A Minority SafePack európai polgári kezdeményezés elutasítása nem meglepő fordulat. Frank Creyelman, a belga és a flamand parlament volt tagja, jelenleg önkormányzati képviselő lapunknak adott interjújában arra biztat, ne várjunk Brüsszel támogatására.
A kommunista diktatúrában is szórakoztak a fiatalok, a diszkó őrült lemezlovasokat szült. Aztán egyeseknek elegük lett a nélkülözésből, és tovább álltak. Fiatalkorról, kivándorlásról beszélgettünk a Németországban élő Kun Adalbert sikeres formatervezővel.
Zatykó Gyula három éve a nagyváradi polgármester tanácsadója, az új polgármester, Florin Birta is igényt tartott szolgálataira. A nagyváradi közösségi érdekérvényesítésben az Erdélyi Magyar Néppárt tisztségviselője a város háromnyelvűvé válásán dolgozik.
Zenéjével mindig igyekszik az előtte táncolóra vagy a hallgatóságra reagálni. Pál István „Szalonna” a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője pályafutásáról, a távoktatásról és a közösségi élmény hiányáról beszélt az Erdélyi Naplónak.
Gitár és ecset, e kettő kell nekem – mondhatná nagy költőnket parafrazálva Varga András zenész és festőművész. Fiatal korában elvarázsolták az andalúz dallamok, azóta a flamenco egyik legkiválóbb művelőjévé vált.
Ötvös József ny. református lelkipásztor a helyi sajtóban megjelenő írásaival, rádiós megszólalásaival és egyházi tevékenységével továbbra is fontos szerepet vállal a marosvásárhelyi magyar közéletben. A székely főváros szellemi örökségéről beszélgettünk.
Noha RMDSZ színekben városi tanácsosi helyet nyert Nagyváradon, sokak meglepetésére Derzsi Ákos a tisztséget nem foglalja el, és a decemberi parlamenti választásokon sem jelölteti magát. A jelenlegi szenátort az okokról faggattuk.
Szépirodalmi könyvei a magyar mondavilág tárházába kalauzolja az olvasót. Toót-Holló Tamást olvasóközönsége elsősorban íróként ismeri, miközben ő aktív újságíró is. A Magyar Nemzet főszerkesztőjével többek között erről a kettősségről beszélgettünk.
Nyugat-Európában nagy kultusza van a sétavonatozásnak. Nálunk is egyre több turista kirándul nosztalgiavonatokon. Romániában egy osztrák beruházónak kellett újjáélesztenie a régi kisvasutakat. Georg Hocevarral a moldovițai nosztalgiavonaton beszélgettünk.
Dominic Fritz személyében egy Németországból Erdélybe telepedett német jelölt indul Temesvár polgármesteri székéért a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR-PLUS) színeiben. Temesvárról, a multikulturalizmusról és a magyar közösség elvárásairól kérdeztük.
Az emberiségnek szüksége volt a művészekre, akik a legnehezebb időkben is megmutatják az élet szépségét – vallja Nagy Tivadar. A csíkszeredai Role zenekar vezetője a három évtized tapasztalatairól, a hagyományokról és sikerük titkáról beszélt lapunknak.
A Kerecsen zenekar egyedülálló a maga nemében. Karcos, feszes rockzene, amely a heavy metalhoz áll legközelebb. A tabudöngető szövegek Révkomáromból sugárzanak szét a Kárpát-medencében. A Kerecsen zenekar vezetőjével, Varga Zsolttal beszélgettem.
Nincs hír az Erdélyi Gazdaságfejlesztési Program elfogadtatásáról az idén tavasszal létrejött román–magyar kormányközi vegyesbizottságban. A marosvásárhelyi Pro Economica Alapítvány igazgatója, Kozma Mónika szerint ők készen állnak a folytatásra.
Korcsog Ferenc vállalkozó Aradon él, szabadidejében méhészkedik. Szerinte ez a legjobb mentsvár, ahol egyedül tölthet pár órát a természetben. A méhészetről és a Kárpát-medencében sikeresnek számító foglalkozás nemzetközi megítéléséről beszélgettünk.
Gyermekeknek, fiataloknak és felnőtteknek egyaránt szeret zenélni a sepsiszentgyörgyi Evilági együttes, amelynek sokszínűségét két új projektje, a Mozsikácska és a BRVLG (Borvilági) jelzi. Orbán Ferenc zenekarvezetővel beszélgettünk.
Júniusban töltötte be negyvenedik életévét Pál István Szalonna, Liszt Ferenc-díjas népzenész, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője. A kiváló muzsikus szenvedélye a hegedűjavítás és -készítés, műhelyében számos értékes hangszer sorakozik.
A diaszpórában élők számára a Kőrösi Csoma Sándor-program eleleveníti fel az óhaza hagyományait. A program keretében a zetelaki Pál Zsuzsanna harmadik évét zárja Brüsszelben.
A Francia Köztársaság Művészet és Irodalom Lovagrendjével kitüntetett Szilágyi Enikő színművésznőt Belgiumban érte a világméretű járvány kitörése. Interjúnkban a bezártságról, a kisebbségi létről és a román elnök beszédéről is véleményt mond a művésznő.