Hirdetés

Magyar házasságokkal maradhat fenn a közösség – beszélgetés Korodi Levente türkösi evangélikus lelkésszel a barcasági csángókról

Korodi Levente: a barcasági csángók nagyobb odafi gyelést igényelnek •  Fotó: Szucher Ervin

Korodi Levente: a barcasági csángók nagyobb odafi gyelést igényelnek

Fotó: Szucher Ervin

A Négyfalu részét képező Türkös magyarsága nincs könnyű helyzetben: a Brassóval összenőtt városka látványos növekedésével a csángó lakosság aránya rohamosan csökken. A mintegy 750 főt számláló magyar evangélikus gyülekezet lelkipásztorával, Korodi Leventével beszélgettünk. 

Szucher Ervin

2022. március 18., 07:512022. március 18., 07:51

– Az ember amikor csángókról hall, hajlamos a mély hitű katolikusokkal társítani őket. Ehhez képest miként lettek evangélikusok a barcasági csángók?
– Mindenekelőtt Brassó közelségének és a szász hatásnak köszönhetően. Négyfaluban az első gyülekezet, amelyről a feljegyzésekből tudunk, a csernátfalusi. Történelme visszanyúlik a reformáció előtti korra, ami azt jelenti, hogy az itteni csángók is katolikusok voltak. Mint ahogy a település további három falujának lakói is.

Idézet
Az 1560-as évek után a Brassó környéki települések szász fennhatóság alá kerültek. Ez olyannyira erős köteléknek bizonyult, hogy amikor a türkösi csángók 1885-ben megépítették az evangélikus templomot,

a gyülekezet még mindig a német evangélikus esperesség fennhatósága alá tartozott. Amikor templomszentelésre kiszállt az esperes, a ceremónia lejártával fogta a kulcsot, bezárta az ajtót, és kijelentette: itt magyar nyelvű istentisztelet nem lesz. Őt nem érdekelte a hívek véleménye, így az újonnan felépített templom két esztendőn keresztül zárt ajtókkal állt. Csak akkor nyílt lehetőség magyarul szolgálni, miután megalakult a magyar evangélikus esperesség. Közben a rekatolizációs folyamat egy kisebb méretű katolikus templom építését hozta magával. Városi szinten – azaz Bácsfaluban, Türkösön, Csernátfaluban és Hosszúfaluban – ma mintegy négyezren vallják magukat római katolikusnak, valamivel több mint ötezren pedig evangélikusnak.

Hirdetés

– A barcasági csángók moldvai testvérei jelentős része nyelvileg beolvadt a román tengerbe. Az ittenieknek miként sikerült megőrizniük önazonosságukat?
– A szász hatás hagyományait mindmáig magunkon hordozzuk. Népviseletünk kevésbé különbözik az övékétől, de az építkezési szokásaink hasonlóak. Ami a román tengerben való megmaradást illeti: hatalmas kihívás, amellyel a fiatalabb nemzedékek nehezen küzdenek meg. Türkösön heti rendszerességgel tartunk ifjúsági eseményeket. Sokszor azon kapom fiataljainkat, hogy maguk közt is románul beszélnek.

Idézet
A tavaly volt az első olyan konfirmációnk, amikor egy vegyes házasságból származó gyermeket kénytelen voltam – a templomban, nagy nyilvánosság előtt – Luther Márton románra fordított kiskátéjából kérdezni.

Az elrománosodás folyamatát aligha tudnánk visszafordítani, de azon vagyunk, hogy minél inkább lassítsuk. Ezért tartom fontosnak, hogy legalább az egyházon belül a magyar fiatalok egymással találkozzanak, barátkozzanak. Egyedüli reménységünk a közösség megmaradására a színmagyar házasságok kötése.

– A beolvadásra az elöregedés is rátesz egy lapáttal?
– Többet temetünk, mint amennyit keresztelünk, ez tény. Gyülekezetünkben a 18 esztendőn fölüliek száma eléri a 700-at, míg kiskorúakból alig van 80.

– Karnyújtásnyira élnek a Székelyföldtől, mégsem székelyesedtek el…
– Ez így igaz: itt fekszik a közelünkben a Székelyföld, mégsincs semmiféle átjárás a két térség között. Különlegességként jegyezhettük fel, hogy nemrég egy négyfalusi kislány, aki itt, a Zajzoni Rab István nevét viselő iskolában végezte a nyolcadikat, Sepsiszentgyörgyre ment középiskolába. Mindössze 35 kilométer választja el városainkat, ilyen esetre eddig mégsem volt példa. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy gond, ha valaki Négyfaluban vagy Brassóban, az Áprily Lajosban anyanyelvén folytatja tanulmányait, hanem a két régió, a Barcaság és a Székelyföld közötti átjárhatatlanságot szeretném kiemelni.

Idézet
A csángókban van némi konokság, ami arról szól, hogy nekünk itt kell helyt állnunk, itt kell megmaradnunk.

De ugyanez mondható el a székelyföldiekről is.

– Előny vagy inkább hátrány Brassó közelsége?
– Tíz évvel ezelőtt előnynek számított: az egyszerű bevásárlástól kezdve a kulturális életig szinte mindent Brassó kínált nekünk. Ma már Négyfalu szintjén is adottak a körülmények. A járvány beköszöntése előtt ide is havi rendszerességgel jöttek különböző színtársulatok Sepsiszentgyörgyről vagy akár Marosvásárhelyről. A hátrányt Brassó Négyfalu irányába való bővülése jelenti. A megyeszékhely mindegyre terjeszkedik, a környező települések pedig beszűkülnek.

Idézet
Az utóbbi időben Négyfalu határában a magyarok szinte mind eladták földjeiket, ezeket a Brassóból kimenekülő románok építették be.

Ilyen körülmények közt ne csodálkozzunk, ha számarányunk látványosan csökken.

– A beköltözött románságban tetten érhető-e, hogy a moldvaiakhoz hasonlóan a csángókat lényegében elmagyarosodott románoknak tekintik?

– Nem. Négyfaluban a mokányság 10–15 éve kézbe vette múltjának ápolását – mégpedig a magyar hagyományok kisajátításával. Népviseletükben átvettek különböző elemeket tőlünk, sőt már egyre inkább azt hangoztatják, hogy az a sajátjuk. El tudjuk fogadni, hogy idővel az övéké lett, de azt nem, hogy az övéké volt. Nyilatkozatok szintjén is egyre sűrűbben hangoztatják: ők már előttünk itt éltek. Pedig elég végigmenni a négy összenőtt faluból létesített városon, és megnézni, hogy a főúton az összes házat valamikor a csángómagyarok építették. A mokányság az erdők aljában élt, és mind a mai napig ott lakik.

– A rendszerváltás óta sokkal kézenfekvőbb az önazonosság és a hagyomány ápolása. Élnek ezzel a lehetőséggel a fiatalabb nemzedékek?
– Nem a fiatalokkal van gond. Azt tapasztalom, hogy a középnemzedék tagjai azok, akik közömbösen viszonyulnak a kérdéshez. Talán azért, mert a kommunista rendszer rányomta az életükre a bélyegét. Persze léteznek kivételek is. Több lelkes személlyel büszkélkedhetünk, akik a fiatalság bevonásával felvállalták a hagyományok újjáélesztését. Szerencsére ifjaink részéről nyitottság érzékelhető. Rendszeres varróköröket tartanak, nyaranta hagyományőrző táborokat szerveznek, szövést, fonást tanítanak, tojásírást oktatnak.

 – A barcasági magyarok miként élik meg hitüket?
– Mifelénk a kényelmesség nagy úr. A templom küszöbét főként az ötvenes-hatvanas korosztály képviselői lépik át. A fiatalok a fáradtságra, elfoglaltságra való tekintetettel maradoznak ki. Érdekes, hogy szenteste meg szokott telni a templom, eljönnek körülbelül háromszázan. Karácsony első napján összegyűlünk kétszázan, másodnapján meg huszonöt-harmincan. Ezek a számok maguktól beszélnek.

–  Mennyire hallgatnak a papjaikra?
 – Az itteni emberek fontosnak tartják a pap jelenlétét és hozzáállását. Ha a közösség jónak tart bizonyos indítványozást, akkor követi a papot. Ehhez viszont a lelkésznek is figyelembe kell vennie a gyülekezet igényeit, az emberek lelki állapotát.

– A négyfalusiak testvéreiknek érzik az ország más területein élő csángókat?
– Nem tapasztaltam különleges kötődést. Évente szoktunk kirándulásokat szervezni, egyik esztendőben a Gyimesekbe látogattunk. Szálláshelyünkön, a borospataki skanzenben részt vehettünk egy csángó esten. Mondanom sem kell, hogy aki első ízben találkozott a gyimesi csángókkal, jócskán elcsodálkozott. Ez annak is tulajdonítható, hogy

Idézet
semmiféle kapcsolat nincs a négyfalusi csángók és a moldvai, gyimesi vagy dobrudzsai csángók között.

 – Fel sem merült, hogy esetleg egyházközségi szinten rendezzék a soraikat?
 – Mivel ennek nincs múltja, a kezdeményezés is nehézkes lenne. A feleségem felmenői közt van néhány rokon, aki éppen Borospatakon telepedett le. Amikor megkérdeztem, ápolják-e a rokoni kapcsolatot, az volt a válasz, hogy évente kétszer-háromszor beszélnek telefonon. De mondok egyebet: amikor egy viszonylag kis gyülekezetből, a Szeben megyei Kiskapusról Türkösbe kerültem, a közösség feltérképezése közben arra figyeltem fel, hogy a presbiterek sem ismernek mindenkit. Főként azokat nem, akik nem az ő utcájukban laknak. Azt hiszem, ez is jellegzetes barcasági csángó vonás: a közvetlen szomszédommal elvagyok, aztán hogy ki lakik a második, harmadik utcában, az nem érdekel. Még mindig azon dolgozunk, hogy a gyülekezeti tagok ismerjék meg egymást.

– Zavaró, hogy az anyaország figyelme főként a moldvai és gyi­mesi csángókra összpontosul?
– Sajnos mi barcaságiak általában kimaradunk az anyaországiak látóköréből. Magyarország a moldvai és a gyimesi csángók iránti nyitása hosszabb múltra tekint vissza, ezért a kötődés is sokkal szorosabb. A néhány éve létrejött Barcasági Csángó Alapítvány az, amelyik itthon is, az anyaországban is próbálja népszerűsíteni a térséget a maga hagyományaival és természeti szépségeivel. Érezhetően valami megmozdult, a Kárpát-medencében kezdenek minket is megismerni. Létezünk, tömbben élünk, jövőképpel rendelkezünk. És reménykedünk.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 14., péntek

Ötvenmillió őshonos kisebbségi az Európai Unióban: Brüsszel a tagállamokhoz irányít

Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott

Ötvenmillió őshonos kisebbségi az Európai Unióban: Brüsszel a tagállamokhoz irányít
Hirdetés
2026. augusztus 14., péntek

Megtámadott mentősök: mire képes a mesterséges intelligencia?

Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.

Megtámadott mentősök: mire képes a mesterséges intelligencia?
2026. augusztus 12., szerda

Napról napra melegebb lesz: zivatarok zárhatják a forró hetet

Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.

Napról napra melegebb lesz: zivatarok zárhatják a forró hetet
2026. augusztus 09., vasárnap

Régi házból passzívház? Műszakilag lehetséges, de Erdélyben még messze vagyunk az áttöréstől

Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.

Régi házból passzívház? Műszakilag lehetséges, de Erdélyben még messze vagyunk az áttöréstől
Hirdetés
2026. augusztus 05., szerda

Lángoló Európa: minden eddiginél nagyobb uniós készültség az erdőtüzek ellen

Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.

Lángoló Európa: minden eddiginél nagyobb uniós készültség az erdőtüzek ellen
2026. augusztus 02., vasárnap

A néptánc összeköt, nem megoszt – modern eszközökkel népszerűsíti az erdélyi hagyományokat Kovács Szabolcs Zoltán

A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.

A néptánc összeköt, nem megoszt – modern eszközökkel népszerűsíti az erdélyi hagyományokat Kovács Szabolcs Zoltán
2026. augusztus 01., szombat

Lisszabontól Kolozsvárig két keréken – 4000 kilométert tekert Európán át a kolozsvári nőgyógyász

Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.

Lisszabontól Kolozsvárig két keréken – 4000 kilométert tekert Európán át a kolozsvári nőgyógyász
Hirdetés
2026. július 31., péntek

Szintet lépett a román–ukrán együttműködés a közös dróngyártással

A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.

Szintet lépett a román–ukrán együttműködés a közös dróngyártással
2026. július 25., szombat

Erdély még alig fedezte fel a „digitális böjt” turizmusát, pedig az „offline” lét az új luxus

Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.

Erdély még alig fedezte fel a „digitális böjt” turizmusát, pedig az „offline” lét az új luxus
2026. július 24., péntek

Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója

Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.

Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója
Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója
2026. július 24., péntek

Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója

Hirdetés
Hirdetés