Az Uni-Guns nevű diákcsapat egyik mottója: a piros nem szín, hanem életforma
Fotó: Facebook/KMDSZ Diáknapok
Idén 30. alkalommal rendezték meg a kolozsvári diáknapokat. A kincses város egyetemistái által szervezett ötnapos rendezvénysorozat már túlnőtte a várost, a bulikra és programokra más városokból is több diák érkezik. A KMDSZ elnökével, László Petrával beszélgettünk a jubileumi alkalommal a diáknapok szervezéséről, céljairól.
2025. május 12., 08:542025. május 12., 08:54
2025. május 12., 14:272025. május 12., 14:27
– Mekkora számú diákságot mozgat meg a rendezvény?
– Idén rekordszámú résztvevőnek örülhettünk, ugyanis 2366 diák versenyzett a diáknapokon, mellettük pedig 1080 szimpatizánst tartottunk számon. Ők a szurkolók, akik a sporteseményeken mindig a legnagyobb támogatást nyújtják a csapatoknak. Emellett 182 fős a szervezői csapatunk, ez szintén rekord. Például négy évvel ezelőtt 110-en szerveztük meg a diáknapokat, akkor 56 csapat volt. És természetesen számos fiatal látogatott ki minden este a Törökvágásra, eljöttek a programokra, úgyhogy évente több ezer magyar fiatalt mozgatunk meg Erdély-szerte. Ilyenkor jönnek más egyetemista városokból a bulikra, illetve a középiskolások is szeretnek csatlakozni, és megfigyelik, mi vár majd rájuk a kincses városban. S ami a legszebb az egészben: mindez teljesen önkéntes alapon működik 30 éve.
– Kik vehetnek részt a csapatokban?
– Csapattagok lehetnek a kolozsvári egyetemisták, minden csapatban van lehetőség öt külsős személy bevonására. Ez azt jelenti, hogy az illető vagy másik városban egyetemista, vagy tavalyi diáknapozó, esetleg szervező. Mindez azért, hogy ballagás után ne kelljen egyből kiszakadni a diákévek után egy közösségből.
Vannak olyan csapattagok, akik fiatalabbak, mint maga a csapat, ez is érdekes dolog. Létezik 15 vagy 16 éves csapatunk, ez annak is köszönhető, hogy a régiek mindig támogatják az újakat.
A KMDSZ elnöke, László Petra szerint Idén rekordszámú résztvevője volt a diáknapoknak
Fotó: Facebook/KMDSZ Diáknapok
– Más városban levő egyetemisták alkothatnak-e csapatot?
– Nem. Ez csak a kolozsvári diákoknak a rendezvénye. Ugyanis közösségszervezés, közösségalakítás szempontjából rendkívül fontos, hogy a csapatok nemcsak a diáknapokon vesznek részt, hanem itt Kolozsváron együtt járnak bulizni, együtt mennek hétvégézni, együtt járnak a tengerre. Sokan nem is látják, hogy sokszor egyetemi karonként is formálódik egy-egy csapat: A kocka másik oldala nevűek matek-infósok. Sokszor állnak össze egy városból származó fiatalok, létezik székelyudvarhelyi, szatmári, csíkszeredai csapatunk például. Ha teljesen megnyitnánk az egészet, nem biztos, hogy ilyen formában meg tudnánk szervezni a diáknapokat.
– Kik a szervezők? Mikor kezdik el a szervezést?
– Már szeptemberben elkezdtük a szervezést, amikor sok mindent lefoglaltunk. A 182 fős szervezői csapat akkor még nem alakult meg. A KMDSZ vezetőtanácsa kilenc főből áll, tervezgetni kezd, kitűzi a stratégiát, célokat. Így született meg a gondolat, hogy e jubileumi, 30. kiadás szóljon az emlékezésről is. Az év során a csapat folyamatosan kiegészült egy 30 fős koordinátori csapattal, amely a különböző területekért felel (programok, kommunikáció, hivatalos szervek stb.). Az önkéntesekből álló SzervezTeam csapat a programok levezénylésében segít nekünk. Ők február-március környékén csatlakoznak a szervezésbe. Egy képzéssel tarkított összerázó hétvégén is részt veszünk, mert a 180 főnek meg kell ismernie egymást, együtt kell dolgoznia, hogy sikeres legyen a rendezvény.
A sakkversenyek is sok fejtörést okoztak a versenyzőknek
Fotó: Facebook/KMDSZ Diáknapok
– Milyen a kapcsolat a hivatalos szervekkel?
– Szeretik a diáknapokat, bár a buli, szórakozás alkalmával néha történnek ilyen-olyan incidensek is a Törökvágáson. Minden évben jelen vannak a mentősök a sportprogramokon, mert törik pár testrész a mérkőzések alatt, ezt sajnos nem tudjuk elkerülni.
Van egy Eco-programunk is: szeretnénk a diákokban felébreszteni a környezetvédelem fontosságát, hogy lehetőleg kevés szeméttel záródjon a rendezvény.
– A felvonulás során sok magyar diák mozdul meg, a belvárosban is rengetegen járkálnak magyar feliratú pólókban. Volt-e valami gond ebből kifolyólag a városban?
– Én nem értesültem szerencsére ilyenekről, sőt sokszor a román diáktársaink is kilátogatnak hozzánk. A lakosságot néha kicsit zavarja a törökvágási zaj, ami valamilyen szinten érthető, de ez az öt nap így az egész évből úgy érzem, méltányosan lehet a kolozsvári magyar diákoké, és nem szokott ebből probléma lenni. Egyébként a zsűrizésben románok is részt vesznek az egyetem diáktanácsából a vasárnapi bográcsnál, úgyhogy ők is nagyon várják a diáknapokat.
Számos sérülés a lányok futballmérkőzésein szokott történni
Fotó: Facebook/KMDSZ Diáknapok
– Ők nem képesek szervezni hasonlót maguknak?
– Leesett állal figyelik azt, amit szervezünk. Mindig elmondják: ők sosem tudnák ezt így megszervezni, le a kalappal előttünk. Próbálkoznak, hogy ők is szervezzenek ilyent, már segítettünk is pár ötlettel a román diáktanácsnak.
– Milyen feladatokat kell teljesíteniük a csapatoknak?
– A programok három részre oszlanak: sport, kocsmasport és kulturális programok. E három területre készülnek fel a diákok, a csapatokat is úgy alkotják meg, hogy melyik fiatal milyen területen, miben ügyes. 50 helyszínen 30 program zajlik, a sportvetélkedők több napon át tartanak reggeltől estig. Az ECO-feladat során a fiataloknak „szemétszedős” kihívást kellett teljesíteniük. Kolozsvár különböző területeit tisztították meg, ezzel is próbáljuk őket a tudatosságra nevelni.
A közösségi média felületeinken próbáltunk nekik elrejteni különböző „lepkés tartalmakat” a város különböző pontjain, a szabályzatot délután 4-kor kapták meg, és este 9-kor kezdődött a „lepkevadászat”.
A Törökvágáson a fiatalok teltházas koncerteken vesznek részt
Fotó: Facebook/KMDSZ Diáknapok
– Egyes csapatokba csak különböző ügyességi feladatok elvégzése során lehet bekerülni. Sokan a diáknapok előtt már hónapokkal edzenek, készülnek. A sportesemények alkalmával pedig a sportszerűség határát is súrolják egyesek. Ennyire „vérre megy” a játék?
– Nagy tekintélye (presztízse) van annak, hogy ki nyeri a diáknapokat, és a csapatoknak külön hírnevük (imázsuk) van. A közösségi felületeken külön oldalakat hoznak létre, jelentős követői számmal, és építik azt a védjegyet (brandet), amelyet ők képviselnek. Egyes csapatok célként tűzik ki, hogy megnyerjék a diáknapokat, mások a legjobb tízben vagy húszban szeretnének végezni, megint mások csak szórakozni járnak. A többség viszont azért küzd, hogy a 64-es rangsorban minél előbb helyezkedjen el vasárnap este. Sokszor kritikusak a szervezéssel kapcsolatban. Tavaly például jelezték, szeretnék, hogy legyen női kézilabda, ezt idén megvalósítottuk, szóval figyelünk a javaslataikra.
– A nyerteseknek mi a jutalmuk?
– Az első csapat minden tagja belépőt kap a marosvásárhelyi VIBE-fesztiválra, illetve minden évben van egy sportszerűségi (fair play) díjunk is. Ezt a korábbi években a diáknapozók szavazták meg. Idén a szervezők szavaznak arról, hogy szerintük mely csapat tagjai voltak a legsportszerűbbek.
– Hosszú évekkel ezelőtt ingyenes volt a részvétel. Most 150 lej a benevezési díj. Ez mintegy 75 ezer eurót jelent. Ebből mit kell fedezni?
– Minden évben a csapatkapitányok gyűléseken vesznek részt, amelyen megismerik a diáknapok költségvetését. Így látják, hogy az összeg, amellyel hozzájárulnak a rendezvényhez mire elég, mit fedez, és mekkora összegbe kerül megszervezni a diáknapokat. Az említett mintegy 75 ezer euró valóban nem kis összeg, viszont kevés dologra elég.
A Törökvágáson tartott zenei előadások, a sátrak bérlése ugyanis sokba kerül.
A koncertekre napijeggyel nem csak a diáknapozók juthatnak be
Fotó: Facebook/KMDSZ Diáknapok
– Kik hajlandóak támogatni a diáknapokat?
– Többségében kolozsváriak, ám erdélyi cégek és intézmények is támogatnak minket. Az elmúlt évtizedekben sokan diáknapoztak a mostani cégvezetők közül is, úgyhogy kedves helyet foglal el szívükben ez a történet.
– Elmés, érdekes, vicces csapatnevekkel találkozunk, ugyanakkor egyre több az alkohollal és szexszel kapcsolatos is, s már a perverzitásba hajló nevek is megjelentek. Ez is a diáknapok varázsához tartozik?
– Nem mondanám azt, hogy ez a varázsa, inkább a hozzátartozója a kolozsvári diáklétnek. Valóban léteznek vicces csapatnevek, mint a ShakesBeer, a Beer-ka, a sör (beer) különböző formáival alkotott nevek (Vásörhely, Sörnyetegek). Valóban nem mindegyik csapatnév szép, viszont ezt mi nem szoktuk szabályozni, ez rá van bízva a diáknapozókra, végül is a választott név őket képviseli.
– Mi a szerepe az egyen-pólóknak, hanorákoknak, zászlóknak?
– El nem tudom képzelni, hogy a diáknapozók ezt elengedjék, mert mindez fontos része a diáknapoknak. Valóban kiépítenek egy saját védjegyet maguknak.
A diáknapozók részéről igazából egy lehetőség ilyen szinten is kifejezni magukat. Egyébként diáknapos csapatot alapítani, csapatban lenni valamilyen szinten nemcsak közösségkovácsoló, hanem önkifejezés is sok szempontból.
A kultúrmaraton alkalmával a diákoknak az eszüket is meg kell mozgatniuk
Fotó: Facebook/KMDSZ Diáknapok
– A tanárok hogyan viszonyulnak a diáknapokhoz, mert a diákok nagy része ilyenkor nem látogatja az órákat?
– Az elmúlt 30 év alatt megszokták, hogy ebben az időszakban kissé lelassul az egyetemi épületekben a diákok létszáma, és az élet kihelyeződik a Babeș-parkba, különböző kocsmákba, a Törökvágásra. Már több tanár is diáknapozott az elmúlt években, szóval tudják, ez milyen fontos rendezvény, és sokan támogatnak is minket.
– Más erdélyi városban tartanak-e hasonló diáknapokat?
– Igen, szoros kapcsolatunk van a többi városban működő ifjúsági diákszervezetekkel. Diáknapokat tartanak például Marosvásárhelyen, Csíkban, Nagyváradon.
– Idén mi volt a tematikája a diáknapoknak?
– Az idei év az emberiség hajnalát idézi vissza, ugyanis a 30. diáknapok témája az őskor – a jubileumra való tekintettel. Mert 2025 az emlékezésről is szól. A Catan nevű társasjátéknak az Emberiség hajnala nevezetű kiadása ihletett meg bennünket. Amúgy nem mindig tudatos a témaválasztás, néha egy-egy megszólalás vagy vicc alapján választjuk ki a diáknapok témáját. Viszont a téma fontos, mert befolyásolja a programoka: a különböző kultúraprogramokban mindig visszaköszön a megjelenítésben (dizájn), a bemutatkozókban, ezért a részvevőknek is eleget kell tenniük ezeknek. Idén különösen sok dicséretet kaptunk ezért.
A BorÁszok tavalyi csapata. A fiatalok remélik, hogy ezer év múlva is lesz csapat és persze diáknapok
Fotó: Facebook/KMDSZ Diáknapok
– Milyen kulturális programok voltak idén?
– Például a City Tour, Klán Tour, ezek során a városban különböző kihívásokat, feladatokat kellett teljesíteni, ezeket is pontozták a szervezők. Volt karaoke, slam, a kultúrprogramok keretében Klán Tour Night, minden klán négy csapatból áll össze. Ők együtt versenyeznek közös pontszámért, azt a pontszámot, amit elér egy klán, mindegyik csapat megkapja. A klánokat azért hoztuk létre, hogy a túl erős rivalizálás, esetleges utálkozás a csapatok között csökkenjen. Volt kultúrmaratonunk és néptáncversenyünk is.
Így azok is szórakoznak, akik a kocsmasportokat nem annyira kedvelik, és sportolni sem akarnak. A rendezvény művészibb oldalához tartozik a bemutatkozó is, amelyre szintén sokat kell készülni.
– A jubileumra a szervezőbizottság készült-e meglepetéssel?
– A diáknapok után egy hónappal tervezünk egy mozivetítést azzal a dokumentumfilmmel, amely az idei szervezésről szól. A filmmel a 30. diáknapokat szeretnénk megörökíteni, azt, hogy milyen volt megszervezni önkéntesen e nagy méretű rendezvényt. Ugyanakkor az emlékezés során megszólalnak régi KMDSZ-elnökök, az, aki az első diáknapokat szervezte, s aki elindította azt, hogy a Törökvágáson legyenek a bulik. Remélem, sok érdekes fordulat várható a filmben.
Ám mindez sokkal több ennél: önkifejezés, közösségszervezés.
A részvevőknek más oldaláról is meg kellene ismerniük a diáknapokat: lássák a sportszerűséget, a szervezőkkel szembeni megfelelő bánásmódot, azt, hogy mennyi munka van a szervezésben.
Azt, hogy sokan az egyetemi óráikat, a szabadidejüket áldozzák fel, éjjelenként néha két-három órát pihennek azért, hogy másnap egész nap jelen tudjanak lenni a programok lebonyolításában.
Az Egyesült Államokban szervezett, és a családi vállalkozások világkupájaként számontartott nemzetközi esettanulmány-versenyt a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem közgazdasági karának magyar diákjai nyerték meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Már kisgyermekként tudta, hogy tanítónő szeretne lenni. Azóta harminchét év telt el, Komjátszegi Fábián Réka kezei közül pedig tanítványok százai kerültek ki. Ő ma is ugyanazzal a lelkesedéssel lép be az osztályterembe, mint pályája kezdetén.
Egy elsüllyesztett repülőgép belsejében úszni vagy cápákat figyelni a Vörös-tenger mélyén sokak számára életre szóló élmény. Szabó Kolos brassói búvároktatóval a búvárkodás veszélyeiről, vonzerejéről és az erdélyi lehetőségekről beszélgettünk.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!