Diana Riba I Giner EP-képviselő férje is börtönben van
Fotó: Krivanszky Miklós
A 2019-es európai parlamenti (EP) választások egyik kihívását azok a katalán képviselők jelentik, akik megválasztásuk dacára nem foglalhatják el helyüket a brüsszeli Európai Parlamentben. A mintegy éve húzódó eljárások felemás megoldást szültek: a belgiumi menedékjogot élvező katalán képviselők a Luxemburgi Emberi Jogi Bíróság döntése értelmében teljes jogú képviselőként vehetnek részt az EP-munkában, a bebörtönzött Oriol Junqueras de Vies közben tizenhárom évnyi börtönbüntetését tölti Spanyolországban. A kialakult helyzetről Diana Riba i Giner katalán EP-képviselőt kérdeztük.
2020. március 14., 10:082020. március 14., 10:08
– A Brexittel kapcsolatban Jean-Claude Juncker EB-elnök korábban úgy nyilatkozott, hogy a britek távozása után szívesen látják a független skótokat az EU-ban, Katalónia függetlenségével kapcsolatban azonban már nem volt ennyire vendégszerető. Hogyan értékeli ezt a kettős elbírálást?
– A volt bizottsági elnök kijelentéseit a pillanatnyi hangulat szerint kell értelmezni. Nem kivétel ez alól a skótokat visszaváró nyilatkozata sem. Azóta a Brexit tény és a katalán függetlenségi aspirációknak sem lett vége. Az Európai Uniónak az új helyzetben természetesen érdeke pragmatikusan kezelni a dolgot, mivel szüksége van a régi új tagokra, akik jártas részesei az uniós gyakorlatnak. Az Európai Bizottság és az Európai Parlament véleménye az új helyzet, és új körülmények hatására megváltozhat, éppen a pragmatikus megközelítés eredményeként.
– Az Európai Bizottság és az Európai Parlament továbbra is fenntartja véleményét, hogy a katalán kérdésben nem kompetens, mivel az Spanyolország belügye. Milyen megoldásokat kezdeményezhetnek a katalánok?
– Célunk elsősorban annak a szemléletnek a megváltoztatása, hogy spanyol belügyről lenne szó, ehhez segítségül hívjuk azokat az EP-képviselőket, akik számára a jogállamiság és az emberi jogok elsődlegesek. A képviselők álláspontjában változás érzékelhető ezen a téren: egyre jobban tudatosítják, hogy a megtorló spanyol gyakorlat könnyen alkalmazhatóvá válhat más tagállamban is, ami az unió alapértékeit ásná alá. De a jelei mutatkoznak annak is, hogy az Európai Bizottságban is tudatosítják a veszélyt. Párhuzamosan a politikai meggyőzés alkalmazásával, jogi síkon is orvoslást akarunk kieszközölni. A különböző európai jogi intézmények mellett a spanyol Legfelsőbb Bíróságon is szorgalmazzuk a helyzet tisztázását.
David Sassoli EP-elnök elhamarkodottan tett kijelentése a bíróság döntésének ismerete előtt, miszerint a bebörtönzött és megválasztott képviselő nem lehet tagja az EP-nek, nem ismétlődhet meg. Az emigrációban élő katalán képviselők elfoglalták helyüket az EP-ben. A kérdés most az, hogyan tudjuk meggyőzni a spanyol hatóságokat, hogy a megválasztott Oriol Juncquerast ne gátolják fogva tartás által mandátumának gyakorlásában.
– Hogyan viszonyulnak a katalán politikai pártok a kialakult helyzethez? Milyen mértékű az együttműködés? Van-e esély a kiegyezésre a spanyol kormánnyal?
– A 2017-es referendum óta merőben megváltozott a belpolitikai helyzet mind a spanyol, mind a katalán térfélen. Jelenleg mindkét esetben stabilizálódott állapotról beszélhetünk, ez kiindulópontja lehet a megoldáskeresésnek, aminek részben tanúi vagyunk. Azért nem szabad szem elől tévesztenünk a helyzet gyengeségét sem: mindkét oldalon több párt befolyásolja a kialakult állapotot, és ezeknek nagyon különböző a véleményük a megoldásról. Senkinek sincs többsége egyik térfélen sem. A spanyol politikai palettán külön akadály a szélsőséges francóista időket felelevenítő Vox párt. A baloldali kormány felismerte azt a tényt, hogy nem csak és kizárólag jogi kérdésről és megoldásról van szó, hanem politikairól is, ami némi előrelépésként könyvelhető el. Az elkövetkező időszakban arra számítunk, hogy sikerül tárgyalóasztalhoz ülni, habár ennek a legnagyobb problémája továbbra is a spanyol jogrendszer.
A helyzet komolyságát tükrözi, hogy napjainkban mintegy hatszáz katalán polgár ellen folyik eljárás a referendum okán. A mi célunk minden nemzettársunk megvédése, és nem csak a bebörtönzöttek kiszabadítása.
– Szóba került az a lehetőség is, hogy miniszterelnöki kegyelemben részesítik az érintett személyeket. Elfogadható megoldás ez a katalánok számára?
– Ez csak az elítélt és bebörtönzött kilenc személyt érintené, de azokat nem, akik vád alatt vannak és ítélet vár rájuk. Sokukra biztos börtön vár, gondolok itt például a katalán rendőrfőnökre. Amennyiben lenne ilyen ajánlat, arról tárgyalni kell, de számunkra egy általános amnesztia az elfogadható, így leállíthatóak a folyamatban lévő megtorló intézkedések. A miniszterelnöki „kegyelem” precedens értékű lenne, amit a spanyol jogrend védői nem szívesen fogadnának el, ezért célszerűbb és igazságosabb az amnesztia alkalmazása. A miniszterelnöki „kegyelem” esetében az érintetteknek el kell ismerniük bűnösségüket, míg az amnesztia esetében nem. Erre
– A függetlenség kérdése továbbra is prioritásnak számít, vagy inkább háttérbe szorul?
Természetesen a referendum intézménye a legdemokratikusabb módja az akaratnyilvánításnak, erről semmiképpen sem mondhatunk le.
– A skótok kilátásba helyezték, hogy hamarosan megismétlik a függetlenségükről szóló referendumot. Amennyiben az igenek győznek, ön szerint milyen lesz a fogadtatása az Európai Parlamentben?
– A Brexitnek sokkhatása volt az EP-re, mostantól egészen másként tekintenek a skót és az ír kérdésre. Jelenleg a tanácstalan szemlélődést kezdi felváltani a nagyobb figyelmet kívánó magatartás. Reméljük, ez érvényes lesz a katalán elvárásokra is. Ezt tükrözi a luxemburgi bírósági döntés utáni szemléletváltás is: a spanyol Legfelsőbb Bíróság döntése értelmében a megválasztott katalán EP-képviselő elítéltetése által elveszíti mandátumát, dacára ennek a luxemburgi ítélet lett a mérvadó, amelynek értelmében Oriol Juncqueras továbbra is teljes jogú képviselő marad. Az Európai Parlament nem kérdőjelezi meg többé ezt a státuszt: David Sassoli elnök túllépte hatáskörét, amikor a spanyol döntésre hivatkozott, ami sok képviselő nemtetszését váltotta ki. Jellemző a spanyol magatartásra, hogy a Legfelsőbb Bíróság kéri a három száműzetésben élő katalán EP-képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését. Ha a parlament erre rábólintana, ez nem vonja maga után mandátumuk elvesztését, Belgium pedig aligha tesz eleget a spanyol kiadatási kérelemnek.
– A bebörtönzött politikusok egyike az ön férje, Raül Romeva volt EP-képviselő és a katalán kormány volt külügyminisztere. Hogyan élik meg a megpróbáltatásokat?
– A már két éve tartó fogva tartásuk sem törte meg eltökéltségüket. Meggyőződésüket sem adták fel, mivel az igazság az ő oldalunkon van. Természetesen a börtönélet hétköznapjait is a rutin igazgatja: esetükben nagy szerepe van annak a nemzetközi szolidaritásnak, amelynek tanúi lehetünk.
Az eddig eltöltött idő lehetőséget nyújt arra, hogy hét közben börtönön kívüli társadalmi munkát lássanak el, ami a remélt amnesztia eléréséig könnyebbé teszi napjaikat. Épp most derült ki, hogy Raül Romeva megkezdte börtönön kívüli közhasznú munkáját.
Krivánszky Miklós, Brüsszel
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!