költségvetés elfogadása után elsőként a szükséges tanulmányokra különítenek el forrásokat, hogy a CNI-nél végre benyújthassák a támogatási kérelmet. A munkálatok teljes költsége egyelőre nem ismert – ezt csak a megvalósíthatósági tanulmány elkészülte után lehet majd pontosan meghatározni.
Mihai Pașca, Arad megye prefektusa múlt heti évértékelő sajtótájékoztatóján bírálta a helyi önkormányzatokat, amiért egyetlen pályázatot sem nyújtottak be a történelmi műemlékek felújítására kiírt uniós forrásokra. Példaként éppen a solymosi várat említette. A prefektus szerint 2025-ben több találkozót is tartott a polgármesterekkel, hogy ösztönözze őket a pályázásra, de eredménytelenül.
Florin Pera polgármester szerint azonban tanulmányok hiányában uniós forrásokra sem lehetett pályázni a Nyugati Fejlesztési Ügynökségnél (ADR Vest). „Csak teljes dokumentációval rendelkező projektek nyújthatók be: megvalósíthatósági tanulmány, műszaki terv, minden szükséges engedély kész kell legyen. Mi mindent meg fogunk tenni, hogy ezt a műemléket, ami egyben Lippa történelmi jelképe is, megmentsük” – fogalmazott az elöljáró.
A műemlék Arad megye egyik legjelentősebb, részben megmaradt középkori erődítménye, amely nemcsak kedvelt kirándulóhely, hanem a magyar történelemben is fontos szerepet töltött be: a 16. században Jagelló Izabella királyné ott rendezte be rezidenciáját.
Az előzményekhez tartozik, hogy az Arad megyei önkormányzat 2016-ban átvette a helyi hatóságoktól a solymosi és a világosi várromokat, mondván, hogy európai uniós forrásokra pályázik a restaurálásukra és turisztikai célú hasznosításukra, de a tervből nem lett semmi. 2020-ban a lippai önkormányzat ismét saját tulajdonba helyezte a solymosi várat, mondván, hogy majd ők pályáznak uniós támogatásra, de a polgármester szerint az eddigi finanszírozási programok nem tették lehetővé akkora összeg lehívását, amekkorára szükség lett volna.
A közigazgatásilag Lippa városához tartozó Solymos vára Aradtól 35 kilométerre keletre, a Maros északi partján található, a 7-es számú országúton (DN 7) autózók messziről láthatják. Pál szörényi bán kezdeményezésére épült a hegyre a tatárjárás után, első említése 1278-ból való. Rövid ideig királyi vár volt, majd a Hunyadiak és a Bánffy család birtokában állt; 1514-ben Dózsa György parasztserege is ostromolta, később a törökök kezére került több ízben is. A jelenlegi romániai középkori erődítmények egyik legszebbjeként tartják számon, és szerepel a történelmi műemlékek hivatalos listáján.
Lehoczky Attila aradi történelemtanár szerint a 13. századi erődítmény a török uralom idején végvárszerepet is betöltött.
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Akkoriban fontos módosítások is történtek a váron, reneszánsz stílusban egészítették ki a palotarészt, hogy szebb és otthonosabbá tegyék az egyébként védelmi feladatokat ellátó erődítményt.
A történész szerint nem volt egy nagyon jól kiépített és jól védhető erődítmény, pláne nem a középkor vége felé, amikor már megjelentek pontosabb és erősebb tűzfegyverek is. Ráadásul a törökök viszonylag hamar el is foglalták, és amikor visszavették tőlük a 17. század végén, akkor már annyira súlyosan megrongálódott, hogy nem is látták érdemesnek kijavítani, egyszerűen azért, mert stratégiai funkcióját akkor már elvesztette.
„A legjobb emlékeim szerint utoljára beavatkozás, illetve állagmegőrzés valamikor az 1960-as, ’70-es években történt, amikor téglaberakásokkal próbálták az egyébként már akkor is rossz állapotban lévő erődítményt valamilyen szinten erősíteni, azóta semmilyen beavatkozás nincsen. A turisták sajnos néha úgy viselkednek, hogy viselkednek, és aztán ugye az idő vasfoga is teszi a dolgát, mert azért mégiscsak egy lassan 800 éves erődítményről beszélünk. Tehát ha nem tesznek konkrét lépéseket, hamarosan tovább fog porladni” – jósolta Lehoczky Attila, aki rendszeres túrázóként sok ízben megfordult a helyszínen.
A 2022-ben lebonyolított, de 2021-es adatokat tükröző népszámlálás eredményei szerint a valamivel több mint 10 ezer lakosú Lippán (a hozzá tartozó Máriaradnával és Solymossal együtt) 170-en vallották magukat magyarnak, ami az ismert nemzetiségű lakosság 1,8 százalékát teszi ki. A solymosi váron kívül van még néhány történelmi jelentőségi magyar emlékjel vagy emlékhely a város közigazgatási területén:
Az eredetileg 2024 áprilisára tervezett befejezéshez képest már másfél év eltelt, és az Arad megyei kisváros önkormányzata továbbra sem tudja megmondani, mikorra készülhet el a beruházás.
Az ősi magyar Mária-kegyhelyek egyike Máriaradna. Évente 16 hivatalos zarándoklatot tartanak a búcsújáróhelyen, hívek ezrei fohászkodnak a kegytemplom oltárában lévő Mária-képnél, amelynek csodatevő erőt tulajdonítanak.
A lippai önkormányzat szerint a vár helyreállítása „óriási lépés lenne a turizmus és a város fejlődése terén”, hiszen a térség egyik legfontosabb történelmi örökségét mentenék meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Kétarcú időjárással búcsúzik augusztus: miközben vasárnap a Kárpátok térségében heves zivatarokra, felhőszakadásokra és jégesőre figyelmeztetnek a meteorológusok, hétfőn az ország nyugati felében ismét a hőség kerül előtérbe.
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Az erdélyi MCC-nek jelenleg csak a következő hetekre van elegendő anyagi forrása, ezért a tanév a megszokott formában és méretben biztosan nem indul el.
Erdélyi autópálya-szakasz is van azon projektek között, amelyek a héten közelebb kerültek a megvalósításhoz – jelentette be Horațiu Cozma közlekedési államtitkár.
A saját udvarában sem tehet meg mindent a tulajdonos: a diófa kivágásához külön engedély kellhet, a parlagfüvet felszólítás nélkül is irtani kell, az ágak és levelek elégetéséért pedig akár 30–45 ezer lejes bírság is járhat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!