
Ki gondolta volna, hogy Marosvásárhely leghíresebb polgármestere pisztollyal vívott párbajba keveredett egyik politikai ellenfelével? Noha a hír inkább szenzációhajhász féligazság volt a kor sajtójában, a felröppenése is bizonyítja, hogy a 150 évvel ezelőtt született Bernády Györgynek támadt gondja bőven városvezetői tisztségének ellátása során.
2014. április 11., 20:182014. április 11., 20:18
A „városépítőnek” is nevezett Bernády György 1864. április 10-én született az akkor Szolnok-Doboka vármegyéhez tartozó Bethlenben. Fiatal éveiről keveset tudni, tény, hogy a marosvásárhelyi református kollégiumban érettségizett, majd – a családi hagyományokat folytatva – gyógyszerészeti tanulmányokat folytatott Pesten. Később állam- és jogtudományi diplomát is szerzett, majd rövid ideig a család patikáját vezette Marosvásárhelyen.
Bernádyt azonban mindennél jobban érdekelte a politika, karrierje érdekesen alakult: 26 évesen már törvényhozási tag, egy évtizeddel később rendőrfőkapitány volt, 38 éves korában pedig a közgyűlés megválasztotta Marosvásárhely szabad királyi város polgármesterévé.
Fellendülés
Az új polgármester döbbenten fedezte fel, hogy a hivatal alkalmazottai közül többen is sikkasztásból éltek, a város pénze saját zsebükbe vándorolt. Bernády nem sokat teketóriázott, kirúgta az összes szélhámos tisztviselőt, és nyolcvan év után a város a pénzügyi évet nyereséggel zárta. Ezzel Bernády elnyerte a bankok bizalmát is, amelyek immár bizalommal nyújtottak hitelt a beruházásokra. Elkezdődött Marosvásárhely felvirágzása, a város modernizációs folyamata. Első polgármesteri mandátuma alatt alakult ki a település belvárosát máig meghatározó arculat. Ebben az időszakban épült a magyar szecessziós építészet két legmeghatározóbb épülete, az akkori városháza, a Közigazgatási Palota, valamint a Kultúrpalota. Infrastrukturális beruházások kezdeményezője volt, ekkor épült ki Marosvásárhely csatornahálózata, bevezette a közvilágítást, a Maros mentén pedig villanytelep épült. Az ő polgármestersége alatt került sor a legfontosabb utak aszfaltozására, illetve kövezésére, de számos új utcát is létre hoztak. Rendkívül fontos szerepet vállalt a város oktatási, kulturális és szociális rendszerének kialakításában és fejlesztésében. Mandátumának első öt esztendejében a város lakossága 10 ezer fővel nőtt, köszönhetően annak is, hogy Hídvég és Remeteszeg falvakat a városhoz csatolták. Bernády újabb iskolákat építtetett, több ezer munkahelyet teremtett, de a magánberuházások is meglódultak. 1911-ben két hónapot töltött az Egyesült Államokban, 40 várost látogatott meg, és rengeteg tapasztalattal érkezett haza.
Kereken egy évtizedig – 1912-ig – tartó első mandátuma alatt – minden téren hihetetlen fejlődésen ment át a város. 1913-ban városi főispánná nevezték ki, a polgármesteri székbe helyettese, Hofbauer Aurél került. Hamarosan kitört az első világháború, ami nem várt következményekkel járt Erdélyre és Marosvásárhelyre nézve.
Impériumváltás
1917-ben Bernády lemondott tisztségéről, és Budapestre költözött. Itthon azt beszélték, hogy Svájcban telepedett le, noha egész családja Marosvásárhelyen tartózkodott. A szóbeszéd tehát nem volt igaz: mint Székelyföld iparfejlesztési kormánybiztosa, rengeteget járt Budapestre, végül felajánlották neki a Gróf Mikes Zabolai Erdőgazdasága és Fűrésztelepei Rt. igazgatótanácsosi állását.
Időközben Marosvásárhelyre bevonultak a románok, egymást váltották a román nemzetiségű polgármesterek, de egy évnél tovább – leszámítva Emil A. Dandeát, aki négy évig vezette a várost – egyikük sem maradt a tisztségében. A korai betelepítések ellenére (Trianont követően) a két világháború között nem borult fel ugyan a magyar többségű város etnikai arculata, de szinte hihetetlen aránykiegyenlítődés történt: 1920-ban még 75 százalékban lakták magyarok Marosvásárhelyt, ez az arány 1930-ban már csak 58 százalék volt. Természetesen nem a magyarok távoztak el Marosvásárhelyről – számbelileg majdnem ugyanannyian voltak –, hanem egy évtized alatt 10 ezer románnal „gyarapodott” a város.
Ilyen megváltozott etnikai arányok közepette kezdte második mandátumát Bernády 1926-ban. Ha első alkalommal közfelkiáltással választották meg városvezetőnek, másodszor már – az időközben megváltozott törvények értelmében – a belügyminiszter nevezte ki polgármesternek. A trianoni békeszerződés utáni polgármesterségét nem jellemezte a tőle megszokott dinamizmus, ami az új politikai és gazdasági helyzetnek volt betudható. Mandátuma után sem húzódott
vissza teljesen a közéletből, de inkább az egyház felé fordult és vallásos életet folytatott, a református Vártemplomban gondnoki feladatokat vállalt. Egyetlen édes gyermeke, Györgyike 1919-ben született negyedik házasságában, de 17 évesen elhunyt. Bernády kevéssel élte túl gyermekét, Marosvásárhelyen halt meg 1938. október 22-én. „Én odakint a református temetőben haló poraimban is nyugodt lelkiismerettel fogok pihenni, mert ennek a városnak egyetlen fillére kezemhez nem ragadt” – mondogatta Bernády, az építő polgármester.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Dr. Sárosi Arthur, a kolozsvári diakóniai munka egyik meghatározó alakja a rendszerváltás utáni években indult el azon az úton, amely mára Erdély-szerte ismert intézményhálózatot eredményezett.
Pontosan egy héttel azután, hogy megvonta a politikai támogatást a Bolojan-kormánytól, felrobbantva a tíz hónappal ezelőtt összeállt koalíciót, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) folytatta politikai ámokfutását.
A még mindig jó egészségnek és szellemi frissességnek örvendő pedagógus olyan korszakok tanúja, amelyeket a mai nemzedék tagjai elbeszélésekből, vagy csak a történelemkönyvekből ismerhetnek.
A Kolozsvári Magyar Opera immár 5 éve lehetővé teszi erdélyi és partiumi települések lakói számára, hogy megismerkedhessenek a zenés színház varázsával.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Szeles, de többnyire napos napok következnek a térségben: a hét közepén még hűvös marad az idő, a hétvégére azonban jelentős felmelegedés érkezik. Csapadék csak elszórtan fordulhat elő, ugyanakkor az északi szél több napon át erős marad.
Mindössze két hét telt el azóta, hogy az egyik nemzetközi hitelminősítő a politikai instabilitás kockázatára – és annak kedvezőtlen mellékhatásaira – figyelmeztetett Romániával kapcsán, és a politikum tett róla, hogy ez önbeteljesítő jóslattá váljék.
szóljon hozzá!