A polgármester asszony köszönti a gazdanap résztvevőit Csíkszentgyörgyörgyön
Fotó: Facebook/Réti Zsófia
Csíkszentgyörgy község vezetője, Réti Zsófia az egyetlen női polgármester Hargita megyében. Négy évvel ezelőtt fiatalok biztatására indult el függetlenként a helyhatósági választásokon, új mandátumáért idén az RMDSZ színeiben száll versenybe. A többnyire mezőgazdasági termelésből élő község polgármesterével a Szent György napi gazdanapon beszélgettünk gazdálkodásról, a helyiek boldogulásáról, a külföldi munkavállalásról, és mindenek előtt a fejlesztésekről, hogy az emberek jobban éljenek falvaikban.
2024. április 29., 07:582024. április 29., 07:58
2024. április 29., 18:402024. április 29., 18:40
– A gazdanap és az állatbemutató tanulsága szerint Csíkszentgyörgyön sok a gazdálkodó, nem mondtak le haszonállataikról. Hogyan fest ez a községi statisztikában?
– Évente, több mint 800 igazolást adunk ki a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) támogatásait igénylő gazdák számára. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a község lakosságának mintegy fele egyéni gazda, a megművelhető területek zöme viszont nadrágszíjparcellákból áll. Mindenki arra törekszik, hogy legalább 30 áras parcellája legyen – csak ez után kap APIA-támogatást –, azonban vannak 7, 14, vagy 21 áras földdarabok is.
Mintegy tíz agrárvállalkozó van a község falvaiban, akik nagyobb földterülettel vagy állatállománnyal termelnek. Az emberek egy része helyi cégeknél dolgozik – a polgármesteri hivatal alkalmazottainak többsége is helybeli –, többen viszont Csíkszeredába ingáznak.
– Mennyire jellemző az elvándorlás, a külföldi munkavállalás?
– Akik külföldön dolgoztak, rendre hazatértek, és itthon fektetik be megkeresett pénzüket. Többen helyi vállalkozást indítanak, vagy másképp hasznosítják a megszerzett tudást és jövedelmet. Kisebb részük maradt külföldön, elsősorban, aki ott vállalt gyereket. Inkább az jellemző, hogy szezonális munkákra mennek ki pár hónapra, de hazajönnek. Aki visszatért, és életvitelszerűen itthon marad, az az itthoni bürokráciára, a vállalkozók nehéz életére, a gazdasági bizonytalanságra és a törvények állandó változására panaszkodik.
Női polgármesterként Réti Zsófia egyelőre ,,fehér holló" a megyében
Fotó: Makkay József
– Mit vár el a székely ember a polgármesterétől és a helyi önkormányzattól?
– Nálunk a legfontosabb elvárás a tulajdonjogok tisztázása: a rendszerváltás után 34 esztendővel rég túl kellett volna lennünk ezen, de sajnos nagyon elhúzódott. Most van folyamatban a szisztematikus telekkönyvezés, a munkálatokat végző topográfiai cég éppen a reklamációkat próbálja megoldani. Ami tőlünk telik, igyekszünk mindenben segíteni munkájukat, de nem az önkormányzat, hanem a bukaresti kataszteri hatóság szerződtette őket. Sajnos, nem túl jó az együttműködés közöttünk, sok volt a probléma, a munkatársaik nem akarják elismerni a hibáikat. Mégis
– A közel ötven településvezető közül ön az egyetlen női polgármester Hargita megyében. Hogyan sikerült ez a ,,bravúr”?
– 2000-ben csöppentem bele a helyi közösségi életbe, amikor hozzánk került Orbán László ifjúsági lelkész. Gödöllőn végeztem el a gazdasági agrármérnöki szakot, és a Márton Ferenc általános iskolában dolgoztam helyettesítő pedagógusként, amikor elkezdtünk gyerek- és ifjúsági táborokat és falunapokat szervezni. 2005-ben felkértek, hogy vállaljam el a megyei ifjúsági igazgatóság vezetését, amit 2017-ig láttam el, akkor született meg második gyerekem. 2019-ben a Csíkszentgyörgyi Székely Góbé találkozó szervezését segítettem, és miután sikeresen túl voltunk a rendezvényen, a fiatalok előálltak az ötlettel, hogy induljak polgármesternek a választáson. Nem lelkesedtem az ötletért, mert erre végképp nem gondoltam, másrészt kicsik voltak a gyerekeim, de addig győzködtek, amíg beadtam a derekam.
Állatbemutató a Szent György napokon. A csíki községben a gazdák ragaszkodnak haszonállataikhoz
Fotó: Facebook/Réti Zsófia
– Gondolom, a jelentkezését nem fogadták kitörő lelkesedéssel a helyi önkormányzatnál…
– Az RMDSZ helyi küldöttek tanácsa a jelöltek rangsorolásakor a régi polgármestert támogatta. Akik viszont mellém álltak, arra biztattak, induljak függetlenként. Be is jelentettem, mert láttam, mekkora igény van a változásra. A község lakói sok mindennel elégedetlenek voltak – 30 év alatt egyetlen faluban sem épült ki közművesítés, a tulajdonviszonyokat nem sikerült rendezni, nagyon sok volt a panasz.
– Származott-e hátránya abból, hogy nőként és függetlenként lett polgármester?
– Nem éreztem semmiféle hátrányát: az elmúlt négy évben korrekt módon tudunk együtt dolgozni a megyei tanáccsal és minden más megyei hatósággal. Ha valakiben megfogalmazódott fenntartás, hamar rájött, hogy ez Csíkszentgyörgy község lakóinak az akarata. Négy szép esztendő áll mögöttünk: 15 pályázatot nyertünk el 70 millió lej értékben, amiből tíz projektre már alá van írva a kivitelezési szerződés. Legjobban a közművesítési munkálatok elkezdését várom: remélhetőleg 2-3 év alatt mindenhova eljut a vezetékes ivóvíz, és megoldjuk a szennyvízelvezetést is. Az idősek nappali foglalkoztatása már működik, ez volt az első sikeres pályázatunk.
– Minden bizonnyal az ön példája is hozzájárult ahhoz, hogy az idei helyhatósági választáson jóval több hölgy száll versenybe a polgármesteri székért Hargita megyében…
Férfinak és nőnek megfelelő munkakör ez, amennyiben bizonyítani tud. Számomra sokat jelent a gödöllői egyetemen szerzett tudás a gazdasági agrármérnöki szakon, ahol a vidékfejlesztés is tantárgy volt. Ehhez társult az itthon kiépített kapcsolatrendszer. Az emberek látták a korábbi tevékenységemet, és ennek alapján döntöttek.
A gyerekek korán ismerkednek a falu hagyományos gazdálkodásával, az állattartással
Fotó: Facebook/Réti Zsófia
– Mit szeretne tető alá hozni a következő években?
– Elnyert pályázatainkat akarom megvalósítani, hogy megteremthessük a szükséges községi infrastruktúrát a falvaink számára. Többet akarok foglalkozni a települések hátrányos helyzetű lakósaival, de kiemelten érdekel oktatási intézményeink boldogulása is. Két jogi személyiséggel rendelkező iskolánkban több mint 600 gyerek tanul, 200 gyerek táncol. Jó hír, hogy a gyereklétszám növekvő tendenciát mutat: a község falvaiban tavaly 70 gyerek született, egyre több család vállalja a harmadik és a negyedik gyerekét is. Ez remény ad arra, hogy nem lesznek népesedési gondjaink.
A Csíki-medence legismertebb lógyógyásza, dr. Nagy Tibor állatorvost nemcsak kiváló állategészségügyi szakemberként, hanem közösségszervezőként is ismerik. Szent György napi gazdatalálkozón beszélgettünk arról, merre tart a székelyföldi lótenyésztés.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!