A VR-szemüvegek tesztelése során a csíkszerdai kórház munkatársai részvételével készültek fotók
Fotó: Facebook/Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház
Romániában elsőként indították el májusban a VR-terápiás programot a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház intenzív osztályán. A kezdeményezés ötlete 2024-ben fogalmazódott meg dr. Kiss Konrád-Ottó rezidens orvos részéről. A marosvásárhelyi szakember az eszköz használatának ötletéről, az első beteg reakciójáról, a VR-technológia hatásáról, jövőjéről beszélt az Erdélyi Naplónak.
2025. június 06., 22:072025. június 06., 22:07
2025. június 06., 22:202025. június 06., 22:20
– Milyen személyes vagy szakmai élmény indította el benned a VR-terápia gondolatát, és miért pont ezt az eszközt láttad hatékonynak az intenzív terápiás ellátásban?
– A virtuális valóság (angolul virtual reality, rövidítve VR – szerk. megj.) alkalmazásával először egy külföldi továbbképzés során találkoztam, ahol pár percre betekintést nyertem a betegek rehabilitációjában történő használatába. Ezen kívül több nemzetközi konferencián is kipróbáltam a VR-eszközöket. Már akkor úgy éreztem, hogy ez a technológia választ adhat egy régóta foglalkoztató kérdésre: hogyan élik meg a betegek az intenzív osztályon töltött időt? Egy korábbi cikkemben így fogalmaztam:
Képzeld el, milyen lehet úgy létezni 24 órán keresztül, hogy bár a tudatod tiszta, szinte mozdulatlanul fekszel egy ágyban, gépekhez és az egészségügyi személyzethez kötve.
És még nem is beszéltünk a természet és az emberi kapcsolódás fizikai és érzelmi hiányáról.
Mindig is foglalkoztattak ezek a kérdések. Tudjuk, hogy a környezet hatással van a jóllétre és a gyógyulásra. Ahogy egyre mélyebben beleástam magam a tudományos szakirodalomba, világossá vált, hogy a VR nemcsak az említett problémákra nyújthat megoldást, hanem számos más területen is segítséget jelenthet a kórházi ellátásban.
Az ötlet tehát megszületett, és amikor megosztottam a csíkszeredai intenzív osztály munkatársaival, nyitottságot, kíváncsiságot és elszántságot tapasztaltam. Nélkülük ma nem lenne VR-terápia romániai állami kórházban – ezért különösen hálás vagyok a Csíkszeredai Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály csapatának.
Kiss Konrád-Ottó rezidens orvost már rég foglalkoztatja az a kérdés, hogy miként élik meg a betegek az intenzív osztályon töltött időt
Fotó: Facebook/Kiss Konrád-Ottó
– A projekt megvalósítása hosszú folyamat volt. Mi jelentette a legnagyobb kihívást a támogatások megszerzése és a technológia bevezetése során?
– Két fő kihívással szembesültünk: az egyik a finanszírozás, a másik az eszközhasználat elsajátítása. A projekt anyagi hátterének megteremtésében dr. Bartha István osztályvezető főorvos és dr. András-Hlavathy Katalin szakorvos végeztek kiemelkedő munkát – nekik köszönhetően, a Páduai Szent Antal Egyesület segítségével sikerült előteremteni a szükséges forrásokat. Egy évnyi kitartó munka, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa és a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház segítségével, illetve a Csíki Vállalkozók Egyesületének támogatása révén,
A másik kulcskérdés az volt, hogy olyan rendszert dolgozzunk ki, amely egyszerűen kezelhető és könnyen elsajátítható. Ez sikerült is, így a használat során felmerülő nehézségek gyakorlatilag minimálisra csökkentek.
A támogatásoknak köszönhetően hat darab VR-szemüveget sikerült beszerezni
Fotó: Facebook/Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház
– Mesélnél bővebben az első beteg reakciójáról? Hogyan élte meg a csapat azt a pillanatot, amikor először használtátok élesben a VR-eszközt?
– Az első beteg reakcióját részletesen sajnos nem oszthatom meg a kórházi szabályozások miatt, de a hivatalos sajtóközleményből idéznék:
„János bácsi két hete fekszik az intenzív osztályon. Fizikailag már jobban van: gégekanülön keresztül, de lélegeztetőgép nélkül lélegzik, gesztusokkal és írásban kommunikál. Ő volt az első betegünk, aki VR-terápiában részesült. Dr. Bartha István, dr. Ráduly Dénes, dr. Kiss Konrád-Ottó és az intenzív osztály csapata jelenlétében János bácsi belemerült a kanadai mamutfenyők világába.
Másnap, amikor meglátta a szemüveget, izgatottan jelezte, hogy természetet szeretne látni – segítség nélkül felült az ágyban, saját kezével helyezte fel a védőmaszkot, várva az élményt.”
Hozzáfűzném, hogy ami számomra különösen meglepő és megható volt: a készülék kommunikációs hidat épített. Megtudtuk, hogy szereti a természetet, különösen az erdőt, otthon dokumentumfilmeket néz – olyan információk ezek, amelyek nem feltétlenül fontosak orvosi szempontból, mégis segítettek abban, hogy emberként is jobban megismerjük őt. Ez a kapcsolat a beteg és az orvos között is elmélyült.
Ami talán még különlegesebb: a készülék használata után a beteg aktívan érdeklődött a VR iránt is. Ez a fajta motiváció, amely oly sokszor eltűnik a betegeink arcáról, újra megjelent – és ez mindannyiunk napját szebbé tette.
Számos kutatás igazolta már a VR-terápia pozitív hatásait
Fotó: Facebook/Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház
– A VR-technológia nyugtató és rehabilitációs hatásait már kutatások is igazolták. Szerinted milyen lehetőségek rejlenek még ebben az eszközben, akár más osztályokon is?
– Valóban, az elmúlt öt évben számos kutatás és meta-analízis született a témában. A legtöbb vizsgálat az aneszteziológia, rehabilitáció és szorongáscsökkentés területén mutatta ki pozitív hatásait. Véleményem szerint a VR számos osztályon hasznosítható – de az intenzív osztály különlegessége az, hogy a betegek sokszor hosszú ideig ágyhoz kötöttek. A VR ebben az esetben egyfajta „ablak” lehet a külvilágra.
Példák más szakterületekről:
A virtuális valóság más szakterületeken is alkalmazható
Fotó: Facebook/Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház
– Hogyan látod a VR-terápia jövőjét a romániai egészségügyben? Lehet-e rendszeres és országos szintű bevezetésére számítani?
– Őszintén szólva nehéz pontos választ adni, hiszen számos tényezőt figyelembe kell venni: anyagi források, humán erőforrás, motiváció, prioritások.
Másfelől viszont minden fejlesztés valahol elkezdődik. Valaki kipróbálja, működik, és a jó példa másokat is inspirál. Így történt más országokban is. A lehetőség tehát adott – és ha megvan hozzá az akarat, akkor Romániában is lehet jövője ennek a technológiának. A kérdés csak az: mikor?
Romániában minden tizedik ember cukorbetegségben szenved, aminek előfordulási aránya az európai átlag fölött áll. Egészségügyi sorozatunk újabb részében dr. Szabó Mónika marosvásárhelyi diabetológussal jártuk körül a népbetegségként számon tartott kórt.
A romániai egészségügy égető problémája a prevenció, a szükséges oltások és szűrővizsgálatok kérdése. Videós egészségügyi sorozatunk újabb részében dr. Vajas Tímea kolozsvári háziorvossal járjuk körül a prevenció témáját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!