Az első műholdnak, a Szputyik 1-nek az indítása és sikere számottevő hatással volt az egész világra
Fotó: Wikipédia
2022. november 14., 08:142022. november 14., 08:14
Aki egy 65 évvel ezelőtti felhőtlen őszi estén felnézett az égre, és talán még egy távcső is akadt a keze ügyében, nagy eséllyel egy vándorló fényes pontot láthatott az égbolton. Aki csak véletlenül látta meg a „menetelő csillagot”, és mit sem tudott az előzményekről, valószínűleg eltátotta a száját, és nem tudta mire vélni az „égi tüneményt”. A 20. század közepe táján az emberiség még jóval lassúbb ütemben értesült az újdonságokról, így nem mindenki tudhatta, hogy hitetlenkedő szemei egy ember által létrehozott „műhold” útját követi a csillagok között. Ámulhatott is az emberiség, hiszen az egész történetet mély titok burkolta, egy maroknyi tudóson és szakemberen kívül majdnem senki más nem tudott a történelem első műholdjának megalkotásról és fellövéséről 65 évvel ezelőtt. Pedig
Ami nem csoda, hiszen a hidegháború javában zajlott, az amerikaiak sem kínálták tálcán a tudományban – és pláné a hadtudományban – elért eredményeiket. És nyilván az első szovjet műhold is katonai megfontolásból készült, szinte megalapozva a későbbi űrbeli kémeszközök, a „csillagháború” útjára indítását. Az már csak hab volt a tortán a szovjetek számára, hogy lepipálhatták az amerikaiakat.
Az amerikaiak sejtették ugyan, hogy valami készül, ez derül ki a CIA néhány éve nyilvánosságra hozott aktáiból, csakhogy Eisenhower elnök, bármennyire is tájékozott volt, nem kötötte a nyilvánosság orrára a szovjet terveket. Így aztán
Az 1957. október 4-én a kazahsztáni Bajkonur űrközpontból, moszkvai idő szerint 22 óra 28 perckor útjára indított (oroszul szputnyiknak nevezett) eszköz történelmet írt, az USA-nak három hónap múlva sikerült csak fellőnie saját első műholdját.
A rakétára szerelve a Szputnyik–1 egy áramvonalas orrkúp alatt foglalt helyet, amely 80 cm magas volt. Az orrkúp egyszerre vált le a rakétáról a műholddal, majd attól is eltávolodott, hogy szabadon hagyja repülni az űreszközt. A kis műhold egy 3,5 kg-os, 1 watt teljesítményű rádióadót vitt magával,amely két frekvencián sugárzott. A rádióadó fejlesztője a Moszkvai Elektronikai Kutatóintézet mérnöke, Vjacseszlav Lappo volt. A rádiójelek 0,3 másodpercig voltak aktívak – amíg a műhold fedélzetén mért hőmérséklet és nyomás értékek a normál tartományban maradtak –, amelyet nagyjából ugyanilyen hosszú szünet követett. A két frekvencián felváltva sugározták a később legendássá vált bip-bip-bip csipogást, csak ellentétes fázisban, azaz amíg az egyik frekvencia éppen csipogott, a másikon szünet volt és fordítva. A frekvenciákat és a teljesítményt úgy határozták meg, hogy a világ minden táján sikerüljön fogniuk a rádióamatőröknek és más (például katonai) rádióvevőknek.
A rádió, a műszerek és minden egyéb energiaellátását három, összesen 51 kg-os ezüst–cink akkumulátor biztosította. A három akkumulátor közül kettő volt felelős a rádióadó működéséért, míg a harmadik a hőmérséklet szabályzó rendszerért. A telepek tervezett élettartama két hét volt, a gyakorlatban azonban 22 napig szolgáltatták az áramellátást. Maga az üzembe helyezésük automatikusan történt, abban a pillanatban, amikor a műhold levált az őt pályára juttató rakétafokozatról.
A felettük áthaladó űreszközt számos helyen próbálták megfigyelni, de a legaktívabbak az amerikai megfigyelők voltak. A korabeli újságok kivétel nélkül azt közölték, hogy „bárki, aki rendelkezik egy rövidhullámú rádióvevővel, az hallani fogja az új orosz műholdat, ahogy az éppen elhalad a Föld adott térsége felett.” Emellett a Szovjetunió maga is kérte a rádióamatőröket, hogy sikeres vétel esetén rögzítsék a műhold által sugárzott rádiójelek vételének tényét
és bár maguk a tervet elindító szovjet mérnökök, vagy éppen politikusok sem vártak tőle ilyen hatást, világtörténelmi esemény vált belőle. A Szputnyik-1 pályafutása – alacsony pályája miatt – három hónap után ért véget, ekkor visszatért a légkörbe és megsemmisült.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!