A Kerecsen zenekar (középen Varga Zsolt). A Felvidékről üzennek a szétdarabolódott nemzetnek
Fotó: Kerecsen zenekar
A Kerecsen zenekar egyedülálló a maga nemében. Karcos, feszes rockzene, amely a heavy metalhoz áll legközelebb. A tabudöngető szövegek Révkomáromból sugárzanak szét a Kárpát-medencében. A balra húzó fősodratú európai politikum és média azon van, hogy senkinek ne legyen saját hazája. Ezt a globalista nyomást fokozza a szlovák nacionalizmus a Felvidéken. Jó érzés hallani, hogy még vannak e kettős elnyomásnak ellenszegülő szellemi műhelyek. A Kerecsen zenekar vezetőjével, zeneszerzőjével és szövegírójával, gitáros-énekesével, Varga Zsolttal beszélgettem.
2020. augusztus 28., 10:112020. augusztus 28., 10:11
2020. augusztus 28., 15:252020. augusztus 28., 15:25
– A Kerecsen zenekar 2004 óta létezik, de szélesebb körben 2017 óta ismert. Az áttörést a Mit szól ehhez Brüsszel? című dal hozta el. Ezért sokan besorolták az együttest a nemzeti rockbandák közé. Elfogadjátok e címkét?
– Nem szeretem a címkézéseket. Ráadásul ez esetben nem is tükrözi azt, amit egy kívülállónak érteni kellene ez alatt. Ha már címke, akkor sokkal elfogadhatóbb szerintem a „magyar rock”. Mi a régi, veretes magyar rock vonalán építkezünk zeneileg, hozzátéve a saját zeneiségünket. Viszont ezzel a címkézéssel igazából nem tudunk mit kezdeni, nem rajtunk múlik, hogy egyesek hova sorolnak bennünket egyes dalaink alapján. Nyilván a Mit szól ehhez Brüsszel? alapján próbálják az együttest beskatulyázni, de a Kerecsen ennél több. Vannak egész más mondanivalójú számaink is, a Brüsszel egy a sok közül.
Kétségtelen, hogy ez megkerülhetetlen nóta számunkra, ki nem hagynánk egy bulin sem, mivel ma a téma napirenden van, a mindennapi életünket is befolyásolja.
– A balliberális sajtó szerint a dal a Fidesz idevágó programját mondta fel. Lehet-e bármit tenni az ellen, ha a rosszindulatú kritikusok politikai besorolással próbálják az együttes hitelét csorbítani?
– Nincsen ezzel semmi gond. Nyilván kaptunk hideget-meleget ezért a dalért, de ez így van rendjén. Ha nem ez lett volna a reakció részükről, akkor most vakarhatnánk a fejünket, hogy mit tettünk rosszul. Talált az üzenet, és ez a lényeg.
Nem is értem, Magyarországon miért probléma ez valakinek. Akinek nem tetszik, gondolkodjon el magán, hogy nem soviniszta, illetve rasszista-e egy csöppet? Egyébként egyenként megköszöntem a sajtónak az ingyen médiahátteret: néhány millióba került volna nekünk ez a reklám. Nem egyszerű dolog hetekig az Index és a többi „mértékadó, független” média főoldalán díszelegni.
– Kiket tartotok zenei példaképeiteknek? Kiknek a muzsikája hatott leginkább rátok?
– Legnagyobb hatással a klasszikus magyar és külföldi rock, metál bandák voltak ránk. Először a klasszikus Black Sabbath, Deep Purple, Led Zeppelin, Uriah Heep négyes, később az Iron Maiden, és a többi brit banda. De szeretjük a progresszív vonalat is, mint például a Pink Floydot, a maiak közül az Ayreont vagy a The Vintage Caravant. Ezen kívül szívesen használunk bluesos, illetve népzenei elemeket is. Ne hagyjuk ki a nagy magyar példaképeket sem, mint a P. Mobil, HBB, Piramis.
– A felvidéki magyarság asszimilációjáról aggasztó hírek érkeznek. Hogyan látod, van-e ebben a politikumnak is felelőssége?
– Ez érdekes kérdés.
Három évtized alatt – amiből 8 évet kormányzati pozícióban töltöttek – ennyire futotta. Mára nem is parlamenti tényezők. Hitegetik a maradékot, megmaradásról szónokolnak, viszont gyarapodási alternatívát nem kínálnak. Sarkalatos kérdésekben nem foglalnak állást, nem állnak ki az alapvető nemzeti ügyek mellett. Én elhiszem, hogy ez számukra kényelmes: 3–3,5 százalék körüli támogatás mellett ellébecolnak, felveszik a párttámogatásokat mind az anyaországtól, mind Szlovákiától. De ennek az eredménye az, amit ma látunk.
A nagyobb magyar kulturális rendezvényekre szintén az anyaországi, illetve a felvidéki liberális megmondóembereket hívják előadni, gyakorlatilag nulla nemzeti tartalommal. Nekem ez furcsa.
– Sokfelé jártatok a Kárpát-medencében. Érezhető-e számotokra a nemzeti gondolatot elavultnak tartó társadalomtudósok által emlegetett „szétfejlődés”, vagy tartható még az „egy a nemzet” gondolata?
– Felvidéket leszámítva a többi elcsatolt területen sajnos nem tudom pontosan, mi a helyzet. Tavaly jártam először Erdélyben, Déván, ahol Böjte Csaba gyermekei számára tartottunk segélykoncertet. Nyilván ott nem ezeket a kérdéseket boncolgattuk, igyekeztünk szórakoztatni a közönséget. Kárpátaljára sajnos még nem jutottunk el, Délvidéken is csupán átutazóban voltunk. Az viszont elmondható, hogy nálunk létezik egy nagyon kemény mag, amelynek igenis fontos a nemzeti azonosságtudat, fontosak a gyökerek, a történelem. Lehetőségeikhez mérten ők teszik a dolgukat, ahogyan kell.
– A Hazám, hazám című dalotok csángó népdalfeldolgozás. Tudatosan nyúltatok a legarchaikusabb kultúrát hordozó magyar népcsoport hagyománykincséhez?
– Teljesen tudatos a dolog. Úgy gondolom, hogy ez a magyar népzenei vonal képviseli az igazi, későbbi külső, nyugati behatásoktól mentes magyar népzenét. Nagyon tiszta forrás. Néhány népzenész ismerősöm, barátom szerint szentségtörés ezekhez a dalokhoz így, ebben a formában hozzányúlni, ám én másként látom a dolgot. A cél az, hogy ez a fajta zene minél szélesebb réteghez jusson el, és megszeresse azt. Szerintem a rockzenei feldolgozás jó módszer erre. Imádjuk ezeket a dalokat, így aztán a magunk módján el is játsszuk őket. Az új albumban folytatjuk ezt a hagyományt.
– Kiket tartotok szellemi iránytűnek az irodalomból?
– Rám a klasszikus irodalom volt hatással. A történelmi regényeket imádom, legyen az magyar vagy külföldi vonatkozású.
Költészet terén Arany János, József Attila volt rám legnagyobb hatással, de szívesen olvasom például Edgar Allan Poe misztikus verseit is.
– Száz esztendeje írták alá a trianoni békediktátumot. Ti hogyan készültetek az évfordulóra? Melyek a zenekar távlati tervei?
– Sokan kérdezik tőlünk, miért nem írunk egy Trianon-dalt. Van ilyen dalunk, csak nem a megszokott siránkozós, „vesszentrianonozós” típusú. A címe: Az én házamban. Ez viszonylag régi nótánk, amelyet tavaly átdolgoztunk afféle „rádióbarát” dallá. Lassítottunk a tempón, áthangszereltük, felkértük a gyönki HRB ifjúsági kórust a refrén eléneklésére. Autentikus hangszereket is használtunk benne, többek között ír buzukit, kavalt, tekerőlantot. E dal sikerének köszönhetően sokakhoz eljutott a zenekar híre. Forgattunk hozzá egy videóklipet is motorosokkal, máglyával kint a szabadban. A forgatáson résztvevők egy életre szóló élménnyel gazdagodtak, és ígéretes barátságok köttettek. Sajnos a média nem figyelt fel a nótára, a Dal című műsorba is beküldtük, de válasz nem érkezett. Nem akarom említeni, milyenek kerültek be a műsorba. Akit érdekel, nézzen utána, és döntse el maga, befért volna-e a mi dalunk is a mezőnybe.
Bátrabban nyúlunk egyéb hangszerekhez, mint a cselló, hegedű, zongora. Nem akarom lelőni a poént, legyen elég annyi, hogy lesz rajta néhány meglepetés.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!