
A VR-szemüvegek tesztelése során a csíkszerdai kórház munkatársai részvételével készültek fotók
Fotó: Facebook/Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház
Romániában elsőként indították el májusban a VR-terápiás programot a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház intenzív osztályán. A kezdeményezés ötlete 2024-ben fogalmazódott meg dr. Kiss Konrád-Ottó rezidens orvos részéről. A marosvásárhelyi szakember az eszköz használatának ötletéről, az első beteg reakciójáról, a VR-technológia hatásáról, jövőjéről beszélt az Erdélyi Naplónak.
2025. június 06., 22:072025. június 06., 22:07
2025. június 06., 22:202025. június 06., 22:20
– Milyen személyes vagy szakmai élmény indította el benned a VR-terápia gondolatát, és miért pont ezt az eszközt láttad hatékonynak az intenzív terápiás ellátásban?
– A virtuális valóság (angolul virtual reality, rövidítve VR – szerk. megj.) alkalmazásával először egy külföldi továbbképzés során találkoztam, ahol pár percre betekintést nyertem a betegek rehabilitációjában történő használatába. Ezen kívül több nemzetközi konferencián is kipróbáltam a VR-eszközöket. Már akkor úgy éreztem, hogy ez a technológia választ adhat egy régóta foglalkoztató kérdésre: hogyan élik meg a betegek az intenzív osztályon töltött időt? Egy korábbi cikkemben így fogalmaztam:
Képzeld el, milyen lehet úgy létezni 24 órán keresztül, hogy bár a tudatod tiszta, szinte mozdulatlanul fekszel egy ágyban, gépekhez és az egészségügyi személyzethez kötve.
És még nem is beszéltünk a természet és az emberi kapcsolódás fizikai és érzelmi hiányáról.
Mindig is foglalkoztattak ezek a kérdések. Tudjuk, hogy a környezet hatással van a jóllétre és a gyógyulásra. Ahogy egyre mélyebben beleástam magam a tudományos szakirodalomba, világossá vált, hogy a VR nemcsak az említett problémákra nyújthat megoldást, hanem számos más területen is segítséget jelenthet a kórházi ellátásban.
Az ötlet tehát megszületett, és amikor megosztottam a csíkszeredai intenzív osztály munkatársaival, nyitottságot, kíváncsiságot és elszántságot tapasztaltam. Nélkülük ma nem lenne VR-terápia romániai állami kórházban – ezért különösen hálás vagyok a Csíkszeredai Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály csapatának.
Kiss Konrád-Ottó rezidens orvost már rég foglalkoztatja az a kérdés, hogy miként élik meg a betegek az intenzív osztályon töltött időt
Fotó: Facebook/Kiss Konrád-Ottó
– A projekt megvalósítása hosszú folyamat volt. Mi jelentette a legnagyobb kihívást a támogatások megszerzése és a technológia bevezetése során?
– Két fő kihívással szembesültünk: az egyik a finanszírozás, a másik az eszközhasználat elsajátítása. A projekt anyagi hátterének megteremtésében dr. Bartha István osztályvezető főorvos és dr. András-Hlavathy Katalin szakorvos végeztek kiemelkedő munkát – nekik köszönhetően, a Páduai Szent Antal Egyesület segítségével sikerült előteremteni a szükséges forrásokat. Egy évnyi kitartó munka, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa és a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház segítségével, illetve a Csíki Vállalkozók Egyesületének támogatása révén,
A másik kulcskérdés az volt, hogy olyan rendszert dolgozzunk ki, amely egyszerűen kezelhető és könnyen elsajátítható. Ez sikerült is, így a használat során felmerülő nehézségek gyakorlatilag minimálisra csökkentek.
A támogatásoknak köszönhetően hat darab VR-szemüveget sikerült beszerezni
Fotó: Facebook/Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház
– Mesélnél bővebben az első beteg reakciójáról? Hogyan élte meg a csapat azt a pillanatot, amikor először használtátok élesben a VR-eszközt?
– Az első beteg reakcióját részletesen sajnos nem oszthatom meg a kórházi szabályozások miatt, de a hivatalos sajtóközleményből idéznék:
„János bácsi két hete fekszik az intenzív osztályon. Fizikailag már jobban van: gégekanülön keresztül, de lélegeztetőgép nélkül lélegzik, gesztusokkal és írásban kommunikál. Ő volt az első betegünk, aki VR-terápiában részesült. Dr. Bartha István, dr. Ráduly Dénes, dr. Kiss Konrád-Ottó és az intenzív osztály csapata jelenlétében János bácsi belemerült a kanadai mamutfenyők világába.
Másnap, amikor meglátta a szemüveget, izgatottan jelezte, hogy természetet szeretne látni – segítség nélkül felült az ágyban, saját kezével helyezte fel a védőmaszkot, várva az élményt.”
Hozzáfűzném, hogy ami számomra különösen meglepő és megható volt: a készülék kommunikációs hidat épített. Megtudtuk, hogy szereti a természetet, különösen az erdőt, otthon dokumentumfilmeket néz – olyan információk ezek, amelyek nem feltétlenül fontosak orvosi szempontból, mégis segítettek abban, hogy emberként is jobban megismerjük őt. Ez a kapcsolat a beteg és az orvos között is elmélyült.
Ami talán még különlegesebb: a készülék használata után a beteg aktívan érdeklődött a VR iránt is. Ez a fajta motiváció, amely oly sokszor eltűnik a betegeink arcáról, újra megjelent – és ez mindannyiunk napját szebbé tette.
Számos kutatás igazolta már a VR-terápia pozitív hatásait
Fotó: Facebook/Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház
– A VR-technológia nyugtató és rehabilitációs hatásait már kutatások is igazolták. Szerinted milyen lehetőségek rejlenek még ebben az eszközben, akár más osztályokon is?
– Valóban, az elmúlt öt évben számos kutatás és meta-analízis született a témában. A legtöbb vizsgálat az aneszteziológia, rehabilitáció és szorongáscsökkentés területén mutatta ki pozitív hatásait. Véleményem szerint a VR számos osztályon hasznosítható – de az intenzív osztály különlegessége az, hogy a betegek sokszor hosszú ideig ágyhoz kötöttek. A VR ebben az esetben egyfajta „ablak” lehet a külvilágra.
Példák más szakterületekről:
A virtuális valóság más szakterületeken is alkalmazható
Fotó: Facebook/Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház
– Hogyan látod a VR-terápia jövőjét a romániai egészségügyben? Lehet-e rendszeres és országos szintű bevezetésére számítani?
– Őszintén szólva nehéz pontos választ adni, hiszen számos tényezőt figyelembe kell venni: anyagi források, humán erőforrás, motiváció, prioritások.
Másfelől viszont minden fejlesztés valahol elkezdődik. Valaki kipróbálja, működik, és a jó példa másokat is inspirál. Így történt más országokban is. A lehetőség tehát adott – és ha megvan hozzá az akarat, akkor Romániában is lehet jövője ennek a technológiának. A kérdés csak az: mikor?

Romániában minden tizedik ember cukorbetegségben szenved, aminek előfordulási aránya az európai átlag fölött áll. Egészségügyi sorozatunk újabb részében dr. Szabó Mónika marosvásárhelyi diabetológussal jártuk körül a népbetegségként számon tartott kórt.

A romániai egészségügy égető problémája a prevenció, a szükséges oltások és szűrővizsgálatok kérdése. Videós egészségügyi sorozatunk újabb részében dr. Vajas Tímea kolozsvári háziorvossal járjuk körül a prevenció témáját.
Gyermekként még a nagymama kötényében prédikált, ma már református lelkipásztorként és teológiai tanárként szolgál. Éles Éva számára a hit nemcsak tan, hanem életforma: a szolgálat, az oktatás és a család szeretetében válik teljessé.
November 25-én, a legendás győzelem, az 1953-as angol-magyar évfordulóján 21:50-től mutatja be a Duna a Puskás Ausztráliában című dokumentumfilmet. A dokumentumfilmben megszólalnak egykori ausztráliai játékosok, barátok, sportvezetők.
Tényleg visszatükrözi a baba az anyja érzéseit? Számít, ha már a várandósság ideje alatt beszélünk a magzathoz? Miért lehet „virtuális köldökzsinór” a szoptatás? A Ridikül YouTube-csatorna népszerű soroza
III. Béla királyon kívül Macsói Béla az Árpád-ház egyetlen olyan tagja, akinek csaknem teljes csontváza fennmaradt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársai genetikai, izotópos és antropológiai bizonyítékok alapján véglegesen azonosították.
A Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége idén is meghirdette országos pályázatát, amelyre külhoni jelentkezőket is várnak. A pályázat beadási határideje: 2025. december 1.
Mi tart életben egy ifjúsági konferenciát egy évszázadon át? Hogyan tud a hagyomány megújulni? A konferencia múltjáról, céljairól és különleges légköréről Magyari Zita Emese, az ODFIE elnöke, és Széles László teológus, a rendezvény főszervezője mesélt.
Talán ezen már az asszonyt, gyereket néha-néha jól elnáspángoló, gyepáló, agyabugyáló, puháló, döhölő „tisztességes” erdélyi magyar emberek sem röhögnek egy jót a kocsmában: tizenöt késszúrás a közös kisgyermeket karjaiban tartó fiatalasszonynak.
Amíg Donald Trump az Egyesült Államok elnöke és Orbán Viktor a magyar miniszterelnök, addig van az amerikai szankciók alóli mentességet biztosító megállapodás – erről beszélt Orbán Viktor kedden az ATV műsorában.
Változóan felhős, napos időre van kilátás az előttünk álló öt napban, hangsúlyosabb éjszakai lehűléssel. A jövő hét elejétől esőfront éri el térségünket, amely hétfőtől kiadós csapadékot ígér. Hajnalonként talajmenti fagyra kell számítani.
Fergeteges hangulat, tisztességteljes megemlékezés, őszinte egymásra hangolódás – leginkább így jellemezhető a 2025. november 9-én, Székelyszenterzsébeten megrendezett Kóré Géza-emléknap – a székelyföldi cigány tánccsoportok találkozója.
szóljon hozzá!