Diana Riba I Giner EP-képviselő férje is börtönben van
Fotó: Krivanszky Miklós
A 2019-es európai parlamenti (EP) választások egyik kihívását azok a katalán képviselők jelentik, akik megválasztásuk dacára nem foglalhatják el helyüket a brüsszeli Európai Parlamentben. A mintegy éve húzódó eljárások felemás megoldást szültek: a belgiumi menedékjogot élvező katalán képviselők a Luxemburgi Emberi Jogi Bíróság döntése értelmében teljes jogú képviselőként vehetnek részt az EP-munkában, a bebörtönzött Oriol Junqueras de Vies közben tizenhárom évnyi börtönbüntetését tölti Spanyolországban. A kialakult helyzetről Diana Riba i Giner katalán EP-képviselőt kérdeztük.
2020. március 14., 10:082020. március 14., 10:08
– A Brexittel kapcsolatban Jean-Claude Juncker EB-elnök korábban úgy nyilatkozott, hogy a britek távozása után szívesen látják a független skótokat az EU-ban, Katalónia függetlenségével kapcsolatban azonban már nem volt ennyire vendégszerető. Hogyan értékeli ezt a kettős elbírálást?
– A volt bizottsági elnök kijelentéseit a pillanatnyi hangulat szerint kell értelmezni. Nem kivétel ez alól a skótokat visszaváró nyilatkozata sem. Azóta a Brexit tény és a katalán függetlenségi aspirációknak sem lett vége. Az Európai Uniónak az új helyzetben természetesen érdeke pragmatikusan kezelni a dolgot, mivel szüksége van a régi új tagokra, akik jártas részesei az uniós gyakorlatnak. Az Európai Bizottság és az Európai Parlament véleménye az új helyzet, és új körülmények hatására megváltozhat, éppen a pragmatikus megközelítés eredményeként.
– Az Európai Bizottság és az Európai Parlament továbbra is fenntartja véleményét, hogy a katalán kérdésben nem kompetens, mivel az Spanyolország belügye. Milyen megoldásokat kezdeményezhetnek a katalánok?
– Célunk elsősorban annak a szemléletnek a megváltoztatása, hogy spanyol belügyről lenne szó, ehhez segítségül hívjuk azokat az EP-képviselőket, akik számára a jogállamiság és az emberi jogok elsődlegesek. A képviselők álláspontjában változás érzékelhető ezen a téren: egyre jobban tudatosítják, hogy a megtorló spanyol gyakorlat könnyen alkalmazhatóvá válhat más tagállamban is, ami az unió alapértékeit ásná alá. De a jelei mutatkoznak annak is, hogy az Európai Bizottságban is tudatosítják a veszélyt. Párhuzamosan a politikai meggyőzés alkalmazásával, jogi síkon is orvoslást akarunk kieszközölni. A különböző európai jogi intézmények mellett a spanyol Legfelsőbb Bíróságon is szorgalmazzuk a helyzet tisztázását.
David Sassoli EP-elnök elhamarkodottan tett kijelentése a bíróság döntésének ismerete előtt, miszerint a bebörtönzött és megválasztott képviselő nem lehet tagja az EP-nek, nem ismétlődhet meg. Az emigrációban élő katalán képviselők elfoglalták helyüket az EP-ben. A kérdés most az, hogyan tudjuk meggyőzni a spanyol hatóságokat, hogy a megválasztott Oriol Juncquerast ne gátolják fogva tartás által mandátumának gyakorlásában.
– Hogyan viszonyulnak a katalán politikai pártok a kialakult helyzethez? Milyen mértékű az együttműködés? Van-e esély a kiegyezésre a spanyol kormánnyal?
– A 2017-es referendum óta merőben megváltozott a belpolitikai helyzet mind a spanyol, mind a katalán térfélen. Jelenleg mindkét esetben stabilizálódott állapotról beszélhetünk, ez kiindulópontja lehet a megoldáskeresésnek, aminek részben tanúi vagyunk. Azért nem szabad szem elől tévesztenünk a helyzet gyengeségét sem: mindkét oldalon több párt befolyásolja a kialakult állapotot, és ezeknek nagyon különböző a véleményük a megoldásról. Senkinek sincs többsége egyik térfélen sem. A spanyol politikai palettán külön akadály a szélsőséges francóista időket felelevenítő Vox párt. A baloldali kormány felismerte azt a tényt, hogy nem csak és kizárólag jogi kérdésről és megoldásról van szó, hanem politikairól is, ami némi előrelépésként könyvelhető el. Az elkövetkező időszakban arra számítunk, hogy sikerül tárgyalóasztalhoz ülni, habár ennek a legnagyobb problémája továbbra is a spanyol jogrendszer.
A helyzet komolyságát tükrözi, hogy napjainkban mintegy hatszáz katalán polgár ellen folyik eljárás a referendum okán. A mi célunk minden nemzettársunk megvédése, és nem csak a bebörtönzöttek kiszabadítása.
– Szóba került az a lehetőség is, hogy miniszterelnöki kegyelemben részesítik az érintett személyeket. Elfogadható megoldás ez a katalánok számára?
– Ez csak az elítélt és bebörtönzött kilenc személyt érintené, de azokat nem, akik vád alatt vannak és ítélet vár rájuk. Sokukra biztos börtön vár, gondolok itt például a katalán rendőrfőnökre. Amennyiben lenne ilyen ajánlat, arról tárgyalni kell, de számunkra egy általános amnesztia az elfogadható, így leállíthatóak a folyamatban lévő megtorló intézkedések. A miniszterelnöki „kegyelem” precedens értékű lenne, amit a spanyol jogrend védői nem szívesen fogadnának el, ezért célszerűbb és igazságosabb az amnesztia alkalmazása. A miniszterelnöki „kegyelem” esetében az érintetteknek el kell ismerniük bűnösségüket, míg az amnesztia esetében nem. Erre
– A függetlenség kérdése továbbra is prioritásnak számít, vagy inkább háttérbe szorul?
Természetesen a referendum intézménye a legdemokratikusabb módja az akaratnyilvánításnak, erről semmiképpen sem mondhatunk le.
– A skótok kilátásba helyezték, hogy hamarosan megismétlik a függetlenségükről szóló referendumot. Amennyiben az igenek győznek, ön szerint milyen lesz a fogadtatása az Európai Parlamentben?
– A Brexitnek sokkhatása volt az EP-re, mostantól egészen másként tekintenek a skót és az ír kérdésre. Jelenleg a tanácstalan szemlélődést kezdi felváltani a nagyobb figyelmet kívánó magatartás. Reméljük, ez érvényes lesz a katalán elvárásokra is. Ezt tükrözi a luxemburgi bírósági döntés utáni szemléletváltás is: a spanyol Legfelsőbb Bíróság döntése értelmében a megválasztott katalán EP-képviselő elítéltetése által elveszíti mandátumát, dacára ennek a luxemburgi ítélet lett a mérvadó, amelynek értelmében Oriol Juncqueras továbbra is teljes jogú képviselő marad. Az Európai Parlament nem kérdőjelezi meg többé ezt a státuszt: David Sassoli elnök túllépte hatáskörét, amikor a spanyol döntésre hivatkozott, ami sok képviselő nemtetszését váltotta ki. Jellemző a spanyol magatartásra, hogy a Legfelsőbb Bíróság kéri a három száműzetésben élő katalán EP-képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését. Ha a parlament erre rábólintana, ez nem vonja maga után mandátumuk elvesztését, Belgium pedig aligha tesz eleget a spanyol kiadatási kérelemnek.
– A bebörtönzött politikusok egyike az ön férje, Raül Romeva volt EP-képviselő és a katalán kormány volt külügyminisztere. Hogyan élik meg a megpróbáltatásokat?
– A már két éve tartó fogva tartásuk sem törte meg eltökéltségüket. Meggyőződésüket sem adták fel, mivel az igazság az ő oldalunkon van. Természetesen a börtönélet hétköznapjait is a rutin igazgatja: esetükben nagy szerepe van annak a nemzetközi szolidaritásnak, amelynek tanúi lehetünk.
Az eddig eltöltött idő lehetőséget nyújt arra, hogy hét közben börtönön kívüli társadalmi munkát lássanak el, ami a remélt amnesztia eléréséig könnyebbé teszi napjaikat. Épp most derült ki, hogy Raül Romeva megkezdte börtönön kívüli közhasznú munkáját.
Krivánszky Miklós, Brüsszel
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!