Hagyományos almafajta termése: gyümölcsészeti örökségünk kultúránk része
Fotó: Csókási-Budaházi Attila gyűjteménye
Petőfi Sándor utolsó estéjét Székelykeresztúron töltötte. Vacsora után nótára fakadt egy terebélyes körtefa alatt a Gyárfás-kúria kertjében, és másnap hajnalban elindult a segesvári csatába, ahonnan többé nem tért vissza. A tavaly zajlott Petőfi 200 emlékév tiszteletére a híres fa hajtása már sok partiumi településen leveledzik. A kezdeményező szatmárnémeti Csókási-Budaházi Attila hagyományos gyümölcsfajtáink újranemesítéséről beszélt az Erdélyi Naplónak.
2024. május 04., 08:172024. május 04., 08:17
2024. május 06., 19:072024. május 06., 19:07
– 2023-ban a Petőfi 200 emlékév alkalmából a Magyar Kultúráért Alapítvány Csókási-Budaházi Attila közreműködésével Erdély és Partium területén 12 helyre juttatta el Petőfi körtefáját. Hol leveleznek ezek a hajtások?
– A hangsúlyt a történelmi Szatmárra helyeztem: egyrészt érzelmi okokból, mert itt nőttem fel, másrészt figyelemfelkeltő célzattal, mert a Részeken nem történt szervezett ősi és tájfajta gyümölcsfamentés és fajtagyűjtés. Próbálom időrendi sorrendbe tenni a helyszíneket: Nagykároly Szentlélek Plébánia, az apai műemléktemplom harangozói lakásának kertje, Szilágypér, Szárazberek, Szatmárgörbed és a megyeszékhely vonzáskörzetéhez tartozó Kakszentmárton, a Szatmárnémeti Kültelki református gyülekezet, valamint a Nagypeleskei görögkatolikus gyülekezet templomkertjei. A polgármester úr kérésére elvittem Nagypeleske központjába is, ahol emléktáblát helyeztek el Petőfi soraival. Ide sorolnám a koltói Teleki-kastély kertjét, mert ez is a történelmi Szatmár vármegye része. Hol, ha nem itt lenne helye a költő utolsó estéjére emlékeztetve, ahol saját bevallása szerint élete legboldogabb napjait töltötte.
– Melyek az esemény előzményei?
– A Petőfi körtefája nem egy ad hoc névadási kísérlet eredménye, hanem konkrétan Petőfi Sándorhoz kötődik. A terjesztésre szánt csemete annak a körtefának a fajtaazonos utódja, ami alatt a költő utolsó estéjét töltötte, a végzetes ütközet előtt. Az előzmények első felvonása akkor zajlott le, mikor Kovács Gyula erdész-pomológus kitartó kutatómunkával elment Székelykeresztúrra, hogy a Gyárfás-kúria udvarán megtalálja a nevezetes fát.
a Székelykeresztúr melletti Nagykedén jutott a nyomára. A „Petőfi-körtefa” kiírás ötlete a Petőfi 200 emlékév kapcsán Kovács Gyula és Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum akkori igazgatójától indult, a Magyar Kulturális Alap támogatásával.
Csókási-Budaházi Attila a koltói Teleki-kastély kertjében
Fotó: Csókási-Budaházi Attila gyűjteménye
– A partiumi településeken kívül még hova jutott el a kezdeményezés?
– Pályázatomat elfogadták és Kovács Gyula is nagyvonalúan hozzájárult sok-sok őshonos gyümölcsfával. A tőle kapott oltványokkal – élve az emlékév adta lehetőséggel –, több tucat fából álló Tündérkerteket hoztam létre Apában, Nagykárolyban, Válaszúton, Szárazberken és nem utolsó sorban Kőszegremetén, a saját zárt Tündérkertemen kívül, a Széchenyi emlékoszlop körüli egyházi tulajdonában lévő szilvafás területén. Természetesen ehhez hozzá kellett járuljanak a helyi közösségek, sorrendben: a Kiss Szabolcs vezette apai református gyülekezet, a Solomájer tisztelendő úr vezette nagykárolyi Szentlélek plébánia, a Válaszúti Kallós Zoltán Szórványkollégium vezetősége, ahol Bántó Dániel pedagógus közvetített, a szárazberki református gyülekezet, ahol Ilonczai Zsombor lelkész járt közbe, valamint Sziszik József lelkipásztor és Dohi László avasújvárosi alpolgármester, akik támogattak Kőszegremetén. Az aranyosszéki Kövend unitárius gyülekezetéhez egy ott élő egyházfi, Nyegre Csaba távoli rokonom ajánlott be, aki sokféle tájfajta almából és körtéből küldött oltóágat.
Tündérkertavatás Apában Kiss Szabolcs lelkipásztor társaságában
Fotó: Csókási-Budaházi Attila gyűjteménye
– Petőfi körtefája tiszteletbeli képviselője az őshonos és tájfajta gyümölcsfáknak, amelyek a Tündérkert-hálózatot alkotják. A Tündérkert-mozgalom – túl a gyümölcsfák elültetésén és visszahonosításán – milyen üzenetet közvetít?
– A Tündérkert több mint gyümölcsöskert: egy gondolat és egy eszme. A tündérkertekben folyó gyümölcstermesztés módszerében és céljaiban egyaránt eltér a mindenáron való terméshozam-növelő és a fákat kizsigerelő gyümölcstermesztéstől, ugyanis más a célja. A fát meghagyja a természete szerint élni, hasonlóan ahhoz, ahogy Kassai Lajos lovasíjász hirdeti, hogy az állatot természete szerint kell tartani.
A Tündérkert előnye, a „lemaradás”. Itt megáll az idő, sőt visszafordul. A kevesebb rövidtávon is néha több, de hosszútávon biztos az. Ez akkor látszik, amikor egy százéves körtefáról több mázsa gyümölcsöt szüretelhetünk. Ezért
Gyümölcsészeti örökségünk kultúránk része. Hagyományos kultúra nélkül nincs nemzeti identitás, ami nélkül nemzetként és közösségként megszűnünk létezni.
A hallatlanul gazdag Kárpát-medencei kultúrát Európában egyik sem múlja felül. Két példa rá: Kovács Gyula szerint csak a Göcsejnek több körtefajtája volt a múlt század elején, mint egész Franciaországnak. Akkor mi lehetett Kárpát-medence szerte? Visszatérve az alapgondolathoz: a Tündérkert mozgalom papíron nem is létezik. Hivatalosan nincsenek tagjai, nincs vezetősége, nincsenek szervezeti formái, struktúrái. Mindenki tudja a dolgát és az említett gondolat, és eszme szerint cselekszik.
Valami miatt egyénileg mégsem működik. Ez lehet az a spontán szuper-hálózat, amely láthatatlan, sebezhetetlen és ezért mindeniket fölülmúlja. A jó működés másik titka, hogy nincs benne pénz, minden önkéntességi alapon történik a jó értelemben vett polgári (és nem civil, ami egy lejáratódott szó) öntudat és mondjuk ki, a nemzetszeretet és az anyaföld szeretete szellemében.
A kőszegremetei körtefa már leveledzik
Fotó: Csókási-Budaházi Attila gyűjteménye
– Van-e közösségépítő értéke a hálózatnak?
– A Tündérkert-hálózat önmagában nem alkot közösséget. A Tündérkertek viszont olyan helyek, ami köré a Tündérkert létesítői és fenntartói leleményességének és szervezési képességének köszönhetően, közösségek szerveződhetnek. Mivel a gyümölcsfák önmagukban nem jelentenek olyan attrakciót, ami hosszú ideig le tudja kötni egy közösség figyelmét, a tündérkertekben létre kell hozni olyan objektumokat (kultúrpajták, stb.), ahol kulturális, hagyományőrzési eseményeket lehet teremteni. Erre nincs recept, mindenki úgy tölti ki a teret, ahogy a fantáziája engedi. A fák elültetése, rendszeres öntözése, gondozása ugyancsak közösségi esemény.
A Tündérkert közösségépítő jellege abban is megnyilvánul, hogy legyőzi a már-már önfelszámolásig menő passzivitást azzal, hogy az emberek nem csak nézik azt, ami van, hanem mindenki hoz, ahonnan tud vagy talál régi fajta gyümölcsfákról oltóágat.
Negatív példa, hogy vannak, akik politikai érdekek által vezérelt önfényezésre használták az általuk elorozott tündérkerti gondolatot. Előadásokat tartanak a Tündérkertről olyanok, akik még egy vackort se ültettek el, sőt, Tündérkertet sem láttak. Márpedig a kertet művelni kell, és utána lehet hitelesen beszélni róla, különben az egész értelmét veszti, zsákutcába vezet.
A tündérkertesekkel évente Gyümölcsoltó Boldogasszony napján, a Nemzeti Színházban megtartott ünnepségen szoktam találkozni.
Az avasújvárosi néptáncosok Petőfi körtefájánál a Széchenyi-ünnepségen
Fotó: Csókási-Budaházi Attila gyűjteménye
– Mekkora szerepet tud vállalni az Első Partiumi Tündérkert alapítója az oltványok továbbadásában?
– Először is nyitott szemmel járok. Ahol egy öreg fát látok, bekopogok és megkérdem, mi a fajta neve, mit tud a gazda a fáról mesélni. Ilyenkor kiderül, hogy egy kommersz világfajta mellett állunk-e vagy sem. Ha régi fajta, feljegyzem a helyet. A téli vegetációs szünetben felkeresem a helyeket, és oltóágat szedek. Ezeket elküldöm Kovács Gyulának Pórszombatra, aki a kézben oltás módszerével konténeres vadalanyba oltja és – az ő szavával élve – visszaajándékozza.
Magam ültettem és öntözöm őket, ami felér egy jó erőnléti edzéssel a hegyoldalban, merthogy nincs kút a közvetlen közelben. Miután már nem maradt hely a gyümölcsösömben, a református közösség tulajdonában levő, Széchenyi-emlékoszlop melletti gyümölcsösben lesznek elültetve az idén gyűjtött és oltott gyümölcsfáim. Ide már csak szatmári, szilágysági és aranyosszéki fajtákat telepítek. Sziszik tiszteletes úr segítséget ígért az ültetéshez, a termés természetesen a közösségé lesz.
A gyümölcsfaoltás egy életet és értéket teremtő, már-már szakrális tevékenység, kicsit a Teremtő földi szerepét is átveszi. Nemhiába tartják a Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepét Jézus fogantatásának napján, amikor a fában is megindul a nedvkeringés, „adja a kérgét” és lehet oltani. Talán ezért is szerez nagy örömet az oltóembernek, mikor látja, hogy az általa oltott ág életre kap és kihajt. Kötelező iskolai gyakorlati tananyag kellene legyen az oltás, szemzés elsajátítása, ami végletes esetben akár a túlélést és az önfenntartást is biztosíthatja.
– Csókási-Budaházi Attila Tündérkertjében milyen tervek fogalmazódtak meg az elkövetkezendő időszakra? Milyen az együttműködés a hálózattal?
– A kőszegremetei Tündérkertet – amelynek most már része a Széchenyi-obeliszk melletti domboldal is –, területileg bővíteni szeretném. Az idei gyűjtéssel együtt 90 őshonos és tájfajta gyümölcsfa lakik itt, és ezzel Erdély és a Partium egyik legnagyobb ilyen jellegű gyűjteményével büszkélkedhetem. Tartva a magam által diktált tempót, újabb régi gyümölcstermesztő területeket szeretnék felkutatni, ezzel hangsúlyosan az eleddig gazdátlan szatmári, szilágysági tájfajták mentését akarom folytatni. A hálózat ebben nem tud segíteni, legfeljebb tanácsokkal ellátni, kölcsönös tapasztalatokat tudnánk cserélni. Szerintem
Köszönetem és hálám illeti a magyar kormányt, ezen keresztül a Bethlen Gábor Alapot, hogy megértették ügyem fontosságát és anyagi támogatást nyújtottak a szükséges eszközök beszerzéséhez. Nem utolsó sorban az oltóvesszőt adományozó kőszegremeteieket, szatmárnémetieket, szatmárhegyieket és aranyosszéki jószándékú embereket is, akik segítettek az oltóvesszők gyűjtésében.
Széchenyi István és Petőfi Sándor újra találkoztak Kőszegremetén
Fotó: Csókási-Budaházi Attila gyűjteménye
Közben próbálok önállósodni és a szaporítási tevékenységben a magam lábán megállni.
Petőfi és a Petőfi-kultusz történelmünk le nem tűnő csillaga, egyúttal a múltunk is, amit kötelességünk számontartani. Erre figyelmeztet Talleyrand cinikus mondata, aki Napóleon kérdésére, hogy mit kezdjen a rebellis magyarokkal, az válaszolta: vedd el a múltjukat, és azt teszel velük, amit akarsz. Vagyis 200 évvel ezelőtt is látszott és kimondatott: a múltunk identitásunk része és ezzel fennmaradásunk, kollektív túlélésünk záloga. Ennek szerves része az őseink által nemesített gyümölcsészeti örökségünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Már kisgyermekként tudta, hogy tanítónő szeretne lenni. Azóta harminchét év telt el, Komjátszegi Fábián Réka kezei közül pedig tanítványok százai kerültek ki. Ő ma is ugyanazzal a lelkesedéssel lép be az osztályterembe, mint pályája kezdetén.
Egy elsüllyesztett repülőgép belsejében úszni vagy cápákat figyelni a Vörös-tenger mélyén sokak számára életre szóló élmény. Szabó Kolos brassói búvároktatóval a búvárkodás veszélyeiről, vonzerejéről és az erdélyi lehetőségekről beszélgettünk.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!