
Pál István számára hihetetlen érzés saját készítésű hangszeren játszani
Fotó: Csermák Zoltán
Zenéjével mindig igyekszik az előtte táncolóra vagy a hallgatóságra reagálni. Pál István „Szalonna” Liszt Ferenc-díjas népzenész, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője pályafutásáról, a távoktatásról és a közösségi élmény hiányáról beszélt az Erdélyi Naplónak.
2020. december 28., 09:352020. december 28., 09:35
– Napjaink egyik legkiválóbb magyar prímásaként és az egyik legtöbbet foglalkoztatott népzenészként tartják számon. Hogyan indult zenei pályafutása?
– Kárpátalján zenészcsaládban születtem, így már korán kapcsolatba kerültem a zenével. Szüleim klasszikus zenét tanítottak a zeneiskolában, de mivel édesapám még hagyományos módon a településünkön élő cigányzenészektől tanult muzsikálni, úgy vélte, a klasszikus tanulmányaim mellett sokat jelentene számomra, ha a régi mester–inas módszer szerint tanulnék. Így beadott Murzsa Gyulához, egy tiszaújlaki prímáshoz tanulni. Itt szereztem az első népzenei alapismereteimet. A következő években már a magam útját járva utaztam Erdélytől Felvidékig, és igyekeztem tanulni az ott élő muzsikusoktól.
– A muzsikálás mellett népzenegyűjtéssel, tanítással és még hegedűkészítéssel is foglalkozik.
– A hegedűkészítés gyermekkori álmom. Negyvenéves koromra értem el, hogy egy solymári mestertől, Gulyás Béla bácsitól tanulva elkészítettem az első hegedűmet. Hihetetlen érzés volt játszani a saját hangszeremen. Persze azért kicsit izgultam, hogy mi történik akkor, ha rossz hangja lesz. Szerencsére nem lett. Ha nem muzsikálhatnék, belebetegednék. Szeretek az embereknek örömet szerezni. A gyűjtések sem álltak le, de mivel elég sűrűek a mindennapjaim, ezért természetesen most nem jut rá annyi idő, amennyit szeretnék.
– A járványügyi helyzet miatt a legtöbb tevékenység online térbe kényszerült. Egy ifjú hegedűsnek átadható-e a képernyőn keresztül a tudás?
– Átadható, de soha nem lesz olyan, mint az együtt muzsikálás élménye. Úgy vagyok vele, hogy mindenben meg lehet találni a jót, és nem kell keseregni. Igyekszem, ha kell online tanítani és hihetetlenül várom újra a találkozást.
– Valószínűleg az online koncert által sem lehet a megszokott élményt nyújtani.
– Legyen táncos alkalom vagy koncert, számomra az a legnehezebb, hogy mindig igyekszem az előttem táncolóra, hallgatóságra reagálni a muzsikámmal, és ez most lehetetlen.
– Idén nyáron még lehetősége nyílt arra, hogy élő jubileumi koncertet adjon Kolozsváron. Milyen érzés volt visszatérni, és a karantén után újra színpadra állni?
– Igazi örömzene volt! Szép helyszín. Jó emberek.
– Hogyan telnek most egy muzsikus napjai? A zenekari próbák hogyan valósulnak meg?
– A házamban sokat pakolgattam már. De a viccet félretéve: gyakorlás, olvasás, nyelvtanulás és zenekari próbák. Mindemellett természetesen a világ visszatérése utáni élet tervezgetése.
– Mindeközben az Összefogás hagyományőrző mesterekért elnevezésű kampány egyik jószolgálati nagykövete.
– Ez a világ legtermészetesebb dolga. Ezektől a muzsikusoktól tanultunk, sokszor náluk laktunk. „Kenyeret” kaptunk tőlük a kezünkbe, és azt nem szabad elfelejteni. Akinek lehetősége engedi, segítenie kell.
Elismerésekben gazdag zenei pályafutás
Pál István „Szalonna” Kárpátalján, a máramarosi hegyek lábánál fekvő Visken született 1980-ban. Zenei tanulmányait a tiszapéterfalvi zeneiskolában kezdte, középiskolába a komoly múlttal rendelkező Debreceni Református Kollégium Gimnáziumába járt. A fiatal hegedűst 1999-ben a Népművészet Ifjú Mestere címmel tüntették ki. Blaskó Csabától és Kálmán Pétertől erdélyi népzenét tanult, majd tercprímásként csatlakozott a Galga zenekarhoz. Néhány évvel később a Kárpát-medencei szláv, cigány és zsidó zenét is játszó Fonó Zenekar tagja lett. Évek óta a Magyar Állami Népi Együttes zenekarvezető prímásaként dolgozik, de emellett számtalan formációban láthatja, hallhatja a népzenét és világzenét kedvelő közönség. Állandó vendége többek között a cimbalmos Unger Balázs vezette CimbaliBand fellépéseinek. Szalonna és bandája nevű saját zenekarának – melynek tagjai a Magyar Állami Népi Együttes zenészei – repertoárján a legszebb Kárpát-medencei dallamok mellett népzenei feldolgozások is szerepelnek. 2006-ban Pál István „Szalonna” az év előadójaként Artisjus-díjat vehetett át. 2010-ben a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszttel tüntették ki, majd Liszt Ferenc-díjjal ismerték el munkásságát, és az Érdemes művész címet is megkapta.
A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.
A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
szóljon hozzá!