A VR-szemüvegek tesztelése során a csíkszerdai kórház munkatársai részvételével készültek fotók
Fotó: Facebook/Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház
Romániában elsőként indították el májusban a VR-terápiás programot a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház intenzív osztályán. A kezdeményezés ötlete 2024-ben fogalmazódott meg dr. Kiss Konrád-Ottó rezidens orvos részéről. A marosvásárhelyi szakember az eszköz használatának ötletéről, az első beteg reakciójáról, a VR-technológia hatásáról, jövőjéről beszélt az Erdélyi Naplónak.
2025. június 06., 22:072025. június 06., 22:07
2025. június 06., 22:202025. június 06., 22:20
– Milyen személyes vagy szakmai élmény indította el benned a VR-terápia gondolatát, és miért pont ezt az eszközt láttad hatékonynak az intenzív terápiás ellátásban?
– A virtuális valóság (angolul virtual reality, rövidítve VR – szerk. megj.) alkalmazásával először egy külföldi továbbképzés során találkoztam, ahol pár percre betekintést nyertem a betegek rehabilitációjában történő használatába. Ezen kívül több nemzetközi konferencián is kipróbáltam a VR-eszközöket. Már akkor úgy éreztem, hogy ez a technológia választ adhat egy régóta foglalkoztató kérdésre: hogyan élik meg a betegek az intenzív osztályon töltött időt? Egy korábbi cikkemben így fogalmaztam:
Képzeld el, milyen lehet úgy létezni 24 órán keresztül, hogy bár a tudatod tiszta, szinte mozdulatlanul fekszel egy ágyban, gépekhez és az egészségügyi személyzethez kötve.
És még nem is beszéltünk a természet és az emberi kapcsolódás fizikai és érzelmi hiányáról.
Mindig is foglalkoztattak ezek a kérdések. Tudjuk, hogy a környezet hatással van a jóllétre és a gyógyulásra. Ahogy egyre mélyebben beleástam magam a tudományos szakirodalomba, világossá vált, hogy a VR nemcsak az említett problémákra nyújthat megoldást, hanem számos más területen is segítséget jelenthet a kórházi ellátásban.
Az ötlet tehát megszületett, és amikor megosztottam a csíkszeredai intenzív osztály munkatársaival, nyitottságot, kíváncsiságot és elszántságot tapasztaltam. Nélkülük ma nem lenne VR-terápia romániai állami kórházban – ezért különösen hálás vagyok a Csíkszeredai Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály csapatának.
Kiss Konrád-Ottó rezidens orvost már rég foglalkoztatja az a kérdés, hogy miként élik meg a betegek az intenzív osztályon töltött időt
Fotó: Facebook/Kiss Konrád-Ottó
– A projekt megvalósítása hosszú folyamat volt. Mi jelentette a legnagyobb kihívást a támogatások megszerzése és a technológia bevezetése során?
– Két fő kihívással szembesültünk: az egyik a finanszírozás, a másik az eszközhasználat elsajátítása. A projekt anyagi hátterének megteremtésében dr. Bartha István osztályvezető főorvos és dr. András-Hlavathy Katalin szakorvos végeztek kiemelkedő munkát – nekik köszönhetően, a Páduai Szent Antal Egyesület segítségével sikerült előteremteni a szükséges forrásokat. Egy évnyi kitartó munka, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa és a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház segítségével, illetve a Csíki Vállalkozók Egyesületének támogatása révén,
A másik kulcskérdés az volt, hogy olyan rendszert dolgozzunk ki, amely egyszerűen kezelhető és könnyen elsajátítható. Ez sikerült is, így a használat során felmerülő nehézségek gyakorlatilag minimálisra csökkentek.
A támogatásoknak köszönhetően hat darab VR-szemüveget sikerült beszerezni
Fotó: Facebook/Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház
– Mesélnél bővebben az első beteg reakciójáról? Hogyan élte meg a csapat azt a pillanatot, amikor először használtátok élesben a VR-eszközt?
– Az első beteg reakcióját részletesen sajnos nem oszthatom meg a kórházi szabályozások miatt, de a hivatalos sajtóközleményből idéznék:
„János bácsi két hete fekszik az intenzív osztályon. Fizikailag már jobban van: gégekanülön keresztül, de lélegeztetőgép nélkül lélegzik, gesztusokkal és írásban kommunikál. Ő volt az első betegünk, aki VR-terápiában részesült. Dr. Bartha István, dr. Ráduly Dénes, dr. Kiss Konrád-Ottó és az intenzív osztály csapata jelenlétében János bácsi belemerült a kanadai mamutfenyők világába.
Másnap, amikor meglátta a szemüveget, izgatottan jelezte, hogy természetet szeretne látni – segítség nélkül felült az ágyban, saját kezével helyezte fel a védőmaszkot, várva az élményt.”
Hozzáfűzném, hogy ami számomra különösen meglepő és megható volt: a készülék kommunikációs hidat épített. Megtudtuk, hogy szereti a természetet, különösen az erdőt, otthon dokumentumfilmeket néz – olyan információk ezek, amelyek nem feltétlenül fontosak orvosi szempontból, mégis segítettek abban, hogy emberként is jobban megismerjük őt. Ez a kapcsolat a beteg és az orvos között is elmélyült.
Ami talán még különlegesebb: a készülék használata után a beteg aktívan érdeklődött a VR iránt is. Ez a fajta motiváció, amely oly sokszor eltűnik a betegeink arcáról, újra megjelent – és ez mindannyiunk napját szebbé tette.
Számos kutatás igazolta már a VR-terápia pozitív hatásait
Fotó: Facebook/Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház
– A VR-technológia nyugtató és rehabilitációs hatásait már kutatások is igazolták. Szerinted milyen lehetőségek rejlenek még ebben az eszközben, akár más osztályokon is?
– Valóban, az elmúlt öt évben számos kutatás és meta-analízis született a témában. A legtöbb vizsgálat az aneszteziológia, rehabilitáció és szorongáscsökkentés területén mutatta ki pozitív hatásait. Véleményem szerint a VR számos osztályon hasznosítható – de az intenzív osztály különlegessége az, hogy a betegek sokszor hosszú ideig ágyhoz kötöttek. A VR ebben az esetben egyfajta „ablak” lehet a külvilágra.
Példák más szakterületekről:
A virtuális valóság más szakterületeken is alkalmazható
Fotó: Facebook/Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház
– Hogyan látod a VR-terápia jövőjét a romániai egészségügyben? Lehet-e rendszeres és országos szintű bevezetésére számítani?
– Őszintén szólva nehéz pontos választ adni, hiszen számos tényezőt figyelembe kell venni: anyagi források, humán erőforrás, motiváció, prioritások.
Másfelől viszont minden fejlesztés valahol elkezdődik. Valaki kipróbálja, működik, és a jó példa másokat is inspirál. Így történt más országokban is. A lehetőség tehát adott – és ha megvan hozzá az akarat, akkor Romániában is lehet jövője ennek a technológiának. A kérdés csak az: mikor?
Romániában minden tizedik ember cukorbetegségben szenved, aminek előfordulási aránya az európai átlag fölött áll. Egészségügyi sorozatunk újabb részében dr. Szabó Mónika marosvásárhelyi diabetológussal jártuk körül a népbetegségként számon tartott kórt.
A romániai egészségügy égető problémája a prevenció, a szükséges oltások és szűrővizsgálatok kérdése. Videós egészségügyi sorozatunk újabb részében dr. Vajas Tímea kolozsvári háziorvossal járjuk körül a prevenció témáját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!