Vlagyimir Putyin szerint az orosz társadalom Donald Trump amerikai elnökké választását várta
Fotó: Agerpres/AP
Az elmérgesedett orosz-amerikai kapcsolatokat oldotta Donald Trump és Vlagyimir Putyin amerikai és orosz elnök helsinki csúcstalálkozója. Az ezt megelőző európai útján Trump komoly vitákba keveredett mind a brit, mind a NATO-tagállamok vezetőivel.
2018. július 20., 22:142018. július 20., 22:14
2018. július 20., 22:172018. július 20., 22:17
Semleges területen, Helsinkiben találkozott hétfő délután Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök. A csúcstalálkozó a Trump által „jó kezdetnek” nevezett kétórás megbeszéléssel indult, ezt követte az amerikai részről Mike Pompeo külügyminiszterrel, Jon Huntsman moszkvai nagykövettel, orosz részről pedig Szergej Lavrov külügyminiszterrel és Jurij Usakov elnöki tanácsadóval kiegészült csapat munkaebédje.
A mintegy négyórás csúcstalálkozót közös sajtótájékoztató követte, ahol az alaphangot Donald Trump ütötte le: „hasznos és konstruktív párbeszéd volt”. Vlagyimir Putyin kissé visszafogottabban úgy fogalmazott, hogy nem sikerült ugyan minden problémát megoldani, de a kezdeti lépést megtették. A Trumppal folytatott megbeszéléseket őszintének és hasznosnak minősítette. „A mostani egy nehéz időszak az orosz–amerikai kapcsolatokban, de nincs objektív oka a nehézségeknek, a hidegháború ugyanis véget ért” – mondotta Vlagyimir Putyin.
A közös sajtóértekezleten az állítólagos orosz beavatkozást firtatató újságírói kérdésekre válaszolva Putyin azt mondta a sajtó munkatársainak, hogy mondjanak egy dolgot, ami az összeesküvést bizonyítja. Határozottan kijelentette, hogy az orosz félnek semmiféle beavatkozása nem volt az amerikai elnökválasztásba, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy
„Igen, akartam, hogy ő nyerjen” – fogalmazott Vlagyimir Putyin.
A helsinki csúcstalálkozót megelőzően Donald Trump Twitter-bejegyzésében azt írta: „viszonyunk Oroszországgal soha nem volt ennyire rossz köszönhetően a sokévnyi amerikai ostobaságnak és hülyeségnek, illetve a mostani, megrendezett boszorkányüldözésnek!” A sajtóértekezleten a témával kapcsolatban Trump azt mondta,
Szerinte az orosz beavatkozásról szóló történet abból fakadt, hogy a demokraták nem tudtak belenyugodni a vereségbe.
A megbeszélésen érintették a világpolitika olyan fontos kérdéseit, mint a Közel-Kelet, az Iránra gyakorolt nyomás fontossága, valamint a kiberbűnözés elleni közös fellépés. Trump példaként Szíriát említette, ahol sikeresen működnek együtt az amerikai és az orosz katonák. Az amerikai elnök hozzátette: Washington kész segítséget nyújtani a szíriai humanitárius válság civil áldozatainak. Kérdésre válaszolva kitért arra is: Oroszországgal együtt közösen munkálkodnak majd azon, hogy segítsenek Izrael biztonságának garantálásában.
Moszkvának és Washingtonnak számos katonai-politikai kérdésben kell folytatnia az együttműködést, különösen, ami az amerikai rakétavédelmi rendszereket illeti – mondta Putyin közölve azt is, hogy konkrét javaslatokat tett a fegyverek korlátozásáról. A „katonai-politikai és leszerelési dossziéban” szerinte szerepelnie kell például az új START-szerződés hatályának meghosszabbításán kívül a közép- és nagy hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló megállapodás végrehajtásának, illetve az űrben telepítendő fegyverrendszerek kérdésének, akárcsak annak, hogy miként kezeljük az amerikai globális rakétavédelmi rendszer körül kialakult veszélyes helyzetet.
Az orosz államfő szerint ez nagymértékben az amerikai elnök személyes közbenjárásának köszönhető. Szíriáról szólva Putyin felszólította az Egyesült Államokat, hogy közös erőfeszítéssel vessenek véget a konfliktusnak. Az Egyesült Államok és Oroszország ebben a kérdésben átvehetik a vezetést, s együttműködhetnek a humanitárius válság leküzdésében. Fontos szempontnak nevezte, hogy a szíriai menekültek visszatérhessenek hazájukba.
A külpolitikai szakértők visszafogottan nyilatkoztak az új orosz-amerikai nyitásról. Ilyash György Oroszország-szakértő, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa az M1 hírtelevízióban úgy fogalmazott, egy ilyen rövid találkozó arra talán elég, hogy elindítson egy folyamatot, amelynek a végén valamilyen rendeződés elképzelhető, „de ez sem a közeljövő zenéje”. Frank Tibor Amerika-szakértő szerint a pár nappal korábbi, brüsszeli
NATO-csúcs nyomán jól látszik a repedés az Egyesült Államok és az EU között. „Rendre rosszul sikerülnek Trump EU-vezetőkkel folytatott tárgyalásai, és bár szerencsés gondolata volt, hogy az angol királynőnél tett látogatása nyomán együtt mutatkozzon a királyi családdal, az emberek igazából eredményeket szeretnének látni és nem egyfajta látványpékséget, ami Trump diplomáciáját jellemzi” – mondta. A magyarországi szakember szerint Trumpnak szándékában állt győztesként hazatérni, és olyan megállapodást kötni Putyinnal, hogy közben ő maga van nyeregben. Ennek ellentmondani látszik, hogy Vlagyimir Putyin mintegy fél órával később érkezett a tárgyalásra – ami akár megalázó is lehetett Trump számára.
Donald Trumpnak az orosz–amerikai csúcstalálkozót megelőző nyugat-európai útja nem volt sikertörténet. Bármerre ment, tüntetők fogadták. Habár ezt amerikai kormányzati források tagadták, az a hír is felröppent, hogy az eredeti forgatókönyvet felrúgva a brit miniszterelnök és a királynő éppen a tüntetésektől tartva nem Londonban, hanem egy vidéki kastélyban fogadta Trumpot és kíséretét. A brit–amerikai megbeszélések hozományáról Trump lapinterjúi tanúskodnak, amelyben az amerikai elnök határozottan kijelentette: „ha Nagy-Britannia a Brexit után is szoros kereskedelmi kapcsolatokat tart fenn az Európai Unióval, az lehetetlenné tenné a brit–amerikai szabadkereskedelmi megállapodást”.
A Londontól száz kilométerre, északnyugatra, Oxfordshire megyében található Blenheim-palotában megejtett díszvacsorán Theresa May úgy fogalmazott, a két ország kölcsönösen egymás legnagyobb külföldi befektetője, a kétoldalú befektetői tőkeállomány értéke meghaladja az ezermilliárd dollárt. Hozzátette:
A nagy-britanniai megbeszélésekhez hasonló, feszült viszony jellemezte a múlt heti brüsszeli
NATO-csúcsot is. Donald Trump igazságosabb tehermegosztást kért az európai államoktól, és a NATO-csúcsot záró sajtóértekezletén már úgy fogalmazott, személyes sikerének tartja, hogy a védelmi szervezet tagállamai lényegesen emelni fogják védelmi költségvetésüket. A megbeszélésekről kiszűrődő hírekre reagálva Emmanuel Macron francia államfő cáfolta azt a sajtóértesülést, miszerint Trump azzal fenyegetőzött volna, hogyha az európai államok nem növelik védelmi kiadásaikat, az Egyesült Államok kilép a NATO-ból. Macron ugyanakkor visszautasította Trump azon kijelentését, miszerint a szövetségesek nagyobb vállalásokat tettek volna a védelmi költségeik növelésére a bruttó hazai termékük (GDP) legalább 2 százalékát célzó hivatalos kötelezettségüknél. Leszögezte, Franciaország 2024-re eleget fog tenni vállalásainak, és GDP-je 2 százalékára emeli védelmi költségvetését a jelenlegi 1,8-ról.
A védelmi kiadásokról szóló egyezséget megerősítette Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is, aki szerint a tagállami vezetők őszinte megbeszélést folytattak, és minden résztvevő kristálytisztán értette Trump üzenetét a katonai kiadások növeléséről. „Ennek már látszik a hatása, az amerikai elnök beiktatása óta a szövetségesek korábban soha nem látott mértékben, 41 milliárd dollárral emelték védelmi költségvetésüket” – fogalmazott a NATO-főtitkár.
Névtelenséget kérő NATO-tisztségviselők szerint Trump késve érkezett az ülésre, és rögtön élesen kikelt a szövetségesek ellen elégtelen védelmi kiadásaik és az EU szerinte tisztességtelen kereskedelmi gyakorlata miatt.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti egyre feszültebb viszony tükörképe Donald Trump múlt vasárnapi lapinterjúja is, amelyben többek között az Európai Uniót ellenségnek nevezte a kereskedelem területén. A kétoldalú viszonyban komoly feszültséget okoz az európai acél- és alumíniumexportra kirótt amerikai büntetővám, amelynek életbe léptetése óta az európaiak szintén védővámokkal próbálnak válaszolni. Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője az interjúra reagálva, az uniós külügyminiszterek hétfői ülését követően úgy fogalmazott, „tisztában vagyunk azzal, hogy kik a barátaink, az egyik köztük egészen biztosan az Egyesült Államok”. A brüsszeli politikus azt javasolta az uniós külügyminiszteri tanácskozás résztvevőinek, hogy legközelebbi megbeszélésükön szenteljenek több figyelmet a transzatlanti kapcsolatoknak. Trumpnak az Európát elárasztó migránsokkal kapcsolatos véleményére reagálva Mogherini közölte, egyre inkább megmutatkozik az Európai Unió Líbia számára nyújtott támogatásának eredménye, ugyanis az európai partokhoz érkező bevándorlók száma 85 százalékkal csökkent az előző évhez képest.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!