A polgármester asszony köszönti a gazdanap résztvevőit Csíkszentgyörgyörgyön
Fotó: Facebook/Réti Zsófia
Csíkszentgyörgy község vezetője, Réti Zsófia az egyetlen női polgármester Hargita megyében. Négy évvel ezelőtt fiatalok biztatására indult el függetlenként a helyhatósági választásokon, új mandátumáért idén az RMDSZ színeiben száll versenybe. A többnyire mezőgazdasági termelésből élő község polgármesterével a Szent György napi gazdanapon beszélgettünk gazdálkodásról, a helyiek boldogulásáról, a külföldi munkavállalásról, és mindenek előtt a fejlesztésekről, hogy az emberek jobban éljenek falvaikban.
2024. április 29., 07:582024. április 29., 07:58
2024. április 29., 18:402024. április 29., 18:40
– A gazdanap és az állatbemutató tanulsága szerint Csíkszentgyörgyön sok a gazdálkodó, nem mondtak le haszonállataikról. Hogyan fest ez a községi statisztikában?
– Évente, több mint 800 igazolást adunk ki a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) támogatásait igénylő gazdák számára. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a község lakosságának mintegy fele egyéni gazda, a megművelhető területek zöme viszont nadrágszíjparcellákból áll. Mindenki arra törekszik, hogy legalább 30 áras parcellája legyen – csak ez után kap APIA-támogatást –, azonban vannak 7, 14, vagy 21 áras földdarabok is.
Mintegy tíz agrárvállalkozó van a község falvaiban, akik nagyobb földterülettel vagy állatállománnyal termelnek. Az emberek egy része helyi cégeknél dolgozik – a polgármesteri hivatal alkalmazottainak többsége is helybeli –, többen viszont Csíkszeredába ingáznak.
– Mennyire jellemző az elvándorlás, a külföldi munkavállalás?
– Akik külföldön dolgoztak, rendre hazatértek, és itthon fektetik be megkeresett pénzüket. Többen helyi vállalkozást indítanak, vagy másképp hasznosítják a megszerzett tudást és jövedelmet. Kisebb részük maradt külföldön, elsősorban, aki ott vállalt gyereket. Inkább az jellemző, hogy szezonális munkákra mennek ki pár hónapra, de hazajönnek. Aki visszatért, és életvitelszerűen itthon marad, az az itthoni bürokráciára, a vállalkozók nehéz életére, a gazdasági bizonytalanságra és a törvények állandó változására panaszkodik.
Női polgármesterként Réti Zsófia egyelőre ,,fehér holló" a megyében
Fotó: Makkay József
– Mit vár el a székely ember a polgármesterétől és a helyi önkormányzattól?
– Nálunk a legfontosabb elvárás a tulajdonjogok tisztázása: a rendszerváltás után 34 esztendővel rég túl kellett volna lennünk ezen, de sajnos nagyon elhúzódott. Most van folyamatban a szisztematikus telekkönyvezés, a munkálatokat végző topográfiai cég éppen a reklamációkat próbálja megoldani. Ami tőlünk telik, igyekszünk mindenben segíteni munkájukat, de nem az önkormányzat, hanem a bukaresti kataszteri hatóság szerződtette őket. Sajnos, nem túl jó az együttműködés közöttünk, sok volt a probléma, a munkatársaik nem akarják elismerni a hibáikat. Mégis
– A közel ötven településvezető közül ön az egyetlen női polgármester Hargita megyében. Hogyan sikerült ez a ,,bravúr”?
– 2000-ben csöppentem bele a helyi közösségi életbe, amikor hozzánk került Orbán László ifjúsági lelkész. Gödöllőn végeztem el a gazdasági agrármérnöki szakot, és a Márton Ferenc általános iskolában dolgoztam helyettesítő pedagógusként, amikor elkezdtünk gyerek- és ifjúsági táborokat és falunapokat szervezni. 2005-ben felkértek, hogy vállaljam el a megyei ifjúsági igazgatóság vezetését, amit 2017-ig láttam el, akkor született meg második gyerekem. 2019-ben a Csíkszentgyörgyi Székely Góbé találkozó szervezését segítettem, és miután sikeresen túl voltunk a rendezvényen, a fiatalok előálltak az ötlettel, hogy induljak polgármesternek a választáson. Nem lelkesedtem az ötletért, mert erre végképp nem gondoltam, másrészt kicsik voltak a gyerekeim, de addig győzködtek, amíg beadtam a derekam.
Állatbemutató a Szent György napokon. A csíki községben a gazdák ragaszkodnak haszonállataikhoz
Fotó: Facebook/Réti Zsófia
– Gondolom, a jelentkezését nem fogadták kitörő lelkesedéssel a helyi önkormányzatnál…
– Az RMDSZ helyi küldöttek tanácsa a jelöltek rangsorolásakor a régi polgármestert támogatta. Akik viszont mellém álltak, arra biztattak, induljak függetlenként. Be is jelentettem, mert láttam, mekkora igény van a változásra. A község lakói sok mindennel elégedetlenek voltak – 30 év alatt egyetlen faluban sem épült ki közművesítés, a tulajdonviszonyokat nem sikerült rendezni, nagyon sok volt a panasz.
– Származott-e hátránya abból, hogy nőként és függetlenként lett polgármester?
– Nem éreztem semmiféle hátrányát: az elmúlt négy évben korrekt módon tudunk együtt dolgozni a megyei tanáccsal és minden más megyei hatósággal. Ha valakiben megfogalmazódott fenntartás, hamar rájött, hogy ez Csíkszentgyörgy község lakóinak az akarata. Négy szép esztendő áll mögöttünk: 15 pályázatot nyertünk el 70 millió lej értékben, amiből tíz projektre már alá van írva a kivitelezési szerződés. Legjobban a közművesítési munkálatok elkezdését várom: remélhetőleg 2-3 év alatt mindenhova eljut a vezetékes ivóvíz, és megoldjuk a szennyvízelvezetést is. Az idősek nappali foglalkoztatása már működik, ez volt az első sikeres pályázatunk.
– Minden bizonnyal az ön példája is hozzájárult ahhoz, hogy az idei helyhatósági választáson jóval több hölgy száll versenybe a polgármesteri székért Hargita megyében…
Férfinak és nőnek megfelelő munkakör ez, amennyiben bizonyítani tud. Számomra sokat jelent a gödöllői egyetemen szerzett tudás a gazdasági agrármérnöki szakon, ahol a vidékfejlesztés is tantárgy volt. Ehhez társult az itthon kiépített kapcsolatrendszer. Az emberek látták a korábbi tevékenységemet, és ennek alapján döntöttek.
A gyerekek korán ismerkednek a falu hagyományos gazdálkodásával, az állattartással
Fotó: Facebook/Réti Zsófia
– Mit szeretne tető alá hozni a következő években?
– Elnyert pályázatainkat akarom megvalósítani, hogy megteremthessük a szükséges községi infrastruktúrát a falvaink számára. Többet akarok foglalkozni a települések hátrányos helyzetű lakósaival, de kiemelten érdekel oktatási intézményeink boldogulása is. Két jogi személyiséggel rendelkező iskolánkban több mint 600 gyerek tanul, 200 gyerek táncol. Jó hír, hogy a gyereklétszám növekvő tendenciát mutat: a község falvaiban tavaly 70 gyerek született, egyre több család vállalja a harmadik és a negyedik gyerekét is. Ez remény ad arra, hogy nem lesznek népesedési gondjaink.
A Csíki-medence legismertebb lógyógyásza, dr. Nagy Tibor állatorvost nemcsak kiváló állategészségügyi szakemberként, hanem közösségszervezőként is ismerik. Szent György napi gazdatalálkozón beszélgettünk arról, merre tart a székelyföldi lótenyésztés.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!