Napjainkban egyre népszerűbb a Csiszár Fürdő
Fotó: visitcovasna.com
A Kézdivásárhely melletti Csiszár Fürdő neve mára újra ismerősen cseng mindazok számára, akik a természetes gyógyulás hívei, azok számára, akik a hagyományos fürdőkultúra szerelmesei. A hely, amely több mint egy évszázados múltra tekint vissza, ma is családi kézben van – Johann Taierling és testvére, Péter Ferenc élesztették újjá az évtizedeken át pusztulóban lévő fürdőt. Johann Taierling a felújítás és üzemeltetés történetéről mesélt az Erdélyi Naplónak.
2025. augusztus 04., 18:212025. augusztus 04., 18:21
2025. augusztus 04., 18:222025. augusztus 04., 18:22
Kézdivásárhely és környéke történelmének egyik különös fejezete a Csiszár Fürdőé – egy olyan létesítményé, amely az 1800-as évek vége óta a gyógyulás, a természeti erő és a közösségi élet szimbólumává vált. Bár voltak időszakok, amikor az enyészeté lett, mindig akadt valaki a Csiszár-leszármazottak közül, aki szembeszállt az idővel, a történelemmel, és új életet próbált lehelni a borvizes medencékbe. Johann Taierling a családi emlékezet hordozójaként mesélte el, hogyan született újjá a fürdő több évtizedes küzdelem után – és miért nem csupán vállalkozás ez, hanem életforma.
A fürdő alapítója, Csiszár Dénes, Johann ükpapja volt. Székely lófő, nemesi család sarja, aki korát megelőző, vállalkozó szellemű férfi volt. Nemcsak hogy gépészmérnöki tanulmányokat folytatott Budapesten, de
Fotó: Csiszárfürdő Facebook-oldala
A fürdő születése egy vadászathoz kötődik. Egyik leshelyén – azon a helyen, ahol ma a főmedencék találhatók – vadat várt, miközben a föld alól borvíz kezdett bugyogni a lába alatt, amikor székét leszúrta a földbe. Tapasztalt emberként hamar felismerte, hogy értékes, gyógyhatású ásványvízforrásra bukkant. Megvásárolta a területet, és az évtizedek során családjával együtt közel 500 hektárt vásároltak össze – Bálványos egész hegyoldala az övék lett.
Fotó: Tuchiluș Alex
Ekkor kezdődött a fürdőépítés: a nyári hónapokat fenn töltötte a vidéken, és szinte minden évben épített valamit – vendégházat, tánctermet, fürdőmedencéket, meleg vizes kádakat.
A 1890-ben épített létesítmény gyorsan ismertté vált. Csiszár Dénes különleges figyelmet fordított arra, hogy a természetes adottságokat a vendégek kényelmével ötvözze. A borvizeket például egy régi kazánnal melegítette fel, amelyet korábban a szeszgyárban használt, és faházakba öntve kínálta a meleg fürdőt a látogatóknak – ez a korban szinte csúcstechnológiának számított.
1939-ig, Dénes haláláig, virágzott a hely, majd a család egészen 1948-ig fenntartotta. Ekkor azonban elérte a fürdőt is az államosítás.
A kommunizmus első húsz évében az állam gyakorlatilag magára hagyta a fürdőt. A fából épült régi létesítmények lassan elkorhadtak, eltűntek, leomlottak. Csak a hatvanas-hetvenes évek fordulóján kezdtek újra érdeklődni a fürdő lehetőségei iránt. Ekkor új, korszerűnek számító épületeket emeltek – panziókat, kantint, kezelőbázist, beltéri medencét.
Fotó: Tuchiluș Alex
A gyógykezelések immár orvosi felügyelet mellett zajlottak, kúrákat írtak fel, volt fürdőorvos, ápolónő. A fürdő ismét évi tízezreket vonzott. Ez a második aranykor 1995-ig tartott, amikor a rendszerváltás utáni privatizáció újabb törést okozott. Az ingatlanokat több részre bontva adták el különböző cégeknek, amelyek azonban nem fektettek vissza semmit.
A Taierling család, bár a kommunizmus alatt Temesváron élt, sosem feledte a bálványosi gyökereit. Johann édesanyja rendszerellenesnek számított, mivel jómódú családból származott, és mivel még a hetvenes években megpróbált megszökni az országból – sikertelenül – családját szoros megfigyelés alatt tartották. Édesapja német származású volt, de még így sem sikerült elhagyniuk az országot.
Fotó: Tuchiluș Alex
Végül
Mivel még nem volt családja, állása, vállalta a kalandot. A nagymama kézdivásárhelyi visszaszerzett lakásában talált otthonra, és elindította az ingatlan-visszaigénylési eljárásokat.
A fürdőhöz nemcsak földrajzi, hanem mély érzelmi kötelék is fűzte. Gyerekként sok nyarat töltöttek a nagymamával Bálványoson. Ő volt az élő emlékezet, aki történeteket mesélt, a saját tapasztalatait adta tovább a régmúlt időkről. Ezek az élmények már kisgyermekként beléjük ivódtak, és mikor lehetőség nyílt arra, hogy a mese valóra váljon, Johann nem tétovázott.
2011-ben egy csődeljárás során sikerült liciten visszavásárolniuk a fürdőt és néhány épületet. Ezzel kezdődött az új időszámítás.
Eleinte minden mondhatni hobbiról szólt: nyarakat töltöttek fenn, apránként újítottak, kalákákat szerveztek helyiekkel, barátokkal, önkéntesekkel – még zenéltek is esténként.
A fürdő fokozatosan éledezett.
A fordulópontot egy sikeres vidékfejlesztési pályázat hozta el, amely lehetővé tette szaunák és fűtésrendszer beszerzését.
Ekkor döntötték el: ideje professzionális irányba vinni a fürdőt. Azóta már szezonálisan működik – 3–4 hónapon keresztül minden nyáron –, és nemcsak a kiadásokat fedezi, de némi nyereséget is termel.
Fotó: Tuchiluș Alex
Johann és testvére eredetileg kommunikációs formatervezőként tudatosan építették a fürdő marketingjét. Facebook-hirdetésekkel célozták meg Kovászna és Hargita megye lakóit, és fokozatosan visszavezették a köztudatba a fürdőt. A reklám működött: ma a vendégek 90 százaléka ezen az úton érkezik. A helyiek visszajárnak, a turisták jellemzően 4–5 napos kúrákat végeznek.
A visszajelzések alapján a pozitív tapasztalatok szájról szájra terjednek. A vendégek nagyjából fele román, fele magyar, és a szezon alatt folyamatos a forgalom.
Balneológia – múlt, jelen és jövő
A fürdő eredetileg gyógyfürdőként működött, és a kommunizmus idején ez volt a fő profilja: fürdőorvossal, ápolóval, kúrákkal. Ma állandó orvosi jelenlét még nincs, de szakmai kapcsolatok már léteznek. A Babeș-Bolyai Egyetem geológusai rendszeresen mérik a víz összetételét, magyarországi és hazai orvosok is gyakran látogatják a helyet.
Jelenleg minden medence mellett részletes információs táblák segítik a tájékozódást – ezek régi szakkönyveken alapulnak, és tartalmazzák a javallatokat, ellenjavallatokat is. Bár professzionális balneológiai háttér még nincs, a cél az, hogy hosszú távon ez is kiépüljön.
Fotó: Tuchiluș Alex
Johannék három–négy épületet már megszereztek, de ezek fejlesztésre várnak. Nyitottak a partnerségre, befektetőkre, de óvatosak, hiszen a fürdő 130 éves örökség, amelynek sorsa a család nevéhez és becsületéhez kötődik.
Ahogy Johann fogalmaz: „ez nekünk nem kötelesség, hanem szívügy”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!