A VR-szemüvegek tesztelése során a csíkszerdai kórház munkatársai részvételével készültek fotók
Fotó: Facebook/Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház
Romániában elsőként indították el májusban a VR-terápiás programot a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház intenzív osztályán. A kezdeményezés ötlete 2024-ben fogalmazódott meg dr. Kiss Konrád-Ottó rezidens orvos részéről. A marosvásárhelyi szakember az eszköz használatának ötletéről, az első beteg reakciójáról, a VR-technológia hatásáról, jövőjéről beszélt az Erdélyi Naplónak.
2025. június 06., 22:072025. június 06., 22:07
2025. június 06., 22:202025. június 06., 22:20
– Milyen személyes vagy szakmai élmény indította el benned a VR-terápia gondolatát, és miért pont ezt az eszközt láttad hatékonynak az intenzív terápiás ellátásban?
– A virtuális valóság (angolul virtual reality, rövidítve VR – szerk. megj.) alkalmazásával először egy külföldi továbbképzés során találkoztam, ahol pár percre betekintést nyertem a betegek rehabilitációjában történő használatába. Ezen kívül több nemzetközi konferencián is kipróbáltam a VR-eszközöket. Már akkor úgy éreztem, hogy ez a technológia választ adhat egy régóta foglalkoztató kérdésre: hogyan élik meg a betegek az intenzív osztályon töltött időt? Egy korábbi cikkemben így fogalmaztam:
Képzeld el, milyen lehet úgy létezni 24 órán keresztül, hogy bár a tudatod tiszta, szinte mozdulatlanul fekszel egy ágyban, gépekhez és az egészségügyi személyzethez kötve.
És még nem is beszéltünk a természet és az emberi kapcsolódás fizikai és érzelmi hiányáról.
Mindig is foglalkoztattak ezek a kérdések. Tudjuk, hogy a környezet hatással van a jóllétre és a gyógyulásra. Ahogy egyre mélyebben beleástam magam a tudományos szakirodalomba, világossá vált, hogy a VR nemcsak az említett problémákra nyújthat megoldást, hanem számos más területen is segítséget jelenthet a kórházi ellátásban.
Az ötlet tehát megszületett, és amikor megosztottam a csíkszeredai intenzív osztály munkatársaival, nyitottságot, kíváncsiságot és elszántságot tapasztaltam. Nélkülük ma nem lenne VR-terápia romániai állami kórházban – ezért különösen hálás vagyok a Csíkszeredai Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály csapatának.
Kiss Konrád-Ottó rezidens orvost már rég foglalkoztatja az a kérdés, hogy miként élik meg a betegek az intenzív osztályon töltött időt
Fotó: Facebook/Kiss Konrád-Ottó
– A projekt megvalósítása hosszú folyamat volt. Mi jelentette a legnagyobb kihívást a támogatások megszerzése és a technológia bevezetése során?
– Két fő kihívással szembesültünk: az egyik a finanszírozás, a másik az eszközhasználat elsajátítása. A projekt anyagi hátterének megteremtésében dr. Bartha István osztályvezető főorvos és dr. András-Hlavathy Katalin szakorvos végeztek kiemelkedő munkát – nekik köszönhetően, a Páduai Szent Antal Egyesület segítségével sikerült előteremteni a szükséges forrásokat. Egy évnyi kitartó munka, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa és a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház segítségével, illetve a Csíki Vállalkozók Egyesületének támogatása révén,
A másik kulcskérdés az volt, hogy olyan rendszert dolgozzunk ki, amely egyszerűen kezelhető és könnyen elsajátítható. Ez sikerült is, így a használat során felmerülő nehézségek gyakorlatilag minimálisra csökkentek.
A támogatásoknak köszönhetően hat darab VR-szemüveget sikerült beszerezni
Fotó: Facebook/Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház
– Mesélnél bővebben az első beteg reakciójáról? Hogyan élte meg a csapat azt a pillanatot, amikor először használtátok élesben a VR-eszközt?
– Az első beteg reakcióját részletesen sajnos nem oszthatom meg a kórházi szabályozások miatt, de a hivatalos sajtóközleményből idéznék:
„János bácsi két hete fekszik az intenzív osztályon. Fizikailag már jobban van: gégekanülön keresztül, de lélegeztetőgép nélkül lélegzik, gesztusokkal és írásban kommunikál. Ő volt az első betegünk, aki VR-terápiában részesült. Dr. Bartha István, dr. Ráduly Dénes, dr. Kiss Konrád-Ottó és az intenzív osztály csapata jelenlétében János bácsi belemerült a kanadai mamutfenyők világába.
Másnap, amikor meglátta a szemüveget, izgatottan jelezte, hogy természetet szeretne látni – segítség nélkül felült az ágyban, saját kezével helyezte fel a védőmaszkot, várva az élményt.”
Hozzáfűzném, hogy ami számomra különösen meglepő és megható volt: a készülék kommunikációs hidat épített. Megtudtuk, hogy szereti a természetet, különösen az erdőt, otthon dokumentumfilmeket néz – olyan információk ezek, amelyek nem feltétlenül fontosak orvosi szempontból, mégis segítettek abban, hogy emberként is jobban megismerjük őt. Ez a kapcsolat a beteg és az orvos között is elmélyült.
Ami talán még különlegesebb: a készülék használata után a beteg aktívan érdeklődött a VR iránt is. Ez a fajta motiváció, amely oly sokszor eltűnik a betegeink arcáról, újra megjelent – és ez mindannyiunk napját szebbé tette.
Számos kutatás igazolta már a VR-terápia pozitív hatásait
Fotó: Facebook/Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház
– A VR-technológia nyugtató és rehabilitációs hatásait már kutatások is igazolták. Szerinted milyen lehetőségek rejlenek még ebben az eszközben, akár más osztályokon is?
– Valóban, az elmúlt öt évben számos kutatás és meta-analízis született a témában. A legtöbb vizsgálat az aneszteziológia, rehabilitáció és szorongáscsökkentés területén mutatta ki pozitív hatásait. Véleményem szerint a VR számos osztályon hasznosítható – de az intenzív osztály különlegessége az, hogy a betegek sokszor hosszú ideig ágyhoz kötöttek. A VR ebben az esetben egyfajta „ablak” lehet a külvilágra.
Példák más szakterületekről:
A virtuális valóság más szakterületeken is alkalmazható
Fotó: Facebook/Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház
– Hogyan látod a VR-terápia jövőjét a romániai egészségügyben? Lehet-e rendszeres és országos szintű bevezetésére számítani?
– Őszintén szólva nehéz pontos választ adni, hiszen számos tényezőt figyelembe kell venni: anyagi források, humán erőforrás, motiváció, prioritások.
Másfelől viszont minden fejlesztés valahol elkezdődik. Valaki kipróbálja, működik, és a jó példa másokat is inspirál. Így történt más országokban is. A lehetőség tehát adott – és ha megvan hozzá az akarat, akkor Romániában is lehet jövője ennek a technológiának. A kérdés csak az: mikor?
Romániában minden tizedik ember cukorbetegségben szenved, aminek előfordulási aránya az európai átlag fölött áll. Egészségügyi sorozatunk újabb részében dr. Szabó Mónika marosvásárhelyi diabetológussal jártuk körül a népbetegségként számon tartott kórt.
A romániai egészségügy égető problémája a prevenció, a szükséges oltások és szűrővizsgálatok kérdése. Videós egészségügyi sorozatunk újabb részében dr. Vajas Tímea kolozsvári háziorvossal járjuk körül a prevenció témáját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Már kisgyermekként tudta, hogy tanítónő szeretne lenni. Azóta harminchét év telt el, Komjátszegi Fábián Réka kezei közül pedig tanítványok százai kerültek ki. Ő ma is ugyanazzal a lelkesedéssel lép be az osztályterembe, mint pályája kezdetén.
Egy elsüllyesztett repülőgép belsejében úszni vagy cápákat figyelni a Vörös-tenger mélyén sokak számára életre szóló élmény. Szabó Kolos brassói búvároktatóval a búvárkodás veszélyeiről, vonzerejéről és az erdélyi lehetőségekről beszélgettünk.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!