Hirdetés

Költségvetési megszorítások „ostromolják” a solymosi várat, nincs pénz a műemlék felújítására

solymosi vár

Néhány évtizede téglaberakásokkal próbálták megerősíteni a solymosi vár falait

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Jelentős késedelmet szenvedtek a solymosi vár régóta esedékes állagmegőrzési munkálatai a tavaly bevezetett kormányzati megszorító intézkedések miatt. Florin Pera lippai polgármester szerint az előkészítéséhez szükséges tanulmányok finanszírozása lehetetlenné vált a kiadások nagymértékű lecsökkentése következtében. A solymosi vár műemlék épülete Arad megye egyik legjelentősebb, legalább részben megmaradt középkori erődítménye, amely nemcsak kedvelt kirándulóhely, hanem a magyar történelemben is fontos szerepet töltött be rövid ideig.

Pataky Lehel Zsolt

2026. február 16., 19:032026. február 16., 19:03

A solymosi vár tervezett felújítása is megsínyli a kormányzati megszorításokat. Az Arad megyei műemlék épület egyik fala 2024 februárjában omlott le, ami sürgetővé tette a helyreállítási munkálatokat. A lippai önkormányzat már akkor kezdeményezte a projekt előkészítését az Országos Beruházási Társaságnál (CNI) és az Országos Örökségvédelmi Intézetnél, ám a finanszírozás feltételeként több előtanulmányt is be kellett volna nyújtani:

  • megvalósíthatósági tanulmányt,
  • geotechnikai vizsgálatot,
  • régészeti feltárásra és leletmentesítésre vonatkozó tervet.

Florin Pera, az Aradtól 30 kilométerre fekvő, 10 ezres lélekszámú Lippa polgármestere szerint azonban éppen akkor, amikor a városnak forrásokat kellett volna elkülönítenie ezekre a vizsgálatokra, a kormány első megszorító csomagja megtiltotta az ilyen típusú kiadásokat.

Hirdetés

Idézet
Amikor a fal leomlott, azonnal lépéseket tettünk a CNI és az örökségvédelmi intézet felé. Több tanulmányt kértek tőlünk, de már a régészeti szakember megtalálása is hosszadalmas volt. Végül Nagyváradon találtunk szakértőt, de akkorra már életbe lépett a megszorító csomag, és nem költhettünk ezekre. Decemberben ugyan módosították a jogszabályokat, de addigra már nem maradt pénz a költségvetésben” – nyilatkozta a polgármester az Agerpres hírügynökségnek.

A városvezető szerint a 2026-os költségvetés elfogadása után elsőként a szükséges tanulmányokra különítenek el forrásokat, hogy a CNI-nél végre benyújthassák a támogatási kérelmet. A munkálatok teljes költsége egyelőre nem ismert – ezt csak a megvalósíthatósági tanulmány elkészülte után lehet majd pontosan meghatározni.

Prefektus: egyetlen műemlékvédelmi projektet sem nyújtottak be

Mihai Pașca, Arad megye prefektusa múlt heti évértékelő sajtótájékoztatóján bírálta a helyi önkormányzatokat, amiért egyetlen pályázatot sem nyújtottak be a történelmi műemlékek felújítására kiírt uniós forrásokra. Példaként éppen a solymosi várat említette. A prefektus szerint 2025-ben több találkozót is tartott a polgármesterekkel, hogy ösztönözze őket a pályázásra, de eredménytelenül.

Idézet
Létezett egy kiírás a kiemelt műemlékek számára – a solymosi vár, az aradi vár, a gáji kolostor, az aradi zsinagóga. A határidőt ugyan meghosszabbították, de eddig egyetlen projekt sem érkezett Arad megyéből” – hangoztatta Pașca.

Florin Pera polgármester szerint azonban tanulmányok hiányában uniós forrásokra sem lehetett pályázni a Nyugati Fejlesztési Ügynökségnél (ADR Vest). „Csak teljes dokumentációval rendelkező projektek nyújthatók be: megvalósíthatósági tanulmány, műszaki terv, minden szükséges engedély kész kell legyen. Mi mindent meg fogunk tenni, hogy ezt a műemléket, ami egyben Lippa történelmi jelképe is, megmentsük” – fogalmazott az elöljáró.

korábban írtuk

Az idő vasfoga „ostromolja” a solymosi várat, semmit sem tettek a középkori erődítmény megmentéséért
Az idő vasfoga „ostromolja” a solymosi várat, semmit sem tettek a középkori erődítmény megmentéséért

A műemlék Arad megye egyik legjelentősebb, részben megmaradt középkori erődítménye, amely nemcsak kedvelt kirándulóhely, hanem a magyar történelemben is fontos szerepet töltött be: a 16. században Jagelló Izabella királyné ott rendezte be rezidenciáját.

Az előzményekhez tartozik, hogy az Arad megyei önkormányzat 2016-ban átvette a helyi hatóságoktól a solymosi és a világosi várromokat, mondván, hogy európai uniós forrásokra pályázik a restaurálásukra és turisztikai célú hasznosításukra, de a tervből nem lett semmi. 2020-ban a lippai önkormányzat ismét saját tulajdonba helyezte a solymosi várat, mondván, hogy majd ők pályáznak uniós támogatásra, de a polgármester szerint az eddigi finanszírozási programok nem tették lehetővé akkora összeg lehívását, amekkorára szükség lett volna.

Florin Pera szerint a várat 80 százalékban kellene újjáépíteni, ami 40 millió euróba kerülne.

A solymosi vár rövid ideig királyi rezidenciaként szolgált

A közigazgatásilag Lippa városához tartozó Solymos vára Aradtól 35 kilométerre keletre, a Maros északi partján található, a 7-es számú országúton (DN 7) autózók messziről láthatják. Pál szörényi bán kezdeményezésére épült a hegyre a tatárjárás után, első említése 1278-ból való. Rövid ideig királyi vár volt, majd a Hunyadiak és a Bánffy család birtokában állt; 1514-ben Dózsa György parasztserege is ostromolta, később a törökök kezére került több ízben is. A jelenlegi romániai középkori erődítmények egyik legszebbjeként tartják számon, és szerepel a történelmi műemlékek hivatalos listáján.

Lehoczky Attila aradi történelemtanár szerint a 13. századi erődítmény a török uralom idején végvárszerepet is betöltött.

Idézet
De nekünk nemcsak ezért fontos, hanem azért is, mert amikor 1541-ben az ország háromfelé szakadt, egy ideig ebben a várban lakott a királyné, Jagelló Izabella, tehát a királyi család rezidenciája volt akkoriban, amikor Szapolyai János elhunyt. Abban az időben alakult meg az erdélyi fejedelemség” – magyarázta a várról írt tavaly őszi cikkünkben.
solymosi vár Galéria

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Akkoriban fontos módosítások is történtek a váron, reneszánsz stílusban egészítették ki a palotarészt, hogy szebb és otthonosabbá tegyék az egyébként védelmi feladatokat ellátó erődítményt.

Idézet
Stratégiai jelentőségét alá kell húzni, mert ugye ez a Solymosi-szorosban található erődítmény, előtte folyik a Maros, tehát fontos helyen állt, ellenőrizhette az Erdély felé tartó, illetve onnan érkező útvonalat és kereskedelmet” – hangsúlyozta Lehoczky Attila.

A történész szerint nem volt egy nagyon jól kiépített és jól védhető erődítmény, pláne nem a középkor vége felé, amikor már megjelentek pontosabb és erősebb tűzfegyverek is. Ráadásul a törökök viszonylag hamar el is foglalták, és amikor visszavették tőlük a 17. század végén, akkor már annyira súlyosan megrongálódott, hogy nem is látták érdemesnek kijavítani, egyszerűen azért, mert stratégiai funkcióját akkor már elvesztette.

A váron ötven-hatvan éve nem végeztek állagmegőrzési munkálatokat, és a 2024-es kőomlás korántsem olyan súlyos kár, mint amikor néhány éve leomlott az Izabella királyné erkélyének nevezett balkon.

„A legjobb emlékeim szerint utoljára beavatkozás, illetve állagmegőrzés valamikor az 1960-as, ’70-es években történt, amikor téglaberakásokkal próbálták az egyébként már akkor is rossz állapotban lévő erődítményt valamilyen szinten erősíteni, azóta semmilyen beavatkozás nincsen. A turisták sajnos néha úgy viselkednek, hogy viselkednek, és aztán ugye az idő vasfoga is teszi a dolgát, mert azért mégiscsak egy lassan 800 éves erődítményről beszélünk. Tehát ha nem tesznek konkrét lépéseket, hamarosan tovább fog porladni” – jósolta Lehoczky Attila, aki rendszeres túrázóként sok ízben megfordult a helyszínen.

Magyar történelmi emlékek Lippa közigazgatási területén

A 2022-ben lebonyolított, de 2021-es adatokat tükröző népszámlálás eredményei szerint a valamivel több mint 10 ezer lakosú Lippán (a hozzá tartozó Máriaradnával és Solymossal együtt) 170-en vallották magukat magyarnak, ami az ismert nemzetiségű lakosság 1,8 százalékát teszi ki. A solymosi váron kívül van még néhány történelmi jelentőségi magyar emlékjel vagy emlékhely a város közigazgatási területén:

  • jelenleg felújítás alatt áll az Osztrák-Magyar Monarchia idején, 1896-ban épült, 144 méter hosszú a fémszerkezetű híd, amelyet az önkormányzat idegenforgalmi célzattal szeretne ismét használatba helyezni;

korábban írtuk

Másfél éves késésben a turistacsalogatónak szánt millenniumi híd felújítása
Másfél éves késésben a turistacsalogatónak szánt millenniumi híd felújítása

Az eredetileg 2024 áprilisára tervezett befejezéshez képest már másfél év eltelt, és az Arad megyei kisváros önkormányzata továbbra sem tudja megmondani, mikorra készülhet el a beruházás.

  • ott született 1819. január 6-án Degré Alajos ügyvéd, író és honvédtiszt, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc egyik fő alakja, Petőfi Sándor barátja, a Tízek Társaságának tagja. Nevét Czernák Ferenc nyugalmazott katonatiszt hozta vissza a köztudatba a Lippai Degré Alajos Olvasókör megalapításával, és ő kezdeményezte, hogy a néhai forradalmár szülőházának falán emléktáblát avassanak születésének 200. évfordulóján (2019 januárjában);
  • a reformáció 500. évfordulója alkalmából, 2017-ben a 16. század nagy magyar reformátorának, a Maros-mentén is hirdető hittudós, népnevelő és lelkészoktató Szegedi Kis Istvánnak avattak emléktáblát a helyi református templomban;
  • a városhoz tartozó Lippafüreden (Băile Lipova) 1900-ban kezdték meg a több forrásból feltörő ásványvíz palackozását;
  • Máriaradna ősi búcsújáróhely, a kéttornyú bazilika oltárában látható 17. századi Mária-kegyképnek csodatevő erőt tulajdonítanak; a restaurált templom és egykori ferences rendház, a felújított Kálvária-domb zarándokok tízezreit vonzza évente;

korábban írtuk

Ahol érezni a gondviselést – csodatevő erőt tulajdonítanak a máriaradnai kegyképnek
Ahol érezni a gondviselést – csodatevő erőt tulajdonítanak a máriaradnai kegyképnek

Az ősi magyar Mária-kegyhelyek egyike Máriaradna. Évente 16 hivatalos zarándoklatot tartanak a búcsújáróhelyen, hívek ezrei fohászkodnak a kegytemplom oltárában lévő Mária-képnél, amelynek csodatevő erőt tulajdonítanak.

  • a radnai templommal átellenben egy magánház falán emléktábla hirdeti, hogy az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után a száműzetéseb menekülő Kossuth Lajos ott töltötte utolsó estéjét, mielőtt a Orsovánál átkelt volna a Dunán.

A lippai önkormányzat szerint a vár helyreállítása „óriási lépés lenne a turizmus és a város fejlődése terén”, hiszen a térség egyik legfontosabb történelmi örökségét mentenék meg.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 16., hétfő

Halálos siklóernyős baleset Nagyvárad közelében: két ember zuhant le 100 méteres magasságból

Két ember meghalt, miután 100 méteres magasságból lezuhantak motoros siklóernyővel Nagyvárad határában.

Halálos siklóernyős baleset Nagyvárad közelében: két ember zuhant le 100 méteres magasságból
Hirdetés
2026. március 16., hétfő

Cseperedő – Két évtizede megtartó közösséget teremt, kíséri a családokat kisgyermekes létük első szakaszában

A marosvásárhelyi családok immár két évtizede vehetnek részt strukturált ének-mondóka mozgásos programon, ahol a foglalkozás fókuszában a gyermek fejlődésének mérföldkövei állnak, valamint a nevelési modell biztosítása.

Cseperedő – Két évtizede megtartó közösséget teremt, kíséri a családokat kisgyermekes létük első szakaszában
2026. március 15., vasárnap

Sulyok Tamás Kézdivásárhelyen: „egyek vagyunk lelki és közjogi értelemben is”

Március 15-e a szabadság és a magyarság egységének az ünnepe, amikor magyarok milliói egyet mondanak, és egyet gondolnak a piros-fehér-zöld kokárdák és lobogók alatt Kézdivásárhelytől Sopronig, Clevelandtől Sepsiszentgyörgyig.

Sulyok Tamás Kézdivásárhelyen: „egyek vagyunk lelki és közjogi értelemben is”
2026. március 15., vasárnap

Március 15-i ünnepség Kolozsváron: így csendült fel a magyar himnusz a kincses város főterén (VIDEÓ, FOTÓRIPORT)

A kincses városban idén is több százan vettek részt a nemzeti ünnep alkalmából szervezett megemlékezésen.

Március 15-i ünnepség Kolozsváron: így csendült fel a magyar himnusz a kincses város főterén (VIDEÓ, FOTÓRIPORT)
Hirdetés
2026. március 15., vasárnap

Kelemen Hunor: a nemzet ereje abból fakad, hogy kiállunk egymásért

A nemzet ereje nem abból fakad, hogy külön-külön erősek vagyunk, hanem abból, hogy számíthatunk egymásra, bízunk egymásban, és kiállunk egymásért – hangoztatta a magyar nemzeti ünnep alkalmából közzétett üzenetében vasárnap Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.

Kelemen Hunor: a nemzet ereje abból fakad, hogy kiállunk egymásért
2026. március 14., szombat

Kolozsvár legősibb és legmodernebb épülete egyszerre a Bocskai-ház

A nemzetpolitika célja, hogy minden magyar ember életminősége javuljon és a magyar nemzet megmaradjon, a külhoni magyarok megmaradásához pedig erős anyaország és erős nemzetpolitika kell – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Kolozsváron.

Kolozsvár legősibb és legmodernebb épülete egyszerre a Bocskai-ház
2026. március 14., szombat

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették

A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették
Hirdetés
2026. március 14., szombat

Hamarosan benyújthatók a Szülőföldön magyarul program támogatási kérelmei

Ismét benyújthatják a külhoni magyar oktatási intézményekbe járó diákok szülei a Szülőföldön magyarul program támogatási kérelmét. A 2025/2026-os tanévre diákonként bruttó 100 ezer forint jár, a jelentkezéseket elektronikus úton várják.

Hamarosan benyújthatók a Szülőföldön magyarul program támogatási kérelmei
2026. március 14., szombat

Orbán Viktor március 15-i levelében összefogásra szólította a határon túli magyarokat

Sorsunk ma egyetlen döntésen múlik. Itt az idő hát, hogy mi, magyarok újra összefogjunk, és együtt, közösen védjük meg az elmúlt másfél évtized nemzetpolitikai eredményeit.

Orbán Viktor március 15-i levelében összefogásra szólította a határon túli magyarokat
2026. március 13., péntek

Ultimátumot kaptak a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal kivitelezői

Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken figyelmeztette a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal villamosításán és korszerűsítésén dolgozó kivitelezőket, hogy négy hónap áll rendelkezésükre a munkálatok felgyorsítására a kritikus szakaszokon.

Ultimátumot kaptak a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal kivitelezői
Hirdetés
Hirdetés