A csíkszentkirályi állatorvosi rendelő kezelőtermébe érkező ló
Fotó: Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége
A Csíki-medence legismertebb lógyógyásza, dr. Nagy Tibor állatorvos nemcsak kiváló állategészségügyi szakemberként, hanem közösségszervezőként is sokat tesz a környékbeli gazdák boldogulásáért. Szent György napi gazdatalálkozón beszélgettünk arról, merre tart a székelyföldi lótartás és tenyésztés.
2024. április 27., 18:072024. április 27., 18:07
2024. április 30., 09:372024. április 30., 09:37
Népes gazdaközösség előtt tartott lovakról szóló előadást Csíkszentgyörgyön a Szent György Napok rendezvénysorozat keretében megszervezett gazdanapon dr. Nagy Tibor állatorvos, a Csíki-medence ismert lógyógyásza, aki a kolozsvári állatorvosi egyetem elvégzése után posztgraduális képzés keretében Budapesten szakosodott a lovak gyógyítására.
Csíkszentkirályon kiépített, modern állatorvosi rendelője nagy állatok fogadására alkalmas helyiségekből áll, röntgen- és háromféle ultrahangkészülékkel, endoszkóppal, valamint számos laboratóriumi eszközzel felszerelve.
A Csíkszentléleken élő állatorvos állatkórházat nem működtet, de a kezelésre szoruló lovak számára betegbokszokat rendezett be, és a rendelőhöz kovácsműhely is tartozik.
Nagy Tibort sokan arról ismerik, hogy a környéken négy faluban körzeti állatorvosként és további mintegy tíz falut kiszolgálva éjjel-nappal riasztható, ami manapság kevés állatorvosról mondható el. Az egyetem befejezése előtt álló több fiatal szakember is segíti munkáját, akik a kolozsvári állatorvosképzés szüneteiben, vakációiban vagy hétvégeken hosszú évek óta besegítenek csíki mentoruknak, akitől megtanulhatják a szakma gyakorlati tudnivalóit. Diplomaosztás után visszavárja őket immár alkalmazott állatorvosként a rendelőjébe.
Dr. Nagy Tibor éjjel-nappal elérhető a gazdák számára
Fotó: Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége
,,Éjt nappallá téve dolgozunk. Nagyon sokat köszönhetek a feleségemnek, aki teljesen elfogadta ezt az életmódot. Soha nem volt belőle konfliktusunk, hogy éjszaka is hívnak sürgősségi esetekhez, de a nappali munka is rendszerint az esti vacsoránál ér véget, de akkor is csöng a telefon” – magyarázza a háromgyerekes édesapa, akinek neje szintén mezőgazdasági szakemberként a növényvédelem területén dolgozik.
Elismert szakértelme mellett a csíki állatorvos népszerűségének másik magyarázata, hogy más állategészségügyi rendelők tarifáihoz képest nem dolgoznak magas árakon, és akkor sem utasítanak vissza gazdákat, ha történetesen nincs pénzük. Mivel az állategészségügyi beavatkozások zöme önköltséges – minden rendelő a piacból él –, ezért a gazdák ilyen szempontból is megnézik, hogy kit keresnek szívesebben.
A lógyógyász az állatok fogazatát is kezeli, gyógyítja
Fotó: Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége
A gazdasági lehetőségek bővülésével Erdélyben is egyre több a kedvtelésből vagy sportcélból tartott ló, miközben a mezőgazdasági termeléshez használt igavonó állatok létszáma folyamatosan csökken. ,,Versenysportban tevékenykedő ügyfelek is megkeresnek értékes lovakkal, állataikat igyekszünk azon a szinten ellátni. Komplexebb műtéteket is végzünk, de csak annyit vállalunk, amire erőnk és kapacitásunk van, hiszen az egész napi lótás-futás mellett nem mindig marad idő a nehéz operációkra” – magyarázza portálunknak a szakember.
Nagy Tibor szerint szarvasmarhát nem szoktak bevinni a műtőtermekbe, mert a tehén az a haszonállat, hogy ha gyógyítása ekkora befektetést igényel, nem éri meg sem a gazdának, sem az állatorvosnak.
Székelyföldön nagy becsben áll a lótartás, sokan kedvtelésből vásárolnak tenyészállatot
Fotó: Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége
Napjainkban Székelyföld Erdély szinte egyetlen olyan régiója, ahol még mindig sok a portákon a haszonállat. Amikor Nagy Tibortól azt kérdezem, mennyire éri meg a gazdáknak a máshol már elfeledett 1-2-3 tehenet vagy lovat tartani, viccesen azt mondja, ,,mi nem haldoklunk, hanem így élünk”. Elismeri, hogy a mai Európai Unióban ez a gazdálkodási modell egyre nehezebben érvényesül, mert ,,aki állatot tart, annak húsz ellenőrt is a nyakára küldenek”, az uniós előírások és szigorítások nagyon megnehezítették az állattartó gazdák boldogulását.
Példaként egy közelmúltban történt esetet mesél el, amikor az egyik község alpolgármestere a falu utcáin kóborló és közveszélyt jelentő eb ügyében riasztotta. ,,Kimentem a helyszínre, és ételbe kevert altatóval közelítettem meg, majd elaltattam a veszélyes kutyát. Ehhez állatorvosként hatósági jogom van. Olyan állatvédő civilek – akik nem ismerik a hatósági állatorvos hatáskörét – rendeztek belőle egy ribilliót, hogy miért altattam el a kutyát. Engem nem zavart a támadás, mert sokan ismernek ahhoz, hogy ez ne befolyásolja a napi munkámat, de egy kezdő állatorvos bizony ezt nem teszi meg, merthogy mit szól a világ. Inkább továbbra is szabadon kóboroljon az emberre veszélyes állat” – magyarázza a túlzásba vitt állatvédelem fonákságait Nagy Tibor.
Nagy Tibor rendszeresen találkozik a gazdákkal, ezúttal a csíkszentgyörgyi gazdanapon tartott előadást
Fotó: Nagy Ildikó
A csíki állatorvos részt vesz a Mereklye Egyesület által felügyelt Székely ló program lebonyolításában is, amelynek célja a II. világháborúig törzskönyvezett székely ló újbóli kitenyésztése. A budapesti Agrárminisztérium által támogatott székelyföldi tenyésztési programba magyarországi ménes is bekapcsolódott, így a közös munka várhatóan már a közeljövőben eredményes lesz.
Magyarországon elfogadták a tenyésztési programot, és már úgynevezett ,,besütött törzskönyvezett csikókat” tudunk felmutatni. A román állami bejegyzés egy későbbi cél lehet” – fogalmazott portálunknak a csíki állatorvos.
A Szent György Napok keretében tartott tematikus gazdanapra Nagy Tibor szervezőként erdélyi és magyarországi előadókat hívott meg gondolatébresztő előadásokkal. Azt szeretné, hogy a székely gazdák jobban tájékozódjanak a lehetőségek felől, mert ,,csak krumpliból és tejelő marhából egyre nehezebb megélni”. Mint fogalmaz, többek között ezért indították el a Székely ló programot is.
A székely ember ragaszkodik a lovához. Az állatorvos lótartásról szóló előadása osztatlan sikert aratott
Fotó: Nagy Ildikó
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!