Virga Ágnes évtizedek óta tevékenykedik az amerikai magyarok érdekében
Fotó: Facebook
Magyar Arany Érdemkereszttel tüntették ki március 15-én az Amerikai Egyesült Államokban élő Virga Ágnest, az Amerikai Magyar Koalíció alelnökét. A debreceni születésű neurológussal készítettünk interjút.
2021. április 16., 20:372021. április 16., 20:37
– Hogyan került egy debreceni orvosnő Amerikába?
– Tudományos ösztöndíjjal jöttem ki először a 80-as évek közepén Bostonba. Tetszett az itteni környezet és a kutatási lehetőségek, az egészségügy más volt, mint nálunk, lehetőségek nyíltak előttem. 1987-ben kaptam egy másik meghívást tudományos munka végzésére. Magyarországon még a kommunista rendszer élt, én sosem léptem be a pártba, így aztán haladni is nehéz volt. Szakmailag elismertek, de előlépni nem lehetett, viszont az Államokban rengeteg lehetőség nyílt előttem.
– Létezett szervezett magyar közösség Bostonban? Kapott tőlük segítséget?
– Amerikában magyar szervezetek a második világháború után alakultak az első kivándorlási hullám következtében. 1963-ban alakult a Bostoni (később Massachusettsi) Magyar Egyesület. Nyilván az más generáció volt, más igényekkel, a középkorúak voltak túlsúlyban, fontos volt számukra, hogy találkozzanak, magyarul beszéljenek, a kultúrát ápolják. Amikor én kimentem, még nem volt annyira erős a szervezet, hogy az újonnan érkezetteket segíteni tudták volna. Most sem vagyunk sokan, Bostonban és környékén nagyjából 2000 magyar él. S a közösségi munkában általában kevesebben vesznek részt.
– Hogyan ápolják a hagyományokat, a kultúrát, a nyelvet?
– Rendszeres összejöveteleket tartunk, e tevékenység most kezd kifejlődni. Amikor gyerekeim kicsik voltak, akkor alakult a Kuckó, ahol a gyerekes családok azzal a céllal jöttek össze, hogy a kicsiknek a magyar nyelvet, a kultúrát továbbadjuk. A szervezet egyre nőtt, magyar iskolát alapítottunk, amit hivatalosan 2000-ben jegyeztünk be. Több százan jártunk össze, elindult a cserkészmozgalom, a nemzeti ünnepeket megtartottuk, szüreti mulatságot, kulturális esteket szerveztünk. Miután a Massachusettsi Magyar Társaság elnöke lettem, tíz évig nagy hangsúlyt fektettem arra, hogy az itteniek is bekapcsolódjanak a munkába, hiszen sokan élnek vegyesházasságban. A cél az volt, hogy ismerje meg az amerikai házastárs is a kultúránkat, nyelvünket.
Amikor idejöttem, és megtudták, hova valósi vagyok, felcsillant a szemük: mindenkinek volt egy magyar származású osztálytársa, szobatársa, szomszédja, főnöke, beosztottja, akivel kitűnő kapcsolatot ápolt. Sosem éreztem hátránynak, hogy magyar vagyok, sőt nagyon is megbecsültek emiatt.
Bostonban emlékművet állítottak az 56-os szabadságharcosoknak
Fotó: Bostonhungarians.org
– Milyen tevékenységet fejt ki az Amerikai Magyar Koalíció (AMK)?
– Ez a legnagyobb magyar ernyőszervezet az országban: az összes magyar–amerikai szervezetet összefogja. Országszerte léteznek magyar iskolák, templomok, egyesületek, ezeknek a vezetői, csoportjai működnek együtt. Állandó gyűlések vannak, rengeteg embert megismerhetünk, és megtudhatjuk, hogy tőlünk távol eső vidékeken milyen programokat szerveznek honfitársaink. Csak
Ezeket az AMK tartja össze, kapcsolatban vagyunk mindegyikkel, tapasztalatot cserélünk. Sok Erdélyből elszármazott is van közöttünk, egy kedves erdélyi család például New Hampshire-ből jön Bostonba az ünnepségekre, ők vállalták el a magyar könyvtárnak a kezelését is.
– Különféle szervezetek nemrég felkérték önt nagyköveti munkára. Hogyan tudja orvosként segíteni az amerikai magyarokat?
– Az itt élő vagy frissen érkezett magyarok nem mindig beszélik jól a nyelvet, és ez a helyzet most a járvány idején eléggé kiéleződött. Nekik tudunk sokat segíteni a szervezeteink által. Azokat támogatjuk, akik sokszor nem tudják, miként működnek itt a dolgok. A Covid sok lelki problémát is okozott, nem beszélve arról, hogy sokan munka nélkül maradtak. Orvosi szempontból is rengeteg kérdés merül fel: az emberek nem tudják, hova kell fordulni, az amerikai egészségügyi rendszer amúgy is rendkívül bonyolult. Nekem is nehéz volt az elején az akadályokat legyőzni, nem mindenhol lehet tolmácsot találni.
Tanácsot lehet tőlünk kérni orvosi problémákban, de néha az is elég, ha az embernek van kivel beszélnie, és érzi a támogatást. E segélyprogramban egyházi személyek szintén sokat segítenek. Nagykövetként ugyanakkor szeretnék minél több orvoskollégát is bevonni e programba.
– A magyar állam támogatja az önök szervezeteit?
– Hivatalos támogatás nincs: az egyesületeink, szervezeteink önerőből működnek. Különböző tevékenységekre viszont léteznek források. Ha például kulturális fesztivált vagy koncertet akarunk szervezni, akkor lehet pályázni magyar állami pénzekre is. De támogatják az amerikai magyar tanárok képzését, taneszközökkel segítik őket, tapasztalatcserére hívják a pedagógusokat. Az AMK-nak van egy fontos programja, amellyel több mint száz diák (erdélyi is) ki tudott jönni ösztöndíjjal Amerikába.
Sokan félnek attól, hogy a diákok itt maradnak. Ez tévedés. Tudomásom szerint az ötszázból mindössze öt fiatal maradt Amerikában, a többiek mind otthon kamatoztatják tudásukat.
– Bostonban igencsak tisztelik a hősök emlékét, hiszen még 56-os emlékmű is van a városban. Ez hogyan született?
– A Massachusettsi Magyar Egyesület és az 56-osok csoportja 1986-ban összeállt, hogy emlékművel tisztelegjen a forradalom előtt. Nehéz volt összehozni, de addig lobbiztak, hogy végül Boston kellős közepén, a Szabadság téren, az üzleti negyed szívében megszületett az emlékmű. Minden itt élő magyar egynapi keresetét adta a szobor támogatására, amely egy amerikai magyar szobrászművész, a New Yorkban élő Hollóssy Gyuri alkotása. Az avatásra a 30 éves évfordulón került sor, hatalmas esemény volt, eljött az akkori amerikai elnökjelölt és volt massachusettsi kormányzó Michael Dukakis, John Kerry és Edward Kennedy szenátorok, Boston polgármestere, Pongrátz Gergely 56-os hős, valamint tévés stábok. Nemzeti ünnepeinken az emlékművet megkoszorúzzuk, beszédek hangzanak el, és ami fontos, próbáljuk a fiatalokat is bevonni a megemlékezésekbe. A szervezeteinkben sem különítjük el a korosztályokat, igyekszünk úgy szervezni az ünnepségeket, hogy együtt legyenek idősek és fiatalok, hiszen az ifjúságnak nagy élmény élőben hallani, és nem könyvben olvasni a régi történeteket. Nekem személyesen szívügyem, hogy egyben tartsam őket…
– Hogyan viszonyulnak önöknél a járványhelyzethez az emberek?
– Mint mindenütt a világon a vélemények itt is különböznek. A közösségi oldalak túlságosan is szabad utat engedtek mindenféle elképzelésnek. Az emberek sokat beszélnek, írnak ellene, de a való életben igazából betartják a szabályokat. Lehet, hogy a Facebookon szidják a maszkot, de viselik, a polgárok viszonylag fegyelmezettek. Többek között azért vállaltam a nagyköveti megbízást, hogy beszéljek az emberekkel. A szorongást az okozza, amikor nem tudjuk egy adott problémára a válaszokat. Lényeges, hogy az itt élő magyarok is megbízható információkat kapjanak szakemberektől, és ne mendemondákra hagyatkozzanak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!