Koronavírus-járványban életet ment az oltás – Dr. Székely Edit vásárhelyi mikrobiológus főorvos a vakcinákról

A vírus mostani elcsendesedése egy hullámvölgy lehet: a következő esetszám-növekedést akkor előzhetjük meg, ha a védettséggel rendelkezők aránya megfelelően nagy.

– Az oltásokat hosszú évek alatt szokták kifejleszteni. A jelenleg elérhető koronavírus elleniek kevesebb mint másfél év alatt készültek el, amit sokan kétkedve fogadnak. Lehetnek fenntartásaink?
– Ez teljesen érthető aggodalom, hiszen békeidőben évekig tart egy-egy új oltás bevezetése. A rendkívüli állapotok gyors és hatékony megoldást igényelnek: a kísérleti, klinikai vizsgálati és engedélyeztetési folyamatot ennek megfelelően felgyorsították. Valóban, példátlan a kutatói közösség, a finanszírozást biztosító hatóságok, az engedélyeztetési folyamatokat lebonyolító szervek együttműködése. De mindenekelőtt a vakcinológiában felgyűlt több évtizedes tapasztalat, a tudományos háttér az, ami lehetővé tette az oltások gyors kifejlesztését.
Egy oltás hatékonyságát több tényező is befolyásolja: a kórokozó tulajdonságai, az oltás típusa, egy adott személy szervezete. Fontos megérteni, hogy ahány kórokozó, annyiféle a kihívás az oltás hatékonyságát illetően. Régi, bevált oltások között is jelentős különbségek vannak: a kanyaró ellen hosszú távú védettséget biztosít ugyanaz a hatvanas években kifejlesztett oltás, míg influenzával szemben évente új oltás szükséges, amit az aktuálisan keringő vírusok után mindegyre módosítanak.

Ezt végső soron a generált immunválasz minősége, az immunmemória, valamint az újabb variánsok tulajdonságai fogják meghatározni.

– Melyek a jelenleg kapható, leghatékonyabb oltások?
– Romániában a mRNS alapú oltások közül a Pfizer és Moderna, az adenovírus vektorvakcinák közül az AstraZeneca és Johnson&Johnson’s által kifejlesztettek kaphatók. Aki felveszi az oltást, az természetesen a leghatékonyabbat szeretné. Hatékonyság szempontjából ezek közül mindegyik jó egyéni védettséget biztosít, bármelyik felvételével elkerülhető a súlyos megbetegedés, közösségi szinten pedig jelentősen hozzájárulnak a nyájimmunitás kialakításához.

– Koronavíruson átesett személy mikor kaphatja be leghamarabb az oltást?
– A koronavírusos fertőzésen átesett személy oltható, amint felépül a betegségből. Bizonyos ideig védettség alakul ki az újra fertőződéssel szemben, de ennek időtartamát még nem határozták meg pontosan. Az eddigi vizsgálatok alapján a súlyosabb formán átesett személyeknél rendszerint intenzívebb immunválasz alakul ki, mint a könnyű vagy tünetmentes formán átesetteknél. Ilyen megfontolás alapján a súlyos fertőzésen átesettek eltolhatják az oltást, anélkül, hogy esetleges újra fertőződést kockáztatnának. Ugyanakkor egyre inkább

– A Pfizer-vakcina más jellegű, mint a többi, mert nem egy „lebutított”, gyenge vírust fecskendeznek be a szervezetbe, hanem valami mást. Miről van szó pontosan?
– Az oltások alapkoncepciója megismertetni a szervezetet egy kórokozóval, anélkül, hogy megbetegedést okoznánk. Ez jól működik egy lebutított kórokozóval is, de az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján bebizonyosodott, hogy a kórokozó jól megválasztott részecskéi is elegendőek a védettség kialakítására, nincs szükség arra, hogy a teljes kórokozót a szervezetbe juttassuk. Ezek a részecskék rendszerint felszíni fehérjék, amik a vírus sejtbe jutását teszik lehetővé. A szervezetben ellenük generált ellenanyagok egy valódi, teljes vírussal való találkozás esetében lefedik ezeket és emiatt a vírus nem juthat a sejtbe.
Az újabb technológiák változatos megoldást nyújtanak arra vonatkozóan, hogy hogyan jusson el a fehérje a szervezetbe. Egyrészt mesterségesen előállított fehérjét használhatnak az oltásban. Ilyen típusú oltások még nincsenek használatban SARS-CoV2 ellen, de folyamatban van az engedélyezésük. Másrészt a fehérjét le lehet gyártatni a szervezetünk sejtjei segítségével, a kérdés viszont az, hogy hogyan ér célba az információ:
1. adenovírussal, DNS formájában vihető be a fehérje szintézisére szolgáló információ a sejtekbe, erről a sejtben mRNS íródik át és ez szolgál a fehérjegyártás alapjául,
2. magát a mRNS-t juttatják a szervezetbe és ez egyenesen a fehérjegyártás alapjául szolgál, ami gyakorlatilag egy rövidített és egyszerűsített formája az előzőnek.

Tekintettel arra, hogy hasonló, új vírusok által okozott járványok a jövőben is előfordulhatnak, a meglévő technológia a megszerzett tapasztalat alapján gyors reakciót tesz lehetővé.

– A beadott oltás után csökkenhet-e az ember szervezetének immunitása? Könnyebben meghűlhetünk, vagy fogékonyabbak vagyunk-e más betegségekre?
– Jóllehet vannak olyan vírusos megbetegedések, amelyek az immunválasz rövidebb-hosszabb ideig tartó elégtelenségével járhatnak az immunrendszerre kifejtett közvetlen hatásaik miatt (pl. kanyaró), az oltás után ezek a következmények nem alakulnak ki. Ezért ez fontos érv egyes oltások mellett, hiszen a konkrét megbetegedés megelőzésén túl a betegség átállása nyomán gyengült immunválasz miatt esedékes egyéb megbetegedések is jó eséllyel elkerülhetőek.

A SARS-CoV2 ellenes oltásokról sincs olyan adat, ami az immunitás gyengülését támasztaná alá.

Emellett pedig minden egyes oltott személy hozzájárul a közösség immunitásának eléréséhez, ami a járvány tartós leküzdéséért fontos.

– Koronavírusteszttel kimutatható-e a betegség olyan személyben, aki korábban már bekapta az oltást?
– A PCR teszt és az antigént kimutató gyorstesztek ugyanúgy használhatók oltottak esetében is. Az ellenanyagszintet meghatározó tesztek között is vannak olyanok, amelyek segítségével elkülöníthető a fertőzés, valamint az oltás nyomán szerzett védettség. Tekintettel arra, hogy az utóbbi időben megnőtt az igény az oltás után kialakult ellenanyagszint ellenőrzésére (felszíni S fehérje ellenes ellenanyag kimutatása révén), a legtöbb laboratórium erre tért át, ez viszont nem tesz különbséget a természetes és oltás révén szerzett immunitás között.

– Hálózatkutatók szerint csak akkor szabadulhatunk meg a koronavírustól, ha a Föld lakos– ságának 60-70 százaléka átesett a betegségen vagy be van oltva. Mások szerint ezentúl mindig együtt kell élnünk e vírussal. Több évig is elhúzódhat a járvány?
– Akár ennél magasabb érték elérésére is szükség lehet, amennyiben a hatékonyabban terjedő variánsok teret hódítanak. A védettségi arány mindenképpen meghatározó szerepet játszik a járvány alakulásában, a vírus tulajdonságainak alakulásával egyidőben. Ezért minél előbb minél többen oltatnak, annál jobbak az esélyek a járvány lecsengésére. Ellenkezőleg, elhúzódó járvány esetében egyre nő a variánsok szelekciójának esélye, hiszen minél több szervezetben zajlik a vírus replikációja, annál több lehetőség adódik erre a véletlenszerű eseményre.

– A járvány kialakulása óta a kormányok több, egymásnak ellentmondó intézkedést hoztak a pandémia megfékezése érdekében. Ez annak tudható be, hogy a szakemberek sem tudják pontosan, mivel állunk szemben?
– A kezdeti egy-két hónapot leszámítva a fontos kérdésekben megvolt a szakmai konszenzus. De összességében nem létezett egy bejáratott, kitapasztalt recept arra vonatkozóan, hogy országos szinten mikor milyen intézkedés bizonyulhat célravezetőnek. Ha visszatekintünk, akkor van már sejtésünk arra vonatkozóan, mi működött és mi nem. Sok esetben viszont a szakmai ajánlásokat a politikai érdekek mögé (alá) rendelték.

De még azokkal együtt is, ha a lakosság a közös érdekért betartja a zömükben mégiscsak szükséges szabályokat, akkor jelentősen hozzájárulhat a járványgörbe ellaposításához egy-egy kritikus időszakban. Azt is láthattuk, hogy minden országban vannak szkeptikusok, vírus- és oltástagadók… Talán arányaikban van csak különbség. Ez az arány azonban döntő a járvány jövőbeli alakulása szempontjából.

– Egyesek szerint a vírus kialakulása a véletlen műve, az összeesküvés-elméletek rajongói szerint a háttérhatalmak tudatos manipulációjáról van szó, egyházi berkekben isteni figyelmeztetésről vagy megpróbáltatásról beszélnek. Ön mit gondol erről?
– Ezt a kérdést mikrobiológusként közelítem meg. A vírus egy biológiai entitás, aminek „célja” a fennmaradás, minél több gazdaszervezetben való szaporodás. Nem feltétlenül a pusztítás, hiszen, ha idejekorán megöli a gazdáit, akkor saját terjedési esélyeit is rontja. „Vírusszemszögből” nézve, a legjobb stratégia a könnyű terjedési lehetőség és a nem túl súlyos gazdakárosítás, mert ez biztosítja a számára legtöbb új egyed kialakulását. Ilyen szempontból a SARS-CoV2 egy rendkívül sikeres vírus. A mi szemszögünkből különösen rossz kifejlet az, hogy a sikeres terjedés nagy fertőzési esetszámokat generál, ami alacsony letalitás mellett is nagyszámú halálos áldozatot követel.

ami mindenképpen a megelőzés fontosságát emeli ki. Tény, hogy az előző két újonnan megjelenő, súlyos emberi fertőzést okozó koronavírusról – a 2002-ben megjelent SARS-CoV és a 2012-ben megjelent MERS-CoV – igazolták a természetes eredetet. Denevér koronavírusok civetmacska, illetve dromedár közvetítésével kerültek emberközelbe és ezt követően alkalmazkodtak az emberi szervezethez. A mikrobiológiában jól ismert „forgatókönyv” ez, és nem csak a koronavírusokkal kapcsolatosan – példa rá az Ebola vagy az influenzavírusok evolúciója. Mindaddig, amíg a biológia törvényei alapján megmagyarázható egy jelenség, addig nem a szándékos emberi beavatkozás az első dolog, ami eszembe jut. Természetesen, ha egyértelmű bizonyítékok támasztják alá az emberi mulasztás, netán gonoszság tényét, azt el kell ismerni. Jelenlegi tudás szerint viszont a mérleg nyelve a természetes evolúció felé mutat, több szempont miatt: nincs igazolt mesterséges szekvenciára utaló génszakasz a SARS-Cov2 genomjában, illetve eddig két olyan természetben keringő állati koronavírust találtak, ami a SARS-CoV2-vel közeli rokonságban van és ez a természetes evolúciót valószínűsíti. Ez még nem elég a szolid evidenciához, de egyelőre ennyit tudunk. Jelenleg a megoldás a legfontosabb, függetlenül attól, hogyan és honnan jött ez a súlytás, ami felforgatta az életünket. A sok rossz mellett viszont tanulságos (volt), egyéni és társadalmi szinten egyaránt.