Ki gondolta volna, hogy a 200 éve, 1814. április 6-án született Ybl Miklós, és a historista építészet kiváló képviselőjének egyik munkája ma a húszezer forintos bankjegy hátoldalát díszíti? Azt is kevesen tudják, hogy a 19. században Ybl a vasszerkezetek alkalmazásában is úttörő szerepet játszott.
2014. április 05., 11:082014. április 05., 11:08
Ybl Miklós egyik főműve – a képviselőház régi épülete – Deák Ferencnek köszönhetően szerepel az említett bankjegyen: Deák a húszezres bankjegy előoldalán szerepel, a hátoldalt pedig az ábrázolt személyiségek életéhez, munkásságához kapcsolódó helyszínek, épületek díszítik. Kézenfekvő lett volna Deák szülőháza, ez azonban kevéssé ismert, így parlamenti tevékenységének színhelye került a bankjegyre. A pesti régi képviselőházat azonban Ybl Miklós tervezte olasz reneszánsz stílusban, és 1865-66-ban készült el. Így lett az építész munkájából bankjegytéma…
Nehezen indul az ipar
Az Ybl család osztrák származású volt, de az építész édesapja már székesfehérvári kereskedő – városi polgár – volt. Ybl Miklós Székesfehérváron született, itt kezdte az elemi iskolát is, majd Bécsbe, a Császári és Királyi Polytechnikai Intézet (Műegyetem) Reáliskolájába járt. 1827–28 között a Polytechnikai Intézet Rajzoktatási Osztályának hallgatója volt, tanulmányait 1831-ben fejezte be kitűnő eredménnyel. 1832 elején beállt Pollack Mihályhoz, a magyar klasszicista építészet jelentős alakjához inasnak. Négy évet töltött Pollack céhében, majd a bécsi Koch Henriknél volt rajzoló.
A kor szokásainak megfelelően, 1841-ben vándorútra kelt. Szakmai körútja során több európai országba is ellátogatott, de építészeti stílusát életre szólóan az olasz ízléssel való találkozása határozta meg. Visszatértekor nehéz idők vártak Yblre: apja nem tudta tovább támogatni az ifjú építészt, székesfehérvári házukat is el kellett adniuk. Első körben Pest városa még Ybl diplomáinak elismerését is megtagadta, de végül másfél évnyi várakozás után Pest város tanácsa Yblt „kebelbeli kőmíves mesternek” ismerte el.
1841. novemberében Pollack Ágostonnal – egykori mestere, Pollack Mihály fiával – Ybl Miklós Építészeti Intézetet nyitott Pesten. Nehezen indult be az ipar: az irodát a megnyitás után két évvel még mindig reklámozni kellett. A fiatal építészek szinte bármilyen külső-belső építési, berendezési munkát elvállaltak. Kútba esett nagyszabású tervük, hogy a debreceni Nagytemplom átépítésében részt vegyenek: az építtető bizottság pénzhiányra hivatkozva az utolsó pillanatban végül elállt a megtervezett kupola kiviteleztetésétől.
A régi képviselőház
Az 1800-as évek közepén Károlyi György gróf megbízta Ybl Miklóst fóti kastélya átépítésével, majd a templom megtervezésével. Ybl Itáliában készült a nagy munkára, és visszatérésekor meg is kezdődött az építkezés, amely egy csapásra híressé tette.
Hosszú ideig tartó huzavonát követően 1861-ben az országgyűlés napirendjére került egy – egyelőre csak ideiglenes – Képviselőház felépítésére kiírandó pályázat, melynek elbírálása megint csak évekig halasztódott. A tervek közül Ferenc József Ybl terve szerint engedélyezte a képviselőház felépítését. 1865 elején neki is láttak a munkának, és bár 800 munkás dolgozott a 100 napig tartó építkezésen, a december 10-én megnyitott országgyűlés képviselői a berendezés hiánya miatt mégsem tudtak az új épületben ülésezni. Ennek ellenére a december folyamán Magyarországra látogató uralkodó Ferenc József-renddel jutalmazta Yblt.
A Képviselőház átvételére végül 1866 áprilisában került sor. 1901-ig használták az Ybl által tervezett épületet, amikor is a honatyák átköltöztek a még építés alatt álló Országházba, amely végül Steindl Imre tervei alapján épült fel. A régi képviselőház épületében működik ma a Budapesti Olasz Kultúrintézet.
Operaház és bazár
Ybl szinte egy napot sem ült babérjain: 1870-ben hozzáfogott a Fővámház megtervezésének, amelyet egyesek korszakalkotónak neveztek. 1873 szeptemberében meghívásos pályázatot hirdetettek meg az Operaház megtervezésére és felépítésére, ennek pályadíját Ybl terve nyerte el. Ami nem csoda, ha belegondolunk, hogy éppen Ybl volt az egyik szakember, aki a pályázatban szereplő követelményeket összeállította….
Az Operaház építése közben olasz, német és francia függőkertek mintájára tervezte meg Ybl Miklós a Vár alatti jellegtelen házsor helyére a Várkert bazárt. (Ennek felújítása nemrég fejeződött be, ma ismét régi pompájában látható Budapesten). Ybl Miklós elismertségére jellemző, hogy 1885-ben a király a főrendiház tagjává nevezte ki. Utolsó éveiben folytatta a Hild Józseftől átvett Szent István-bazilika építkezését is, az eredeti terv tiszteletben tartásával. Sajnos, ezt a művét már nem tudta befejezni, 1891. január 22-én elhunyt. A sok-sok elismerés ellenére maradt némi keserűség Yblben: bár közreműködött a Magyar Tudományos Akadémia székházának felépítésében, az Akadémia nem választotta meg a tagjai sorába. Ybl a tettek embere volt: „Amíg megmagyarázom, addig megcsinálom” – mondogatta, és nem akármilyen életművet hagyott az utókorra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!