
Az ungvári koncerten Rózsa Ferenc karnagy (jobbra) köszönti az est ünnepeltjét, a zongoraművészt
Fotó: Csermák Zoltán
Nagy veszteség érte a magyar s különösen a külhoni zenei életet: 55 éves korában tavaly karácsonykor elhunyt Csuprik Etelka zongoraművész. A cigány származású tehetséges zenésszel 2011. december 12-én készítettem Ungváron rövid interjút, amelyben pályájáról és művészi hitvallásáról beszélt.
2020. február 19., 14:022020. február 19., 14:02
– Hogyan alakult a pályája?
– Hároméves koromban kezdtem el zongorázni, s 19 éves koromig Kárpátalján éltem. Ezt követően a „vándorévek” következtek: a Moszkvai Konzervatóriumban tanultam három évet, de a lembergi Mikola Liszenko Nemzeti Zeneakadémiát is elvégeztem. Később Budapesten dolgoztam, Benedek Tamás stúdiójában 12 CD anyagát rögzítettem. Számos magyar városban léptem fel, talán a legemlékezetesebb az az operaházi koncert volt, amelyen Jansug Kakhidze grúz karmesterrel Liszt Esz-dúr zongoraversenyét játszottam.
– Ezen az estén Liszt másik zongoraversenyét tűzte műsorra. A romantikus magyar szerző végigkíséri életét?
– Talán eljutottam arra a fokra, hogy mindegy, mit játszom. De különösen szeretem Lisztet, Bachot, Mozartot, Beethovent, Rachmaninovot, Chopint, egyszóval a nagyokat. De valóban, inkább a romantika felé billen a mérleg.
Örülök, hogy a nagyközönség elé tárhattuk a zenész legjobb darabjait. Szeretem mindkét zongoraversenyét egy koncerten előadni. Emellett igencsak kedvelem a Dante-szonátát, a négy Mefisztó-keringőt, a h-moll szonátát, az Obermann völgyét és a Transzcendens etűdöket.
– Liszt átiratai is közel állnak művészetéhez?
– Bayreuth-ban a Wagner Zenei Egyesület ösztöndíjasaként sokat játszottam közülük. Külön kérésnek tettem eleget, hogy Liszt Wagner-átiratait tűzzem műsoromra, így megtanultam a Tannhäuser, a Parsifal és a Trisztán és Izolda átiratot. Az előadásukra – nehézségük miatt – kevés zongorista vállalkozik. A németek különösen kedvelik e bravúrdarabokat, jóllehet elhangzanak olyan felhangok is, hogy nem kellett volna a Wagner-műveket Lisztnek átírnia. Pedig talán Liszt ismerte legjobban Wagner zenéjét, hiszen Cosimán keresztül családi szálak is kötötték a zeneszerzőhöz.
– Liszt számos orosz komponista művét is átdolgozta. Hogyan értékelik az oroszok, illetve az ukránok a zeneszerző életpályáját?
– Nem ismerek olyan zenészt, aki ne szeretné Liszt Ferencet. Talán csak az nem kedveli, aki nem tud zongorázni. Úgy tartják, hogy amíg Paganininél a Caprices-ei állítják nehéz feladat elé a művészeket, addig Lisztnél a Transzcendens etűdök lejátszása az embert próbáló.
– Pályaindulása, repertoárja számos közös vonást mutat egy másik, cigány származású zongoristáéval, Cziffra Györgyével.
– Szeretem Cziffra Györgyöt, életrajzát jól ismerem, és elolvastam az Ágyúk és virágok című könyvét is. Az egyik legnagyobb zenész volt, akit valaha hallottam. De nem minden interpretációját fogadom el. Nem könnyű igazságot tenni, de akárcsak Vladimir Horowitz, ő sem ragaszkodott mindig a Liszt által leírtakhoz. A már említett Obermann völgye vagy a Mefisztó-keringők előadásában több szabadságot engedett meg magának. Liszt elég világosan vetette papírra műveit, semmit nem kell hozzátenni. Szeretem azt kell játszani, ami a kottában szerepel.
– A nagy művészek életében mindig fontos szerepet játszott a „jutalomjáték”. Mi lenne az ön Liszt-jutalomjátéka?
– Kevés az olyan zenész, aki Liszt művészetével teljes mértékben azonosulni tud. Választásomban természetesen a legnagyobb darabok szerepelnének, s itt már ismétlem önmagam. A két zongoraverseny közül az A-dúr áll hozzám közelebb, mivel önmagáért beszél, de az Esz-dúrt is szeretem. A h-moll szonátát is műsorra tűzném, s nem feledkeznék el a Mazeppa-átiratról sem. A koncertetűdök sorából a Manók táncát emelném ki.
– Hogyan értékeli a mostani koncertet?
– Egy kicsit rányomta a sietség a bélyegét a hangversenyre. Mindenképpen elvállaltam a fellépést, mivel azt szerettem volna, hogy a város zenei élete ezzel is színesedjen. Az Ungvári Szimfonikus Zenekar igen elfoglalt, így két próbán kellett összeszoknunk, s Rózsa Ferenc karnaggyal is most dolgoztam először. Szimpatikus embernek ismertem meg, tetszik nekem a művekről alkotott felfogása. A Mosonyi-kantáta is lenyűgözött, nem ismertem a darabot. Különösen nagyra tartom, hogy az előadók két próbával mit hoztak létre; ebben a kiváló kórusnak is oroszlánrész jutott.
Csuprik Etelka szakmai megítélése
A lembergi zeneakadémia docense, számos nagy nemzetközi versenyen szerepelt kiváló eredménnyel, így 1988-ban a Mikola Liszenko Nemzetközi Versenyen ért el első helyezést, a Rachmaninov-versenyen (Moszkva, 1990) és a Liszt Ferenc emlékére szervezett nemzetközi zongoraversenyen (Budapest, 1991) egyaránt harmadik helyezéssel ismerték el tudását. Három évvel később a Vladimir Horowitz Nemzetközi Zongoraversenyen aratott megérdemelt sikert.
Rózsa Ferenc karnagy 2011-ben egy különleges koncerten Ungváron mutatta be a nagy magyar romantikus zeneszerző, Mosonyi Mihály A magyarok tisztulás ünnepe az Ungnál a 886-ik esztendőben című kantátáját. A hangversenyen működött közre Csuprik Etelka kirobbanó sikerrel. A koncert nemcsak a város, hanem az egész kárpátaljai magyarság jeles kulturális eseményévé vált. A koncert után kerestem meg a művészt, aki igen fáradtan, de készséggel állt rendelkezésemre. Kicsit szabadkozott, hogy Lembergben nincs kivel magyarul beszélnie, így keresi a szavakat, de a beszélgetésben ez csak helyenként érződött. Az akkori hangfelvételt egy későbbi terjedelmesebb íráshoz tettem félre, amire már nem került sor. Az interjún dolgozva felkerestem Rózsa Ferenc karnagyot, aki szívesen megosztotta gondolatait az estről. A két művész véleménye között van ugyan némi ellentmondás, de ez is hozzátartozik a zongorista portréjához: „Csuprik Etelkával Ungváron adtam közös koncertet, a művésznő Liszt Ferenc A-dúr zongoraversenyének szólóját játszotta az én vezényletemmel. Etelka a cigányzenészekre emlékeztető rubato-játékstílust képviselte szinte már a szélsőségekig. Ez jellemző volt egykor Cziffra György Liszt-előadásain is, ami eléggé komoly megpróbáltatások elé állította a zenekart irányító karmestert. Szerencsémre sikerült összecsiszolódnunk, és egy fantasztikus hangulatú koncertet adnunk. Etelka zabolátlan temperamentuma, játékának az ősi hagyományokban gyökerező belső ereje – a kevés próbalehetőség ellenére is – igazán remek, sikeres előadást eredményezett. A koncertet a Kárpátalja Megyei Állami Televízió rögzítette, és a Duna World csatorna első komolyzenei adásában mutatta be a világ magyarságának.”
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
szóljon hozzá!